Roma migráció
Jelen írás az IOM számára 2000. március-április között készült kutatás folytatásának eredményeit foglalja össze. Mielőtt rátérnénk az újabb adatok elemzésére, érdemes áttekintenünk az áprilisban befejezett kutatás főbb megállapításait:
A sajtóelemzés során az 1997 szeptembere és 2000 januárja között eltelt 29 hónap alatt megjelent magyarországi írott és elektronikus sajtót vizsgáltuk. A vizsgált cikkek 34 napilapból, 24 heti- vagy havilapból, valamint 12 televíziós vagy rádiócsatorna műsoraiból származtak. Összesen 226, roma migrációval kapcsolatos híranyagot találtunk és dolgoztunk fel.
Az elemzésből kiderült, hogy a magyar sajtó nem, vagy alig foglalkozik a roma kivándorlás kérdésével. Havonta egy-két híranyag jelent meg csupán, és nyolc olyan hónap volt, amikor egyáltalán nem jelent meg hír a roma migrációról. Az átlag értékét csak két, rövid ideig tartó, sok cikket tartalmazó periódus növelte meg. Az eredmények azt mutatják, hogy nem tényfeltáró (hosszabb lélegzetű, illusztrációkkal tarkított) riportok, interjúk, hanem a rövid és semleges híradások domináltak a roma migráció sajtóbeli megjelenítésében.
A cikkek legnagyobb részében a politikai szempont volt a hangsúlyos. Legnagyobb számban olyan jellegű cikkek jelentek meg, amikben minisztériumi vagy kormányhivatalnokok cáfolják a migráció problémáját. A cikkek zöme azt hangsúlyozta, hogy nincs mitől tartani, a roma kivándorlás mértéke nem számottevő. A másik jellemző tendencia, hogy a kormány együttműködéséről biztosítja az érdekvédelmi szervezeteket, az érintetteket. Számos cikk külpolitikai aspektusú (vízumkényszer, EU csatlakozás, illetve a kibocsátó országok hozzáállása). Feltűnő, hogy a média megközelítése nem a migráló romák életének bemutatására irányult, a cikkeknek csak nagyon kis hányada ábrázolt konkrét esetet. A roma migráció csak akkor volt hírértékű, ha valamilyen kül- vagy belpolitikai hatással bírt. Ilyenkor az átlagosnál több olyan cikk jelent meg, amiben szerepel a migráció, de a hangsúly ilyenkor sem a kivándorláson, hanem annak várható hatásán volt.
A cikkekben nyilatkozó és szereplő személyek között a roma érdekvédő szervezetek (és kisebbségi önkormányzatok) munkatársai és a minisztériumi hivatalnokok jelenléte volt a meghatározó. Roma migránsok (érintett személyek) alig szólaltak meg.
A cikkek jelentős részében nem szerepelt adat a migráció nagyságára vonatkozóan. Amikor a cseh és szlovák migrációról beszéltek, a cikkek a tömeges jelzőt használják, ha a magyarországi migrációról van szó, akkor az 1000 alatti illetve a “nem számottevő kategória” a jellemző. Természetesen ezeknek a számoknak van valós alapja, hiszen a cseh és romák exodusa nagyobb mértékű, de a szóhasználat igyekezett tompítani a magyar migráció nagyságát. (“egy-két család”, “elenyésző szám”).
A cikkek több mint fele úgy fogalmazott, hogy a kivándorlás hátterében politikai üldöztetés, diszkrimináció, atrocitásoktól való félelem áll. Gazdasági, egzisztenciális okokat említett a cikkek harmada (ide tartoztak például a zámolyi romák, akik hajléktalanságuk megoldását látták a Kanadába történő kivándorlásban). Az esetek egytizedében esik szó a jövő kilátástalanságáról, mint a kivándorlás legfőbb okáról.
A cikkek több mint fele személytelen, nincs hangsúly a romák ábrázolásán. A cikkek személytelen hangvétele is bizonyította azon állításunkat, hogy a roma migráció önmagában nem érdekes téma a sajtó számára, csak akkor, ha kapcsolódik valamilyen nagyobb szenzációval kecsegtető témához.
A cikkek szinte kizárólag semleges hangvételűek voltak, kevés olyan cikket találtunk, amely elkötelezett a romák irányában, uszító, romaellenes cikk a vizsgált periódusban nem jelent meg a magyar sajtóban. A cikkek általában nem foglalkoznak a romák kivándorlásának jövőbeni tendenciáival.
Ez volt tehát a helyzet a magyar sajtóban 2000 februárjáig. A tavaszi időszakban még nem történt számottevő változás: az utolsó migrációval kapcsolatos híranyag még az előző év novemberében jelent meg, egészen májusig nem lehetett a romák migrációjáról hallani. Május és június folyamán már szaporodni kezdtek a hírek: egyfelől a Kanadába irányuló migrációról jelentek meg újabb tudósítások, másfelől Krasznai József, a zámolyi roma közösség képviselője nyilatkozta egyre gyakrabban, hogy problémáik megoldására az egyetlen elképzelhető lehetőség a kivándorlás maradt. Júliusban aztán robbant a bomba: a zámolyiak nekiláttak az utazás előkészítésének, és július 23-án Strasbourgba utaztak, ahol beadvánnyal fordultak az Emberi Jogi Bírósághoz, és menekültstátuszt kértek a francia államtól. Az ügy hatására a roma migrációval (az esetek legnagyobb részében a zámolyiak ügyével) kapcsolatos sajtóanyagok száma eddig nem látott mennyiségűre duzzadt: míg februártól július 23-ig 30 tudósítás jelent meg, addig július utolsó hetében (24-től 31-ig) 74 híranyag foglalkozott a témával. A helyzet augusztusban sem változott: ebben a hónapban a roma migrációval kapcsolatos híranyagok száma 272, csaknem annyi mint az addig eltelt három évben összesen. szeptemberre a média érdeklődése némileg alábbhagyott, de a roma migrációval még így is 126 esetben foglalkoztak.
Mielőtt az adatok részletesebb elemzésére rátérnénk, az előző kutatáshoz hasonlóan tekintsük át az események kronológiáját, ahogy az a sajtó híradásaiból kibontakozik.
Annak ellenére, hogy a zámolyi romák migrációjával foglalkozó híradások értelmezéséhez elengedhetetlen a közösség három éve húzódó kálváriájának ismerete, feltűnő, hogy a híranyagok legnagyobb része nem foglalkozik ezeknek az eseményeknek az ismertetésével, vagy úgy tekinti, hogy az olvasó (néző, hallgató) ismeri őket, vagy - és ez a valószínűbb - nem tartja fontosnak az események ismertetése, értékelése szempontjából.
A történet 1997 októberére nyúlik vissza, amikor vihar rongálta meg több zámolyi cigány család házát. Az önkormányzat, mivel nem tudott pénzt adni a felújításukra, a sorházat lebontatta. Negyvenen lettek hajléktalanok. A falu polgármestere ideiglenesen a helyi kultúrházban szállásolta el a 20 gyereket és 20 felnőttet. 1998 augusztusában a falu képviselőtestülete megszavazza, hogy kapcsolják ki az áramot és szüneteltessék a gázszolgáltatást a romák ideiglenes lakhelyén. A gázt és az áramot csak decemberben kapcsolják vissza. Közben az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat telket vásárol sorházépítés céljából Zámolyon. 1999. júliusában a zámolyi önkormányzat a családok kilakoltatására készül. Augusztus másodika a végső határidő. 1999. augusztusában az OCÖ a romákat budapesti Cigány Információs és Művelődési Központba költözteti, majd vissza Zámolyra, ideiglenes faházakba. A hónap végén három csákvári fiatalember Zámolyra megy (mai napig tisztázatlan, miért). Verekedés tör ki, mely során az egyikük meghal. Előzetes letartóztatásba helyezik Krasznai Krisztiánt, akit gyilkossággal vádolnak. 1999. szeptember 29-én ismeretlen tettesek felgyújtják a faházakat. 1999. november 23-án a hideg miatt Budapestre költöznek a családok, az OCÖ egy romos villában szállásolja el őket. 2000. áprilisában két férfi megtámadja a budai villában lakó romákat (gyerekeket, nőket támadtak meg és a berendezést is összetörték). A rendőrség elfogta a tetteseket, majd szabadlábra helyezte őket. Ezt követően költöztek a zámolyiak Csórra, Krasznai József családi házába. Több támadás éri itt is őket, horogkeresztet festenek a falra, betörik a ház ablakait. Csete Dezső, a falu polgármestere azon meggyőződésének ad hangot, hogy a Zámolyiak miatt szaporodtak meg a lopások, betörések a faluban.
A ROMA MIGRÁCIÓ KRONOLÓGIÁJA
MÁJUS
A Zámolyi romák támadásoktól félnek, nem akarnak falujukba visszaköltözni. Az újonnan épült házak ellenértékeként húszmillió forintot, és “hároméves szenvedéseikért” családonként hárommilliót kérnek. A hónap végén lejár az a határidő, amit az OCÖ-nek adtak, ha nem tesznek eleget kérésüknek, kivándorolnak Kanadába.
“ Az OCÖ nem enged a Zámolyi romák zsarolásának”
(Idézi tk. Kossuth-Hírek 05. 25, Népszabadság, 05. 26.)
Csete Dezső Csór polgármestere több fórumon úgy nyilatkozik, hogy kész megtenni mindent annak érdekében, hogy a zámolyi romák elhagyják a települést.
“A romák többsége általában bűnöző, ezért nem fogadja el őket a közvélemény.”
Több híradás szól Kanadába kivándorolt családokról, akik miután nem találták meg számításukat visszatértek Magyarországra (többen mára hajléktalanokká váltak)
JÚNIUS
Az OCÖ bejelentette: eladná a Zámolyon épített házakat.
Kanada egyelőre nem vezeti be a vízumkényszert, de aggasztónak tartják, hogy a menedékkérelmek száma két éve egyformán magas (havonta átlagosan 100 fő).
Kanadai jogvédők elutasítják azt, hogy az alapján döntsenek a menedékjogért folyamodó cigányok ügyében, amit a tavalyi meghallgatáson mondott a magyar küldöttség (Höltzl Lipót, Farkas Flórián, Bíró András, Kaltenbach Jenő), hiszen ők a magyar hivatalos apparátus tagjai.
JÚLIUS
23-án Krasznai József vezetésével zámolyi családok hagyják el az országot. Strasbourgba utaznak, ahol kérelmet nyújtanak be az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, és menedékjogot kérnek Franciaországban.
A NAP-Kelte archív bemutat egy 1999-es riportot, ami a zámolyi gyilkosságról szól.
Doncsev Tosó a nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal vezetője elítélően nyilatkozik a kivándorlásról.
“Az Unió is megállapította, hazánkban jogrend van, az emberi jogok biztosítva vannak, az állami szervek részéről senkinek sincs részüldöztetésben, és azok mindent megtesznek a törvénysértések kivizsgálása érdekében.” ( Magyar Hírlap 07. 25.)
Az EU Időzített bombának nevezi a közép-kelet európai romakérdést (Idézi Világgazdaság 07. 27.)
A Magyar Igazság és Élet Pártja az Magyar Szocialista Párt “egyes tényezői és a hozzájuk igazodó sajtó” felelősségét veti fel. Csurka szerint a Zámolyi romák ügye “velejéig hamis állam- és kormányellenes hókusz-pókusz a romajogok tüze körül” ( Népszabadság, 07.27.)
AUGUSZTUS
Harrach Péter szociális és családügyi miniszter augusztus 5-én, a somlóhegyi ökomenikus találkozón elítéli a zámolyi romákat.
“Egyesek az állam, a nemzet lejáratása céljából külföldre mennek, s nem csak kártérítést követelnek, hanem igaztalan vádakat fogalmaznak meg az országgal és a kormánnyal szemben. Maguk kevesebbet tettek önmagukért, mint amennyit az ország értük tett. Ez után követelőznek, és most már fenyegetőznek is. Ha ilyet meg lehet tenni, s ezt nagyon sokan még dicsérendőnek is tartják, akkor valami baj van az értékrenddel” (Idézi, pl. Magyar Nemzet, 2000. augusztus 8.)
A nyilatkozat után számos támadás éri a minisztert, egyes roma szervezetek lemondásra szólítják fel.
Orbán Viktor szokásos szerda reggeli, Kossuth rádió-béli interjújában kiáll Harrach Péter mellett:
“A roma önkormányzatnak (sic!) szerintem joga van jó vagy rossz néven venni egy-egy nyilatkozatot, azonban a valóságon ők sem tudnak változtatni. Márpedig a miniszter úrnak a véleménye és álláspontja a tényekből indult ki és itt is a ténybeszédet tartom fontosnak (…) 2000-ben 4,8 milliárd forintot fordít a kormány, illetve fordítnak az emberek a romakérdés kezelésére (…) Tehát ennyi pénzt költünk a romákra azért, hogy elősegítsük társadalmi beilleszkedésüket (…) A romák felemelkedéséhez az út a tanuláson és a munkán keresztül vezet. Azt tudom ajánlani a Magyarországon élő roma honfitársainknak, próbáljanak minél többet tanulni és dolgozni.(…) ma már egyetlen gyerek sincs, aki roma származású volna és hátrányos szociális helyzete miatt ne tudna tanulni”
(Kossuth rádió, 2000. augusztus 9. idézi: Magyar Nemzet és Népszabadság 2000. augusztus 10.)
22 ózdi roma dönt úgy, hogy kivándorol Strasbourgba. Kótai Aladár, helyi Kisebbségi Önkormányzat vezető szerint a háttérből valaki manipulálja az őket (MTI- hír, idézi tk. Békés Megyei Nap 08.03.)
Krasznai József egyértelműen politikai szándékról nyilatkozik.
“A romák tömeges kivándorlásának előkészítésével nyomást akarok gyakorolni az Orbán-kormányra annak érdekében, hogy változtasson a szegényeket sújtó politikáján”. (Népszabadság, 08.03.)
Továbbra is csak közeleg az Orbán-Farkas találkozó. (08.03.)
A Szonda-Phone 500 fős reprezentatív mintán történt telefonos adatfelvétele szerint a megkérdezettek 77%-a tudott arról, hogy milyen problémával fordultak a strasbourgi bírósághoz a zámolyi romák, 72.5% megkérdőjelezi, hogy, hogy jogos-e a kezdeményezés. A biztos válaszadók 73.5%-a szerint nincsenek hátrányos helyzetben a romák. (Idézi Világgazdaság, 08.03.)
A roma szervezetek nem támogatják a kormány hosszú távú romastratégiáját. (Népszabadság 08.17.)
Krasznai Józsefet sikkasztásért feljelenti a Székesfehérvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Lakatos Krisztián.
Krasznai szerint 300 ózdi roma készül elhagyni az országot.
Az ózdi romák képviselői a Francia nagykövetségen tájékozódtak. (08.07.)
A francia külképviselet közölte, lehetőségeihez mérten támogatja a romák körülményeinek javítását szolgáló PHARE-programokat.
Az Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat három képviselője Strasbourgba utazik, hogy tájékozódjon a kivándorlás lehetőségeiről. Hazatérésük után hangsúlyozzák, mindenkit lebeszélnek a kivándorlásról, a cigányság problémáját itthon kell kezelni.
Nem hivatalos forrás szerint az ózdi romák - mintegy 150-en - a helyi kisebbségi önkormányzat lebeszélése ellenére mégis Strasbourgba készülnek. A kiutazást egy ózdi férfi szervezi, aki kapcsolatban áll Krasznai Józseffel.
Az áprilisban alakult Roma Polgárjogi Tömörülés arra kéri a romákat, ne kövessék a zámolyi példát. Többször nyilatkozzák, hogy hisztériakeltés folyik az ügyben.
A Le Figaro a magyar helyzetről készült hosszú cikkében többek közt Horváth Aladárt idézi.
“ Nem lehet kizárni a tömeges exodust”(Le Figaro, 08.07. idézi tk. Népszabadság, Népszava.)
Jogvédők és közéleti személyiségek szerint indokolt a kivándorlási akció. Állásfoglalásuk szerint a romák a fajüldözés elől menekülnek. A nyilatkozók álláspontja az, hogy a cigányoknak joguk van elhagyni az ország területét, és a magyar államot nemzetközi fórumokon bepanaszolni. (Idézi Népszabadság 08. 09.)
“ A rasszizmus kelti az ország rossz hírét, és nem azok, akik védekeznek ellene”
(Horváth Aladár Roma Polgárjogi Alapítvány, Népszabadság, 08. 09.)
Vádemelési javaslattal lezárult a zámolyi emberölés rendőrségi vizsgálata. (08. 15.)
Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára sajtóközleményben fejezi ki együttérzését “a konfliktus halálos áldozata, Csete Ferenc 21 éves fiatalember hozzátartozóinak” (Idézi Népszabadság, 2000. augusztus 15.)
“Krasznai által megbízott szervezők hatására egyre többen fontolgatják a kivándorlást” (Kótai Aladár, idézi tk. Népszabadság, 08. 26.)
Körmendről is kivándorlást fontolgatnak (7 felnőtt 8 gyerek). Kérik, hogy a helyi önkormányzat fizesse utjukat. Körmend polgármestere úgy nyilatkozik, hogy nincs a városnak ilyesmire pénze, ráadásul az érintett családok az önkormányzati bérlakásuk bérleti díját sem fizetik rendesen. Eközben helyi vállalkozók aláírást gyűjtenek ahhoz a petícióhoz, amiben a városvezetést szólítják fel arra, tegyen rendet a cigányok között. A levél szerint egy-két bűnöző életmódot folytató család elijeszti a turistákat. (08.25-26. Vas Népe, Magyar Hírlap.)
Krasznai József Jacques Chirachoz fordul segítségért, kéri, hogy támogassa a zámolyi romák menedékkérelmét. (tk. Magyar Nemzet 08.21.)
Az OCÖ információs központot akar létrehozni, ami a Nyugat számára is világossá teszi, hogy mi történik Magyarországon, és mi áll a kivándorlási ügyek hátterében. (08. 25 Zalai Hírlap)
A zámolyi romák strasbourgi beadványával kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára is gyakran kifejti véleményét:
“ Magyarországon nem jó romának lenni. Mint ahogy nem jó betegnek, öregnek, meg szegénynek lenni sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon bárki is üldözné a cigányságot a cigánysága miatt. Aki ilyet állít, az valótlant állít. Márpedig a zámolyi romák beadványában többek között ilyen állítás fogalmazódott meg.(…) A leghatározottabban visszautasítom továbbá a beadványban megfogalmazott azon állítást, mely szerint a kormány nem tudja és nem is akarja megakadályozni a romák üldözését. Ez az állítás nemcsak a kormány jó hírnevére nézve sérelmes, de az ország jó hírének rontására is alkalmas.” (Hende Csaba, idézi: Dunaújvárosi Hírlap, 2000. augusztus 23.)
A politikus hasonlóképp nyilatkozik augusztus elején, 15-én sajtóközleményt juttat el az MTI-hez, amit majdnem minden lap átvesz. A nyilatkozatokban rendre szerepelnek a következő mondatok “igaztalan vádakat fogalmaznak meg a zámolyi romák”, “valótlan tényállításokat tartalmaz a romák beadványa”, “céljuk az ország lejáratása”.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Tabajdi Csabára bízta a romák európai helyzetéről szóló jelentés elkészítését.
SZEPTEMBER
Marie Helene Gilling az EP képviselője és egyben Strasbourg polgármester helyettese interpellál az Európa Parlamentben.
“ A zámolyi romák ügye a közép- és kelet európai országokban élő cigányokat érő diszkrimináció nagyon jól mutatja, hogy az Európa Uniós csatlakozásra váró országoknak komoly nehézséget jelent a Tizenötök által meghatározott kisebbségi-emberjogi feltételek teljesítése.” (Népszabadság, 09.06.)
Tizenöt mosonmagyaróvári cigány család szeretne kivándorolni. Azt tervezik, hogy elindulásuk előtt minden vagyonukat pénzzé teszik. Krasznai József “jogi úton” segíti őket. (Tk. Magyar Nemzet 09.08.)
Krasznai nyílt levélben fordul a politikusokhoz: Ha a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, “nem marad más megoldás számunkra, mint hogy tömegesen elhagyjuk szeretett hazánkat” (Idézi tk. Magyar Demokrata 09.14.)
Herczog Edit és Tabajdi Csaba (MSZP) Strasbourgban meglátogatta a zámolyiakat.
Mohácsról az elmúlt másfél évben 40 család vándorolt ki Kanadába. Egy család kivételével (akik hazatértek) mindenki megtalálta a számítását. Jelenleg hat család vár kiutazásra
“ A kormány cáfolata ellenére Magyarországon megélhetési üldöztetés folyik, amely arra kényszeríti a roma lakosságot, hogy aki még teheti elmenjen ebből az országból. (Gál József az OCÖ alelnöke, mohácsi elnök. Magyar Hírlap 09.29.)
A Franciaország budapesti nagykövetségén beadványt benyújtó Monostory Attila (meggyilkolt csákvári fiatalember hozzátartozóinak ügyvédje) szerint a jelenleg Strasbourgban tartózkodó romák közt lehet a zámolyi gyilkosság társtettese. Több fórumon elhangzott: azért adta be a beadványt, hogy az ügy ne befolyásolja kedvezőtlenül Magyarország nemzetközi megítélését.
“A zámolyi roma közösség kivándorlása és a gyilkosság közt valamilyen kapcsolatnak kell lennie” (Monostory Attila, idézi tk. Magyar Hírlap, Népszabadság, 09.29.)
ROMA MIGRÁCIÓ AZ ADATOK TÜKRÉBEN
A zámolyi romák kiutazása a roma migrációt egyik napról a másikra a sajtó érdeklődésének középpontjába emelte. A téma kiemelt helyet kapott majdnem minden hírforrásban, egy idő után a “zámolyi romák” vagy csak egyszerűen a “zámolyiak” említése már önálló reprezentációs erővel bírt: a cikkek szerzői és az olvasók automatikusan a Franciaországban menedékjogot kért csoportot értették alatta. Krasznai József is emblématikus figurája az időszaknak: kezdetben, mint a menekülők vezetője, később már, mint a csoport képviselője (hazai és nemzetközi fórumokon), egy ideig pedig mint az országból távozni szándékozó más roma közösségek pártfogója, szószólója jelenik meg. A zámolyiak ügyében szinte a teljes magyar politikai közélet és a szélesebb közvélemény megnyilatkozott. Sok esetben az eset csupán mellékszála volt a romák általános helyzetéről folytatott diskurzusnak, még többször szerepelt azonban az ügy központi témaként az egyes híranyagokban. Az általában vett roma migráció - különösen a Kanadában menekültstátuszért folyamodók - témája eközben nem tűnt el a sajtóból, azonban az esetek száma - akár a zámolyi ügy mellékszálaként, akár önállóan - nem változott számottevően.
A vizsgált időszak híranyagait áttekintve megfigyelhető, hogy - akárcsak az előző időszakban - a roma migráció, mint hír nagy része most is napilapokban, kisebb része az elektronikus sajtóban jelenik meg. Az elektronikus sajtó szerepe a roma migráció bemutatásában ugyanakkor számottevően nőtt az előző időszakhoz képest (1. ábra).
1. ábra: A hírforrások százalékos megoszlása a vizsgálat két időszakában
A nagy országos napilapok részesedése a híranyagok megjelentetésében, ebben az időszakban is jelentős (30%), noha ez az arány jóval kisebb, mint az előző időszakban volt (40%). A különbség elsősorban az elektronikus média szerepének erősödésével magyarázható. Az írott sajtóban említésre méltó még a Fejér Megyei Hírlap valamint a Demokrata című hetilap szerepe: egyaránt 4-4 százalékkal részesedtek a roma migráció megjelenítésében.
Az írott sajtót vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a cikkek terjedelmében nem történt változás az előző időszakhoz képest: most is a rövid hírek dominálnak, hosszabb lélegzetű írások ritkábban jelennek meg (2. ábra).
1. táblázat: A hírek terjedelmének százalékos megoszlása az írott sajtóban, a vizsgálat két időszakában
Időszak
Fél v. annál kevesebb flekk
1 flekk
2 flekk
3 flekk
4 v. annál több flekk
Összesen
1997 szeptember - 2000. január N=189
32
42
11
9
6
100
2000. február-szeptember N=356
29
42
16
6
7
100
Mivel a most vizsgált rövid időszakban (8 hónap) több mint kétszer annyi roma migrációval kapcsolatos hír jelent meg mint az előző 29 hónapban, nem tartható az a korább állításunk, hogy a sajtót nem érdekli a roma migráció. Más kérdés - és erről a későbbiekben még szó lesz - hogy a híranyagok jelentős része a zámolyiak konkrét esetével foglalkozik, így az általában vett roma migráció iránti érdeklődés növekedésére nem következtethetünk egyértelműen. A vizsgált időszakban naponta átlagosan két alkalommal lehetett hallani (olvasni) a roma migrációról a magyar médiában, a legintenzívebb szakaszban - augusztus második hetében - tizenötre emelkedett ez a szám. A 2. táblázat és az azt követő ábra bemutatja, hogyan alakult heti bontásban a cikkek száma a vizsgált periódusban.
2. táblázat: A hírek száma heti bontásban 2000. május 19. (20. hét) és szeptember 30. (39. hét) között (N:501)
Hét
Esetszám
Hét
Esetszám
20.
7
30.
73
21.
6
31.
60
22.
1
32.
103
23.
5
33.
49
24.
6
34.
57
25.
1
35.
11
26.
3
36.
22
27.
1
37.
11
28.
0
38.
33
29.
0
39.
52
Összesen:
501
2. ábra: A hírek megoszlása heti bontásban 2000. május 19. (20. hét) és szeptember 30. (39. hét) között (N:501)
A nyomtatott sajtót elemezve a műfaj és hírforrás szerinti megoszlás szempontjából a következőket figyelhetjük meg (4. ábra): A hírek aránya az előző időszakhoz hasonlóan most is kiugróan magas, noha nem annyira, mint az előző időszakban. A publicisztikák aránya megnőtt, és megjelent egy új műfaj is a témában, az olvasói levél. Ez utóbbiak (összesen 11-et találtunk a vizsgált időszakban) megjelenése egyértelmű jele annak, hogy a roma migráció a szélesebb nyilvánosság érdeklődését is felkeltette. A cikkek forrás szerinti megoszlásában sem mutatkozik számottevő különbség az előző időszakhoz képest: az újság saját munkatársaitól származik a híranyagok 60 százaléka, előzőleg ez az arány 53 százalék volt. MTI hír a 29 százaléka, szinte azonos az előző időszak 27 százalékos arányával. A Roma Sajtóközpont az előző időszakhoz képest jóval kisebb arányban volt a cikkek forrása, mindössze öt alkalommal hivatkoztak rájuk, szemben a korábbi 10 százalékos részesedésükkel. A cikkek fennmaradó 10 százaléka, akárcsak az előző időszakban, most is külföldi hírügynökségek valamint más újságok híreit használta.
3. ábra: A nyomtatott sajtó híranyagainak műfaj szerinti százalékos megoszlása a vizsgálat két időszakában
*Kommentár, kronológia és néhány meghatározhatatlan műfajú írás.
A híranyagok további elemzésében a vizsgált időszakot két szakaszra osztjuk: a 2000. július 23. előtti és az azt követő időszakra. Úgy gondoljuk, hogy a zámolyi romák kiutazása alapvető változást jelentett a magyarországi roma közösségek migrációjában és természetesen annak sajtóbeli megjelenítésében is. Ez volt az első alkalom, hogy egy roma közösség kiutazása és menekültstátusz iránti kérelme egyértelműen politikai üzenetet hordozott (mind a hazai romák, mind pedig a többségi társadalom felé), és az üzenet kommunikálásában a média aktív szerepet játszott. Bár a Krasznai József által vizionált “cigány ébredés” és tömeges exodus (még) nem jött el, a Kanadába irányuló migráció nagysága megduplázódott, és több - eddig “csendes” - vidéki roma közösség kezdett komolyan foglalkozni az ország elhagyásának gondolatával. A romák migrációja, illetve ehhez kapcsolódóan általános helyzetük, állandó vitatéma lett a kormány és az érdekképviseleti szervezetek között, valamint a pártcsatározások témájaként is gyakran előkerült.
Az újonnan vizsgált időszakban megjelent híranyagok 41 százaléka fő témaként foglalkozik a zámolyi romák migrációjával, további 47 százalékuk pedig más téma mellett említi. A híranyagoknak mindössze 12 százaléka foglalkozik más - roma migrációval kapcsolatos - kérdéssel.
Az összehasonlító tartalmi elemzéshez csak a nyomtatott sajtóban megjelent híranyagokat használjuk. Ezt az indokolja, hogy az elektronikus média esetében nem áll rendelkezésünkre a sem a teljes szöveg (csupán annak részletes tartalmi kivonata), sem pedig az audiovizuális anyag. Így számos esetben, az elektronikus médiában megjelentekről nem lehetett kellő biztonsággal eldönteni, hogy milyen tartalmi jellemzőkkel bírnak. Az elemzésbe így összesen 545 híranyagot vontunk be. Ezek 38 százaléka a zámolyiak kiutazása előtt, 62 százaléka pedig az esemény után jelent meg.
Mindkét időszakban nagyjából hasonló arányban volt a roma migráció a cikkek főszála: 55 százalékban a kiutazás előtt, 57 százalékban utána. Azokban az esetekben, amikor a roma migráció mellékszál volt, a főszálak az alábbi módon alakultak:
4. ábra: A cikkek főszálának témái, ha a roma migráció mellékszál (százalék az összes cikk arányában)*
*Egy cikkhez több téma is tartozhat, így a százalékok összege meghaladhatja a 100-at.
Jelentős változás tapasztalható a zámolyiak kiutazása utáni híranyagokban: az esemény előtt a roma migráció leggyakrabban valamilyen belpolitikai hír mellett bukkant fel mellékszálként, utána viszont legtöbbször a romák általános helyzetével összefüggésben említik.
Azt vizsgálva, hogy milyen más témával egybefonódva jelenik meg a roma migráció további hangsúlyeltolódásokat találunk.
5. ábra: Milyen témával kapcsolatban jelenik meg a roma migráció
(százalék az összes cikk arányában)*
*Egy cikkhez több téma is tartozhat, így a százalékok összege meghaladhatja a 100-at.
Feltűnő, hogy a zámolyiak kiutazása után, bűnözéssel, bűncselekménnyel kapcsolatban lényegesen gyakrabban említették a roma migrációt, mint előtte. Ennek oka, hogy szárnyra kapott a hír, miszerint a Franciaországban menedékjogot kérők között olyanok is vannak, akiknek köze lehet a tavaly augusztusi verekedésben elhunyt csákvári fiatalember halálához. Az Európai Unióval érthető módon gyakrabban kerül kapcsolatba a roma migráció a második szakaszban. Míg a zámolyiak kiutazása előtt legfeljebb a kivándorlások uniós csatlakozásra gyakorolt (feltételezett) hatását tárgyalta a sajtó, addig a zámolyiak esete többszörösen EU-s ügy: egy uniós tagállamban kértek menedékjogot egy csatlakozás előtt álló ország polgárai, ráadásul ugyanők ezzel egyidejűleg panaszt is tettek a magyar államra az Európai Emberi Jogi Bíróságánál. Ennek természetesen jelentős belpolitikai visszhangja is lett, a második időszak cikkeinek 53 százalékában jelent meg valamilyen belpolitikai téma is. A menekültügy a második szakaszban kisebb arányban fordul elő a roma migrációhoz kapcsolódó témaként, a zámolyiak esetében is gyakrabban szerepelt a strasbourgi bírósághoz intézett panaszuk, mint a menedékkérelmük. Sok esetben a média a két témát teljesen összemossa: az átlagos újságolvasó számára nehezen derül ki, hogy a két dolog nem ugyanaz, sőt még csak - jogi, adminisztratív - kapcsolatban sincs egymással. A zámolyiak története - hasonlóan más, a média által aktuálisan felkapott témákhoz - egyetlen nagy narratívvá alakult, amely bizonyos kulcsszavak segítségével előhívható az olvasó emlékezetéből anélkül, hogy - akár csak részleteiben is - újra el kelljen mesélni.
Azt vizsgálva, hogy a roma migráció mely aspektusára fókuszálnak a cikkek, további változásokat tapasztalunk a július 23. óta eltelt időszakban (7. ábra).
A cikkek legnagyobb részében most is a politikai szempont a hangsúlyos akár minisztériumi vagy kormányhivatalnokok, akár pedig roma érdekvédelmi szervezetek állásfoglalásáról van szó. A vita az esetek legnagyobb részében arról szól, hogy üldözik-e ma Magyarországon a cigányokat, azaz megalapozott-e a zámolyiak menedékkérelme. Két érdekes aspektusra érdemes felhívni a figyelmet: az egyik, hogy a vitát nem annyira a menekültstátusz iránti kérelem, mint inkább az Emberi Jogi Bírósághoz benyújtott panasz indukálta. Nyilvánvaló, hogy az esemény szimbolikus jellege a fontos: panaszt évről évre sokan tesznek Strasbourgban, azonban - ahogy ezt Krasznai József nyilatkozataiból leszűrhetjük - a zámolyiak az egész magyarországi cigányságot képviselik, és ezt - bár ebben a formában sehol nem mondatott ki - a teljes magyar politikai közélet elfogadta. A másik érdekesség, hogy a zámolyiak konkrét problémáiról, menekült státusz iránti kérelmük esélyeiről csak elvétve nyilatkoznak a hazai politikai közélet szereplői, noha a menedékjogi eljárásnak éppen az a sajátossága, hogy az üldöztetést vagy az attól való megalapozott félelmet az egyén vagy legalábbis a szűk közösség szintjén kell valószínűsíteni.
6. ábra: A roma migráció mely aspektusára fókuszál a cikk (százalék az összes cikk arányában)
*Egy cikkhez több téma is tartozhat, így a százalékok összege meghaladhatja a 100-at.
A zámolyiak kiutazásának köszönhetően megnőtt a konkrét esetekkel és a romák általában vett helyzetével foglalkozó cikkek aránya. Az ügy kapcsán a többségi társadalom szereplői is gyakrabban megszólaltak, mint az előző időszakban. A romák exodusával - ami a szomszédos országokkal kapcsolatban szerepelt - lényegesen kevesebb híranyag foglalkozott a zámolyi ügy óta, és ugyanez a helyzet a roma migráció külpolitikai hatásával is.
A cikkekben nyilatkozó személyek közül továbbra is a roma érdekvédő szervezet munkatársai és a minisztériumi hivatalnokok jelenléte a meghatározó. Noha a zámolyiak esete igazán minden részletében dokumentált, ennek ellenére a roma migránsok (érintett személyek) továbbra is alig szólalnak meg. Krasznai József, a zámolyi közösség szószólója, nyilatkozatait kezdetben legtöbbször a Fejér Fejér megyei Független Cigányszövetség vagy egyéb, általában közelebbről meg nem nevezett érdekvédelmi szervezetek tagjaként teszi. A későbbiekben vagy minden további titulus nélkül, vagy a zámolyi romák képviselőjeként - de mindvégig hangsúlyozva, hogy maga nem menekül - nyilatkozik.
A roma érdekvédő szervezetek munkatársainak nyilatkozataiban továbbra is megfigyelhető az előző elemzésünkben már tárgyalt kettősség: egyfelől folyamatosan óvják a romákat a kivándorlástól, igyekeznek lebeszélni a készülődőket (kivéve Krasznait, aki további utazásokat szervez, adományokat gyűjt, bár ő is csak azoknak ajánlja a menekülést, akik jól dokumentáltan elő tudják sorolni sérelmeiket). Másfelől viszont a roma migrációt eszközként használják arra, hogy felhívják a figyelmet a romák általános helyzetére, a diszkriminációra, a rossz szociális körülményekre, a munkanélküliségre. A minisztériumi, kormányzati hivatalnokok nyilatkozatai egyrészt az általános problémák kisebbítéséről szólnak: előkerülnek a kormányzati milliárdok a romák felzárkóztatására, szó esik a hosszú távú romaprogramról, a kisebbségi törvényről és általában arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek az elmúlt évtized kormányai a romák problémáinak enyhítésére. Másrészt számos elítélő, megbélyegző nyilatkozat hangzik el - még felelős miniszter szájából is - a zámolyi romák tettét illetően, többnyire az ország jó hírének rontását kérve rajtuk számon. Különösen aktív ezen a téren az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. Érdekes új elem, hogy a roma migráció és persze ennek kapcsán a romák helyzete, megjelenik a pártpolitikai csatározások retorikájában is: parlamenti felszólalásokban, sajtónyilatkozatokban kérik számon a jelenlegi és előző kormányok pártjain a romák problémáit.
A kibocsátó országokat illetően jelentősen változott a kép az előző időszakhoz képest. Ugyan akkor is döntően Magyarország volt a cikkek fókuszában, de jelentősebb számban foglalkozott a sajtó a szlovákiai és csehországi romák exodusával is. Mostanra ez a helyzet elmúlt, a fenti országok csak elvétve szerepelnek a híranyagok között.
3. táblázat: A kibocsátó országok megoszlása a két időszakban
(százalék, az összes említés arányában)*
Július 23. előtt (N=265)
Július 23. után (N=357)
Magyarország
68
95
Csehország
18
1
Szlovákia
9
3
Egyéb
5
1
Összesen
100
100
*Egy cikkhez több említés is tartozhat, így az esetszámok összege meghaladhatja a cikkek számát.
A célországot illetően szintén jelentős a változás, ez azonban szinte teljes egészében magyarázható a zámolyiak ügyével foglalkozó híranyagok kiugróan magas arányával.
4. táblázat: A célországok megoszlása a két időszakban
(százalék, az összes említés arányában)*
Július 23. előtt (N=247)
Július 23. után (N=341)
Franciaország
-
86
Kanada
84
11
Anglia
8
1
Finnország
2
1
Egyéb
6
1
Összesen
100
100
*Egy cikkhez több említés is tartozhat, így az esetszámok összege meghaladhatja a cikkek
Mindkét időszakban a cikkek több mint fele úgy fogalmaz, hogy a kivándorlás hátterében politikai üldöztetés, emberi jogi problémák, atrocitásoktól való félelem áll (8 ábra). Nagyjából hasonló az arány a gazdasági, egzisztenciális okok említésében. Új elem a zámolyiak kiutazása utáni időszakban, hogy a migráló romákat politikai manipuláció áldozatainak tekintik a cikkekben megszólalók. Az említések több mint 10 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A gazdasági okokra való hivatkozás szintén nőtt valamelyest ebben az időszakban, és ezzel párhuzamosan csökkent az üldöztetésre és emberi jogi problémákra hivatkozás. A közvélemény és a politikai szereplők hozzáállása jól érződik: sok esetben vonják kétségbe a migráló romák jóhiszeműségét, valamint a gazdasági migráns enyhén elítélő kategóriáját is gyakrabban alkalmazzák rájuk, mint az előző időszakban.
Fontos körülmény, hogy a roma migrációval kapcsolatos tudósítások egy részénél még nincs szó tényleges migrációról, csupán arról értesülünk, hogy egyének vagy csoportok fontolgatják a kivándorlást. Szinte minden esetben a zámolyi romákkal összefüggésben olvashatunk ezekről az esetekről, leggyakrabban az Ózdon, Körmenden és Mosonmagyaróváron élő romák kivándorlási vagy menekülési szándékairól van szó. A július 23. előtti, de már idén tavaszi időszakból 13 ilyen híranyagot találtunk, a zámolyiak kiutazása utáni időszakból pedig 70-et, ami az összes ekkor megjelent cikk 21 százaléka.
7. ábra: A migráció okainak megoszlása a két időszakban
(százalék, az összes említés arányában)*
*Egy cikkhez több említés is tartozhat, így az esetszámok összege meghaladhatja a cikkek számát.
Mindkét időszakban a cikkek nagyjából fele személytelen, nincs hangsúly a romák ábrázolásán. Június 23. előtt a vizsgált híranyagok 53 százaléka, azt követően 47 százaléka minősült ilyennek. A migráló romákat valamilyen módon ábrázoló írásokban szinte teljesen azonos kép mutatkozik a két időszakban: a leggyakrabban szenvedő alanyként jelennek meg, nagyobb részt a kibocsátó, jóval kisebb arányban a befogadó országokban. A zámolyiak kutazása után ugyanakkor feltűnően megnőtt azoknak a cikkeknek a száma, amelyek negatívan ábrázolták a migráns romákat, vagy mások negatív, elítélő megnyilatkozásairól tudósítottak. A romákat ábrázoló cikkek 18 százalékában fordult elő, hogy csalónak, rosszindulatúnak, sőt bűnözőnek minősítették a kivándorlókat. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez nem jelenti automatikusan, hogy ezek az írások előítéletesek, vagy cigányellenesek lennének. Az esetek egy részében csupán mások negatív megnyilatkozásait ismerteti, esetleg elemzi egy-egy híranyag.
8. ábra: A romák ábrázolásának megoszlása a két időszakban azokban a cikkekben amelyek nem minősültek személytelennek (százalék az összes említés arányában)*
*Egy cikkhez több említés is tartozhat, így az esetszámok összege meghaladhatja a cikkek számát.
A vizsgált cikkek jelentős része az újabb időszakban is semleges, tárgyilagos hangvételű. Kis számban most is előfordulnak a romák irányában elkötelezett, esetenként elfogult írások. Ami újdonság viszont, hogy a zámolyiak kiutazása óta eltelt időszakban megjelentek a sajtóban előítéletes, cigányellenes írások is, ami a roma migrációval kapcsolatos események tárgyalásában ez idáig nem fordult elő.
5. táblázat: A cikkek megoszlása elkötelezettségük szerint (százalék)
Július 23. előtt (N=208)
Július 23. után (N=335)
Elkötelezett a romák irányában
7
8
Semleges, tárgyilagos
93
82
Előítéletes
-
10
Összesen:
100
100
Az előítéletesnek minősülő írások 12 országos és megyei napilap, valamint 3 hetilap hasábjain jelentek meg. A legnagyobb arányban a Demokrata nevű hetilap és a Magyar Nemzet képviselteti magát, 24 és 21 százalékkal. Elgondolkoztató, hogy a publicisztika mellett (40%) a legnagyobb arányban olvasói levelek (27%) alkotják a cikkeknek ezt a csoportját. A vizsgált időszakban összesen megjelent 11 olvasói levél közül 9 minősült előítéletesnek, cigányellenesnek.
Az elkötelezettnek mondható cikkek 11 országos és megyei napilapban, valamint 7 heti és havilapban jelentek meg. A legnagyobb számban (9 illetve 8 alkalommal) a Népszava és a Magyar Hírlap hasábjain voltak ilyen írások olvashatók. Műfajukat tekintve a publicisztika (34%) és az interjú valamint a hír (22-22%) dominál köztük.
Az, hogy a sajtó nem érdeklődik a roma migráció iránt már nem állítható. Igazolódni látszik viszont kiinduló hipotézisünk, miszerint a téma csak akkor tarthat számot a média érdeklődésére, ha az valamilyen szenzációhoz, nagy horderejű eseményhez kapcsolódik. A helyzet furcsasága csak az, hogy ez az esemény ezúttal maga a romák - legalábbis egy sokat szenvedett kis közösség - migrációja. A történet - bármi legyen is a kimenetele - mindenképpen nagy hatással van (és lesz még egy ideig) a hazai politikai közéletre és más roma közösségek migrációval kapcsolatos attitűdjeire. Annak megállapítása, hogy a média milyen mértékben aktív formálója az eseményeknek, és milyen mértékben csak krónikása, további részletes elemzéseket igényel.
Függelék:
A kutatás során arról igyekeztünk képet kapni, hogy miként jelenik meg a roma migráció a magyarországi médiában. 1997. szeptember 1. és 2000. szeptember 30. között eltelt 37 hónap alatt megjelent magyarországi írott és elektronikus sajtó volt a kutatás tárgya.
A kutatás adatbázisát az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatalának sajtófigyelők által összeállított forrásgyűjteménye képezte. Ez az adatbázis 1996 ősze óta működik. Az előzetes kutatások során áttekintettük a UNHCR 1998 és 1999 évi sajtóanyagát is.
Kutatásunk a következő írott és elektronikus sajtót érintette:
Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Világgazdaság, Napi Magyarország, Napi Gazdaság, Népszabadság, Népszava, Blikk, Kurír, Nemzeti Sport, Esti Hírlap, Mai Nap, Pesti Riport, Somogyi Hírlap, Heves Megyei Hírlap, Új Néplap, Új Dunántúli Napló, Nógrád megyei lap, 24 óra, Petőfi népe, Tolnai népújság, Békés megyei Hírlap, Hajdú-bihari Napló, Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Fehér megyei Hírlap, Napló, Vas népe, Zalai Hírlap, Kis Alföld, Dél Magyarország, Figyelő, Magyarország, KÁPÉ, 168 óra, Bank és Tőzsde, PénzPiac, Magyar Fórum, Magyar Narancs, Új Demokrata, Reform, A Szabadság, Rádió és Televízió Újság, Magyarországi Cash Flow, Nők lapja, ÉS, Képes Európa, Színes Vasárnap, Vasárnapi Hírek, Vasárnapi Kurír, Hócipő, Autó Motor, Őszidők, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Danubius Rádió, Juventus Rádió, Radio Bridge, MTV1, MTV2, Duna TV, A3, TV3, RTL Klub, TV2, Új Magyarország, Amaro Drom69. ATV, Sláger Rádió, Dunaújvárosi Hírlap, Déli Hírlap, Délvilág, Magyar Demokrata, Képes Újság, Békés Megyei Nap, Metro
Minden olyan cikket kiemeltünk az adatbázisból, amelyben akár fő-, akár melléktémaként szerepelt a roma migráció: romák, cigányok, kivándorlása, kiutazása, menedékkérelme, illetve a 2000 július 23. után megjelent cikkekben a “zámolyi romák” esete, kivéve, amikor kifejezetten nem a kiutazásukkal kapcsolatban említik őket. Összesen 727 cikket találtunk, amely megfelelt a fenti kritériumoknak. A kiválasztott anyagot az alábbiakban mellékelt kódutasítás szerint dolgoztuk fel, és SPSS elemző program segítségével elemeztük.
Kódutasítás
a roma migráció tartalomelemzéséhez
1. Azonosító kód:
2. Hírforrás felsorolása:
1. Magyar Hírlap
2. Magyar Nemzet
3. Világgazdaság
4. Napi Magyarország
5. Napi Gazdaság
6. Népszabadság
7. Népszava
8. Blikk
9. Kurír
10. Nemzeti Sport
11. Esti Hírlap
12. Mai Nap
13. Pesti Riport
14. Somogyi Hírlap
15. Heves Megyei Hírlap
16. Új Néplap
17. Új Dunántúli Napló
18. Nógrád megyei lap
19. 24 óra
20. Petőfi népe
21. Tolnai népújság
22. Békés megyei Hírlap
23. Hajdú-bihari Napló
24. Észak-Magyarország
25. Kelet-Magyarország
26. Fehér megyei Hírlap
27. Napló
28. Vas népe
29. Zalai Hírlap
30. Kis Alföld
31. Dél Magyarország
32. Figyelő
33. HVG
34. Magyarország
35. KÁPÉ
36. 168 óra
37. Bank és Tőzsde
38. PénzPiac
39. Magyar Fórum
40. Magyar Narancs
41. Új Demokrata
42. Reform
43. A Szabadság
44. Rádió és Televízió Újság
45. Magyarországi Cash Flow
46. Nők lapja
47. ÉS
48. Képes Európa
49. Színes Vasárnap
50. Vasárnapi Hírek
51. Vasárnapi Kurír
52. Hócipő
53. Autó Motor
54. Őszidők
55. Kossuth Rádió
56. Petőfi Rádió
57. Danubius Rádió
58. Juventus Rádió
59. Radio Bridge
60. MTV1
61. MTV2
62. Duna TV
63. A3
64. TV3
65. RTL Klub
66. TV2
67. Új Magyarország
68. Amaro Drom
69. ATV
70. Sláger Rádió
71.Dunaújvárosi Hírlap
72. Déli Hírlap
73. Délvilág
74. Magyar Demokrata
75. Képes Újság
76. Békés Megyei Nap
77. Metro
3. Hírforrás típusa:
1. napilap
2. megyei lap
3. heti lap
4. havi lap
5. rádió
6. TV
4. Megjelenés ideje:
év/hó/nap
5. Műfaj:
1. hír
2. publicisztika
3. kommentár
4. riport
5. interjú
6. olvasói levél
7. kronológia, eseménynapló
9. egyéb
6. Forrás:
1. MTI hír
2. külföldi tudósítás nyomán
3. roma sajtóközpont
4. újság munkatársaitól
9. egyéb
7. Terjedelem/flekk:
1. fél és 1 flekk között
8. 0 és fél flekk között
9. kódolhatatlan, értelmezhetetlen esetek
8. Van-e kép:
0. nem
1. igen
9. Ha van, akkor:
1. fénykép
2. karikatúra
3. rajz
4. térkép
5. ábra
9. egyéb
10. Ha fénykép, akkor …………. ábrázol?
1. családot
2. gyereket (gyerekeket)
3. öregembert
4. roma csoportot
9. egyéb
11. A kép ….fejez ki?
1. bánatot
2. elesettséget
3. tanácstalanságot
4. gúnyt
5. örömöt
6. elvágyódást
7. kilátástalanságot
9. egyéb
12. A roma migráció a cikk főszála?
0. nem
1. igen
13. Ha roma migráció a mellékszál, mi a főszál? max. 3 téma kódolható
1. romák helyzete általában
2. egyéb belügy
3. egyéb külügy
4. eu politika
5. általános migrációs politika
9. egyéb
14. Milyen témához kapcsolódik roma migráció? max. 3 téma kódolható
1. bűnözés
2. munkaerő-politika
3. szociálpolitika
4. külpolitika
5. eu politika
6. menekültügyi szabályozás
7. belpolitika
9. egyéb
15. Nyilatkozik-e: max. 3 téma kódolható
0. többségi társadalom szereplője (szomszéd, “utca embere”)
1. szakértő
2. tudós
3. kormány hivatalnok
4. minisztériumi hivatalnok
5. pártpolitikus
6. roma migráns (érintett személy)
7. roma érdekvédő szervezet munkatársa
8. nem roma érdekvédő szervezet munkatársa
9. egyéb
16. Szereplők: max. 3 téma kódolható
0. többségi társadalom szereplője (szomszéd, “utca embere”)
1. hazai kormány
2. hazai minisztériumok
3. hazai pártok
4. befogadó ország kormánya, minisztériumai
5. hazai roma érdekképviseleti szerv
6. nemzetközi roma érdekképviseleti szerv
7. migrációs szervezet
8. migráló roma
9. egyéb
17. 22. 27. Honnan migrálnak a cikkben szereplők? 1. 2. 3. említés
1. Magyarország
2. Szlovákia
3. Csehország
4. Volt Jugoszlávia
5. Románia
6. Kelet Európa
9. egyéb
18. 23. 28. Hova migrálnak? 1. 2. 3. említés
0. Franciaország
1. Kanada
2. Anglia
3. Finnország
4. Belgium
5. Norvégia
6. Svédország
7. Német ország
8. Ausztria
9. egyéb
19. 24. 29. Mennyien migráltak? 1. 2. 3. említés
1. esetleges, kevés
2. 10 alatt
3. 11 és 100 között
4. 101 és 200 között
5. 201 és 300 között
6. 301 és 500 között
7. 501 és 1000 között
8. 1000 felett
9. tömegesen
20. 25. 30. Milyen rendszeres a migráció? 1. 2. 3. említés
1. egyszeri
2. időszakos
3. rendszeres
4. folyamatos
21. 26. 31. Mikor történt a migráció? 1. 2. 3. említés
1. 1994
2. 1995
3. 1996
4. 1997
5. 1998
6. 1999
7. 2000
8. egy évnél hosszabb idő, 1994 és 1998 között
9. egy évnél hosszabb idő, 1998 és 2000 között
32. Mi az oka a kivándorlásnak? max. 3 téma kódolható
0. politikai manipuláció szereplői
1. gazdasági, megélhetési
2. politikai üldöztetés
3. emberjogi, atrocitásoktól való félelem
4. más országok migrációjának követése
5. hajléktalanság, lakáshelyzet megoldatlansága
6. munkaügyi diszkrimináció
7. saját életének kilátástalansága
8. gyermekének, jövőjének kilátástalansága
9. egyéb
33. A cikk témája: max. 3 téma kódolható
1. kitoloncolás
2. vízumkényszer
3. média hatása kivándorlásra
4. nemzetközi hatása kivándorlásnak
5. származási igazolás
6. strasbourgi bírósághoz fordulnak a zámolyi romák
7. társadalom reakciója a romák helyzetével kapcsolatban
8. a romák kivándorlást fontolgatnak
9. egyéb
34. A címben megjelenik:
1. Kanadába készülés, vágyás, kivándorlás…
2. vízumkényszer
3. menekülés
4. származási igazolás
5. hazatérés segítése
6. Zámoly/Strassbourg
9. egyéb
35. A romák ábrázolása a cikkben: max. 3 téma kódolható
1. szenvedő alany a kibocsátó országban
2. szenvedő alany a befogadó országban
3. tehetetlen tömeg
4. aktív irányítója életüknek
5. cikk személytelen nincs hangsúly a romák ábrázolásán
6. “szemét banda”
9. egyéb
36. cikk megközelítése: max. 3 téma kódolható
1. politikai szempont
2. nemzetközi szempont
3. emberjogi szempont
4. európai uniós szempont
9. egyéb
37. Mire fókuszál a cikk: max. 3 téma kódolható
1. a kivándorlás belpolitikai hatását mutatja be
2. a kivándorlás külpolitikai hatását mutatja be
3. romák exodusát mutatja be
4. egy család, egyén, közösség konkrét esetét mutatja be
5. romák általános helyzete
6. többségi társadalom viselkedése
7. politikai hozzáállás kivándorláshoz, roma kérdéshez
8. roma érdekvédő szervezetet hozzáállása kivándorláshoz
9. egyéb
38. Cikk elkötelezettsége:
1. elkötelezett romák irányában
2. semleges, tárgyilagos
3. előítéletes romákkal szemben
39. Milyen jövőkép jelenik meg a cikkben?
1. a migráció üteme nőni fog
2. a migráció üteme nem változik
3. a migráció üteme csökkeni fog
4. nem foglalkozik ezzel a cikk
9. egyéb
40. Szerepelnek-e a zámolyi romák?
0. nem
1. igen, fő téma
2. igen, melléktéma