Romacentrum.hu

BEVEZETÉS

A Vasárnapi Újság (VÚ) a közszolgálati Magyar Rádió Kossuth adójának sokat vitatott műsora. A műsor minden vasárnap reggel 6 óra és fél 9 között egész Magyarországon és a környező országok magyar kisebbségek lakta határmenti területein is hallható. A program számos témát és műsortípust ötvöz. Foglalkozik kultúrával, politikával; híreket, interjúkat, véleményeket, sajtószemlét közöl, és teret ad egy olyan fórumnak is, ahová a hallgatók telefonon juttathatják el véleményüket. A műsor fokozott aktivitásra serkenti a hallgatókat azzal, hogy lakhelyükön Vasárnapi Újság-körök alapítására buzdítja őket. A VÚ beszámolója szerint eddig már mintegy 800 ilyen kör alakult meg. Ha a műsor sokszínű arculatát nézzük, megállapíthatjuk: a VÚ csaknem olyan, mint egy önálló kis rádiócsatorna, ahol sok műsortípus és téma keveredik, amelyek közös ismertetőjegye a jobboldali nacionalizmus.

E cikk első pontjában röviden áttekintem a műsor főbb témaköreit és értelmezési kereteit. A második pontban a műsor szakmai problémáit elemzem és bemutatom, hogy a VÚ módszerei miért nem felelnek meg a közszolgálati rádiózás elemi szakmai követelményeinek.

Az elemzés alapja 2000. szeptembere és 2001. márciusa közt elhangzott tíz VÚ adás szöveges átirata (szeptember 17. és 24.; november 26.; december 3., 10.,17. és 31.; január 9. és 14 valamint március 11.-i adások).

1. TÉMAKÖRÖK ÉS ÉRTELMEZÉSI KERETEK

Kommunizmus-ellenesség

Az antikommunizmus a VÚ műsorainak egyik legfontosabb üzenete. Számos műsorrész foglalkozik a történelmi értelemben vett antikommunizmussal. Nemegyszer hivatkoznak a Magyar Tanácsköztársaság 1919-es rémuralmára. Sok történet szól a szovjet történelem Gulágjáról és magyar áldozatairól. Rutinszerűen bírálják az ötvenes évek sztálinista uralmát Magyarországon és az akkori rezsim zsidó vezetőit (Rákosi Mátyást és másokat). Gyakori téma az 1956-os forradalom leverését követő megtorlás, és Kádár reformkommunista rendszere is. A műsorban A kommunizmus fekete könyve (a Magyarországon nemrégiben megjelent, nemzetközi sikert aratott történelmi mű) és hasonló művek szerkesztőit is meginterjúvolták. A VÚ erkölcsileg azonos minőségként ábrázolja a nácizmust és a kommunizmust. Antikommunista kategóriákkal jellemzi a mai magyar politikai életben a fő ellenzéki szerepet betöltő Magyar Szocialista Pártot, mint az egykori kommunista párt közvetlen örökösét. Az MSZP vezetőit úgy mutatja be a műsor a hallgatóknak mint korrupt, egykori keményvonalas kommunistából melldöngető globalizációs élharcossá átvedlett apparatcsikokat.

Liberalizmus-ellenesség

A műsornak ez az alapállása legtöbbször a Szabad Demokraták Szövetsége ellen irányuló szövegekben nyilvánul meg. Emellett bőségesen hivatkoznak negatív történelmi tapasztalatokra, különösen az 1918-19-es liberális forradalom idejéből, amelynek élharcosait (legfőképpen Károlyi Mihály miniszterelnököt) tartják felelősnek a “Csonka-Magyarország” kialakulásáért, azaz az 1920-as versailles-i békeszerződés után elveszített területekért. A liberalizmust gyakran a “liberálbolsevizmussal” azonosítják. A VÚ ezzel az előszeretettel használt formulával érzékelteti a két ideológia közös eredetét. A terminológia egyszersmind a “zsidó” és a “zsidóság” szavak kódolt kifejezési formája is.

Antiszemitizmus

A VÚ műsorainak harmadik fő témaköre. Gyakran egyfajta kódrendszer alkalmazásával jelenik meg. A negatív példát egyes zsidó származású közéleti szereplők jelentik, illetve az a szerep, amelyet Izrael világpolitikában betölt, s amely Magyarországra nézve állítólag különösen káros hatást gyakorol. A március 11-ei műsorban Csurka István például azt mondta, hogy két vezető kereskedelmi tévé egyike, “a TV2… a Bronfman család tulajdonában van”, vagyis a TV2 tulajdonosa a Zsidó Világszövetség vezetője. Tipikusnak számítanak az ehhez hasonló kijelentések: “mi nem vagyunk zsidóellenesek, ők viszont magyarellenesek”. Az “idegen”, “idegen szívű” a műsor antiszemita kulcsfogalmai. Egy másik burkolt hivatkozási forma: “nem mondjuk ki, amire gondolunk”. Értsd: a műsor azért nem bírálja nyíltan zsidókat, mert akkor megkapná az állítólag igazságtalan “antiszemita” jelzőt.

Összeesküvés-elmélet

A VÚ műsorfolyama azt sugallja (legtöbbször burkoltan), hogy a világesemények hátterében csakúgy, mint a hazai politikai és gazdasági fejlemények mögött titkos forgatókönyv áll. Magyarországot a középkortól fogva — “amikor egész Európát mi védtük meg a törököktől” — a nemzetközi események áldozataként, vértanújaként és veszteseként ábrázolja. Ma a világot a szociálliberális zsidó összeesküvés uralja. Ez áll a globalizáció, a magyar gazdaság kiárusítása, és minden olyan jelenség mögött, amelyet károsnak tartanak a magyar népre nézve.

Cigányellenes nézetek

A romák (”ők”) a jóléti állam haszonélvezői, míg a magyarok (”mi”) nem jutunk hozzá ugyanazokhoz a javakhoz. (Megjegyezném, hogy a magyar romák franciaországi politikai menedékjogával foglalkozó VÚ adások nem szerepelnek abban az anyagban, amelyet ennek a cikknek az elkészítéséhez átolvastam.)

Populista szólamok a korrupcióról

A VÚ műsorainak visszatérő témája a magyar politikai és üzleti korrupció. Ugyanakkor maga a VÚ csak ritkán bocsátkozik független tényfeltáró újságírásba. Az érvelési alapot rendszerint nézetek, gyanúk, feltevések és közvetett bizonyítékok jelentik. A kommentárokban az állítólagos korrupciós eseteket csak mint szóbeszéd alapján megtudott dolgokat említik. Abban a néhány ügyben, amelyekben dokumentumokat is bemutatnak (például a MALÉV-ügy), a bizonyítékokat szolgáltató fél is közvetlenül érdekeltek az ügyben (szenvedő alanyként vagy érintett polgárként). Újságírói tényfeltárás helyett tehát a műsor elfogult “kitálalásnak” ad teret. A korrupciót gyakran általános populista terminológia keretébe ágyazzák: “mi, a nép” a “korrupt elit” ellen vagyunk.

A hazai politikai ellenfelek démonizálása

A VÚ szerint az ellenzéki politikai pártok, azaz a Szabad Demokraták Szövetsége és a kisebb mértékben a Magyar Szocialista Párt, ellenségek, nem pedig nem versenytársak egy demokratikus, pluralista rendszerben. A szabaddemokraták különösen démonikusak. Nem racionális módon ábrázolják őket, olyan politikai pártként, amely meghatározott programot és politikai alternatívát kínál. Ehelyett erkölcstelen, hatalom- és pénzéhes liberális csordaként beszélnek róluk, amely “idegen érdekeket” (lásd antiszemitizmus kódszavai) szolgálva aláássa a magyar nemzeti érdekeket.

Külföldi ellenségek kreálása

Nehéz racionális módon szavakba önteni, miért ábrázolja a VÚ a magyar érdekekre károsnak a következő országokat: Izrael, az Egyesült Államok, Románia és más környező országok és népek, Oroszország (utóbbi főként történelmi kontextusban, mint az egykori Szovjetunió), az Európai Unió és Franciaország (történelmi összefüggésben ezt az országot tekintik felelősnek az 1920-as versailles-i békéért).

Globalizáció-elleneség és fellépés a multinacionális vállalatok ellen

A “globalizációt” fő ellenségnek tekintik. A VÚ elítéli a multinacionális vállalatok magyarországi jelenlétét, a magyar cégek külföldi tulajdonlását, a bevásárlóközpontokat, a nyugati popzenét és sorolhatnánk (például Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának vezetője említette ezeket egy VÚ interjúban).

Európai Unió ellenes nézetek

A VÚ általában az EU-t és személy szerint Michael Lake-et, a budapesti EU-delegáció vezetőjét is bírálja mint a magyar politikát zavaró tényezőket.

Naconalista nézetek a magyar történelemről

A VÚ munkatársai és interjúalanyai gyakran és sokféleképpen hangoztatják Közép- és Kelet-Európára vonatkozó, Magyarország-központú nacionalista nézeteiket. A VÚ-ban például politikai színezetű az időjárási rovat (ebben közlik a környező országok magyar kisebbségek lakta területeinek időjárását is). A műsort indító köszöntés általában így hangzik: “jó reggelt kívánunk kedves hallgatóinknak, határainkon innen és túl”. A burkolt revansizmus a történelmi és aktuális témák és értelmezési kereteik kiválasztásában, célozgatásban nyilvánul meg. Például: ha Ukrajna egyes részei még most is Magyarországhoz tartoznának, nem következett volna be a legutóbbi pusztító árvíz.

ÖSSZEGZÉS

A VÚ műsorrendje, témaválasztásai és az értelmezési kereteinek rendszere olyan közlési módot eredményez, amely azonos: - a Magyar Igazság és Élet Pártjának szélsőjobboldali ideológiájával, - a Magyar Fóruméval, a Magyar Igazság és Élet Pártjának hetilapjáéval és - a Pannon Rádióéval; ez a budapesti helyi rádióadó közel áll a Magyar Igazság és Élet Pártjához.

2. A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS SZAKMAI PROBLÉMÁK

A fő problémát az jelenti, hogy a VÚ a közszolgálati rádióadóban működik, azaz műsorait az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Nézetem szerint a VÚ működése a következő területeken nem egyeztethető össze a közszolgálati rádiók műsorszolgálatatási alapelveivel:

Az objektivitás és pártatlanság hiánya - A nyilvános események, közügyek egyoldalú értelmezése. - Az interjúalanyok elfogult kiválasztása. - Jobboldali-nacionalista beállítottságú közéleti személyiségek, politikusok, irodalmárok (költők), értelmiségiek, szakértők, történészek uralják a műsorokat.

Elkötelezett álláspont A VÚ kifejezetten a hatalmon lévő jobbközép kormányt, valamint a konzervatív és jobboldali pártokat szolgálja, közülük is elsősorban a Magyar Igazság és Élet Pártját.

Elfogult műsorvezetés A rádióban megszólaló hang státusa sokszor nem világos. A VÚ házigazda-műsorvezetői nem tárgyilagosak.

Elfogult interjúkészítés A VÚ riporterei kommentálnak és véleményt nyilvánítanak és az interjúk során.

Véleményújságírás, publicisztika Ennél a pontnál aláhúznám Lovas István személyes véleményt előadó, a háború előtti publicisztika jegyeit magán viselő, szélsőjobboldali újságírói gyakorlatát.

Érzelmi dramatizálás és izgatás A VÚ műsorai drámai és érzelmi hangvételűek. A túlfűtött stílus következménye az a fajta érzelmi béklyó, amely a nacionalista bujtogatás jellemzője. A VÚ a zenék és a romantikus költemények megválasztásával az objektív hírmagyarázatok és megalapozott elemzések helyett emelkedett, irracionális és rituális légkört teremt.

Visszaélés a vallásos kultúra és jelképrendszer használatával A rituális légkört erősíti az egész program szenteskedő jellege. Vallásos nyelvezet, keresztény szólamok, vallásos szimbolika és zene segíti a műsorvezetőt az adások különös hangvételének kialakításában. A műsorban rendszeresen megszólaltatnak politikailag is aktív, jobboldali beállítottságú egyházi vezetőket. A nacionalizmust gyakran félig vagy egészen vallásos köntösbe burkolják.

Történelmi megfeleltetések A VÚ igen gyakran keveri össze az idősíkokat. A történelmi tényeket és a hozzájuk fűződő véleményeket így a jelenre alkalmazható “üzenetként” használja fel.

Üldözéses világszemlélet A kódolt üzenet, a burkolt gyűlöletbeszéd, az összeesküvés-elmélet, az ellenségkeresés, az agitáció, az érzelmek felkorbácsolása és a történelmi megfeleltetések sajátos paranoiás világképet tárnak a hallgató elé.

Nyílt gyűlöletbeszéd Erre példa Lovas István jegyzete a november 26-ai adásban. Lovas a Holocaust magyarországi áldozatairól szólva azt mondta, hogy “600 ezer áldozat kevés volt”.

Politikai szervezkedés és mozgósítás A VÚ arra buzdítja, mozgósítja hallgatóit, hogy szervezzenek “Vasárnapi Újság Baráti Köröket”. A műsor szerint eddig már 800 ilyen kört alapítottak. Ez a közösség lehet pusztán a műsor kedvelőinek klubja, de lehet aktív szélsőjobboldali szervezkedés forrása is.

KÖVETKEZTETÉSEK

Nem egyszerű feladat a racionális politikai szóhasználat kifejezéseivel, nyugati politikai fogalmakkal elemezni a VÚ műsorait.

Jobboldali nacionalista szólamok és MIÉP-es elkötelezettség A VÚ a kulturális nacionalizmust militáns, politikus, szélsőjobboldali nacionalizmussal ötvözi. A műsorszerkezet, a hivatkozási keretek és tálalás mikéntje általában azonos — a szélsőjobboldali MIÉP eszmeiségével, — a MIÉP pártlapja, a Magyar Fórum hangvételével és — a MIÉP-hez közel álló Pannon Rádió műsorainak hangvételével.

A beszédmód forrásai A VÚ beszédmódja egybecseng — egyes háború előtti szerzők — Németh László, Szabó Dezső és mások — nacionalista írásainak ideológiájával, — a tekintélyelvű Horthy-rendszer politikai és kulturális örökségével és — a kortárs nyugat-európai szélsőjobboldali és populista pártok programjának alaptémáival.

A médiatörvény és a szakmai szabályok megsértése Nézetem szerint a Vasárnapi Újság egyaránt megsérti a Magyarországon jelenleg érvényben levő médiatörvényt, valamit az újságírás írott erkölcsi és szakmai normáit: — a magyar médiatörvény (1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról) műsorszolgáltatással kapcsolatos általános szabályait, és különösen a közszolgálatiság alapelveit, — a Magyar Rádió közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatát és — a magyar újságírók Közös Etikai Alapelveit (amelyet 2000 szeptemberében fogadott el a négy fő újságírószervezet: a MÚOSZ; a konzervatív-jobboldali beállítottságú MÚK; a Katolikus Újságírók Szövetsége; és a romániai Magyar Újságírószövetség).