Romacentrum.hu

Az EU csatlakozásra úgy tekintünk, mint egy történelmi esélyre
mondja az Országos Cigány Önkormányzat új vezetője, Horváth Aladár

Az Országos Cigány Önkormányzat frissen megválasztott elnöke, Horváth Aladár úgy véli, hazánk uniós csatlakozása után „az elkövetkezendő egy-két év nem fog igazából pozitív fejlődést mutatni, mert a kvalifikálatlan roma munkaerő utcára fog kerülni”. A kormányzatnak egy kompenzációs stratégiát kell kidolgozni a munkahelyek megőrzésére, újak teremtésére fogalmaz a Roma Sajtóközpontnak adott interjújában a roma vezető, aki szerint a jövőben is elő fog fordulni cigányokkal szembeni erőszak, de az ezekkel szembeni fellépés, elhatárolódás, egy európai Magyarországot fog tükrözni.

Jó lesz a romáknak az uniós csatlakozás?

Az EU csatlakozásra úgy tekintünk, mint egy történelmi lehetőségre. A gazdasági, társadalmi felzárkózás történelmi lehetőségére. Az Nemzeti Fejlesztési Terv romákkal és leszakadókkal kapcsolatos programjai, operatív intézkedései lehetőséget teremtenek arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentsük. Olyan erőforrások jelennek meg benne, amely a különböző infrastrukturálisan rossz helyzetben élő, leszakadt rétegek számára térségi fejlesztést, a megfelelő infrastruktúra kiépítését, munkahelyteremtő, átképző programokat biztosíthat. A célunk nyilvánvalóan az, hogy a helyi cigány önkormányzatok részesei lehessenek azoknak a pályázó konzorciumoknak, amelyek egy fejlődési trendbe kapcsolhatják be a romákat. A Magyar Köztársaság felzárkózása a fejlett európai társadalmakhoz nem nélkülözheti a roma közösségek felzárkózását a magyar átlaghoz. Nekünk kettős lépcsőt kell megtennünk. Egyszerre volna szükség arra, hogy a magyar átlaghoz ugorjunk fel, ezzel egyidejűleg pedig az európai átlaghoz is. Azt gondolom, hogy ez fizikailag lehetetlen. Az egyenlőtlenségek ollója nem fog különösképpen összébb húzódni attól, hogy a romák esélyesebb pozícióba kerülnek, legfeljebb az olló tágulása lesz kisebb. Arra lehet számítani, hogy ha sikerül bekapcsolni a cigány embereket a fejlesztési programokba, csökken az esélyegyenlőtlenségük. Ebben az esetben a romák jelentős része jobb pozíciókba kerülhetnek, de még mindig nem olyanba, amilyenben a magyar, vagy az európai átlag. Lesznek krízis időszakok. Az elkövetkezendő egy-két év nem fog igazából pozitív fejlődést mutatni, mert ahogy azt a multik kivonulása is jelzi a kvalifikálatlan roma munkaerő utcára fog kerülni. A kormányzatnak egy kompenzációs stratégiát kell kidolgozni a munkahelyek megőrzésére, újak teremtésére. A szabad munkaáramlás révén megindulhat nagyon sok cigány ember nyugatra. Ezt megelőzendő olyan külföldi forrásokat kell biztosítani, amely helyben biztosítja legalább a gazdasági és szociális lét minimális lehetőségét.

Nagyon komoly támogatásokat tud a kormányzat és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) arra szerezni, hogy házakat tudjunk építeni a romák számára. A lakásépítési programok felgyorsítása, az infrastrukturális fejlesztés, továbbá a minőségi oktatás feltételeinek megteremtése, az átképző programok elindítása egy olyan alappozíciót biztosíthat, hogy onnan tovább lehessen lépni. Az OCÖ-nek óriási munkát kell abba fektetnie, hogy a roma fiatalok és középkorúak tömegével tanuljanak meg angolul és számítógép-kezelést.

Megvannak ezeknek a programoknak a forrásai?

Egyelőre nincsenek. Iszonyatosan rossz pozícióból indulunk, azt sem tudjuk még például mennyi tartozást kell kiegyenlíteni az új ÖCÖ-nek.

Ez egyébként az OCÖ feladata lenne?

Nekünk a menedzselésben, a folyamatok elindításában, elemzésében kell részt vállalnunk. Ha az új OCÖ képzőközpontokkal köt szerződéseket, azok biztosítják majd annak a feltételeit, hogy a helyi cigány önkormányzatok ezt a feladatot el tudják látni. Ezek után a cégeknek és helyi cigány önkormányzatoknak kell együttműködniük. Fel fogom venni a kapcsolatot például az IBM-mel, és a leggazdagabb cégekkel, akiktől azt kérem, hogy nyújtsanak segítséget a helyi programok beindításához. Legalább olcsóbb áron tudjunk hozzájutni ezekhez a számítógépekhez, mint ahogy a nyelvtanfolyamok ügyében is fontos megállapodni a legnagyobb nyelvoktató intézményekkel valamifajta kedvezményről a roma önkormányzatok számára. Pillanatok alatt fel kell gyorsítani ezeket a folyamatokat, és rugalmasan alkalmazkodni kell az új kihívásokhoz.

Az előbb plusz-forrásokról volt szó. Lehet-e számszerűsíteni ezeket a többlettámogatásokat?

Nem tudom számszerűsíteni, a Nemzeti Fejlesztési Terv előirányzatainak sincsenek még konkrét adatai.

Kövesi Vilmos, a Cigány Szervezetek Országos Szövetségének alelnöke 600 millió forintos pluszforrásról beszélt a Népszavában.

Az nagyon kevés, körülbelül egy számítógép-kezelési tanfolyamra elegendő. Ahhoz hogy itt különböző átképzésekbe, munkahelyteremtő programokba, lakásépítésekbe, iskolai fejlesztő programokba kapcsolódjunk be, milliárdos nagyságrendű összeget jelent. 1300-1500 milliárd forintról van szó a Nemzeti Fejlesztési Tervben, és ha ennek a 4-5 százalékát romákra lehet fordítani, az is sokszor tízmilliárd forintos befektetést jelent. A mi dolgunk az, hogy felügyeljük a folyamatokat abból a szempontból, hogy a romákat is elérjék ezek a programok. Az EU munkavállalási szabadsága is nyilvánvalóan sok romát fog érinteni. Azok a cigányemberek, aki jó szakmával, magas képzettséggel rendelkeznek, egy olyan EU-ban, ahol a rasszizmus nem gátolja meg a munkavállalást, nagyobb eséllyel tudnak munkához jutni. De itt a tömegeken van a hangsúly, az a százezresre tehető tömeg, amely sem Magyarországon, sem Európában nem pályázhat eséllyel megfelelő munkára. Itt nyilván egy magasabb színvonalú szociális ellátórendszer kiépítése, megerősítése a fontos. Másrészt, azoknak az intenzív fejlesztő programoknak a beindítása, amitől ők rövid idő alatt megfelelő szakmát tudnak szerezni. Arra kell berendelkeznünk, hogy az életünk végéig tartó tanulást kell meghonosítani, és több nyelven kell beszélnie minden egyes cigány embernek, ha azt akarja, hogy otthonosan közlekedjen Európában.

Mennyire vannak kiépülve azok a csatornák, amelyeken keresztül ezek a pénzek eljuthatnak a romákhoz?

A romákra speciálisan elkülönített összegeknél kialakulóban vannak. Van a roma ügyi államtitkárság, vannak a miniszteriális programok, roma biztosok, cigány önkormányzatok. Ha kifejezetten roma programok indulnak, el tudják érni a cigány embereket. A leszakadó rétegeket célzó munkahelyteremtő program esetében azt kell elérnünk, hogy bekapcsoljuk a romákat is. Ott arra kell figyelni, hogy nem romaként, hanem szegény, tartósan munkanélküliként érjék el őket a programok. A cigány önkormányzatoknak egyfajta civil kontroll szerepet kell betölteniük. Ügyelniük kell arra, hogy ha a megyei munkaügyi központok, a regionális munkaügyi tanácsok, vagy más gazdálkodó szervezetek a településen élő munkanélkülieknek indítanak programot, abba bekapcsolódjanak a romák is arányosan képviseltetve.

Élethosszig tartó tanulásról, nyelvtanfolyamokról beszélt. Őszintén szólva, nehezen tudom elképzelni, hogy például a tiszavasvári cigánytelepen nyomorgó romák majd nyelveket tanulnak, átképzésekben vesznek részt a csatlakozás után. Az ő számukra mit jelenthet az unós csatlakozás?

Azt kell, hogy jelentse, hogy Tiszavasvárira méretezve egy helyi válságkezelő, integrációs programot fogad el a helyi önkormányzat és a helyi cigány közösség, amelyben 6-8 évre ütemezve pontosan leírják azt, hogy hogyan lehet a cigány telepet megszüntetni, rehabilitálni, komfortosítani, továbbá, hogy miként lehet visszaintegrálni a speciális iskolába irányított cigány nebulókat. Ki kell alakítani első körben azt a politikai akaratot, hogy a cigányok visszajöhessenek a város normális társadalmi életébe. Ha ez adott, ennek a szakmai konzekvenciáiban a helyi szakembereknek, tudósoknak és az OCÖ-nek együtt kell működnie. A túlélés feltételeinek megteremtésén túl ami lehet egy szociális földprogram, apró kis gazdasági projekt az egyes családokban élő gyerekek számára föl kell vetíteni a visszaintegrálódás feltételeit. Ugyanakkor a munkaügyi központoknak pontosan tisztában kell azzal lenniük, hogy milyen átképző programokkal tudják javítani a roma fiatalok elhelyezkedési esélyeit: ehhez kapjanak országos, vagy európai uniós támogatást.

Mindez természetesen nehéz, fáradságos, gyötrelmes folyamat, mert évtizedes, évszázados kirekesztettséget kell legyőzni. A településnek éreznie kell azt, hogy a gettóból vissza kell engednie a normál életbe a romákat, mert egyébként a településnek lesz rosszabb, ha egymással háborús viszonyban élnek együtt az emberek. Ezzel szemben van egy olyan alternatíva, ahol együtt tanulnak, együtt dolgoznak, és együtt építik a várost.

Ez az alternatíva eddig is nyitva állt előttük. Amiről Ön beszél, azt feltételezi, hogy a helyi települési, és cigány önkormányzatoknak harmonikus a viszonya, ezzel szemben az a tapasztalat, hogy a roma képviseletek a településvezetések alárendeltségében működnek. Másrészről pedig a különböző intézményeknek, például a munkaügyi központoknak eddig is feladatául lett adva, hogy minél több romát vonjanak be a rendszerükbe. Ez eddig sem nagyon történt meg.

Eddig sem történt meg, mert senki nem akarta, hogy megtörténjen. Mindenki belenyugodott abba, hogy a cigány telepre, a cigány osztályokba különítjük el a romákat. Ez sajnos elfogadottá, jogszokássá, szokásjoggá vált. Ezen változtatni fog az új OCÖ részint azzal, hogy tudatosítani fogja a helyi önkormányzatokkal, hogy ez így jogilag, morálisan, társadalmilag, minden szempontból tarthatatlan. Másrészt a helyi cigány önkormányzatokat helyzetbe fogjuk hozni. Megpróbálunk olyan feltételeket teremteni, hogy ne legyenek alárendelve sem jogilag, sem adminisztratíve a települési önkormányzatoknak. Az államnak kell garanciákat biztosítani a működésükre. Ettől még persze kerülhet szembe a két testület, amennyiben a települési önkormányzat nem változtat addigi politikáján, a cigány önkormányzat pedig következetesebben fog fellépni a cigányok érdekében. Kormányzati akarat, hogy a romák integrációja államcél, a Köztársaság alapvető politikai és morális követelményeit pedig követniük kell az önkormányzatoknak.

Jászladányban hiába volt egyértelmű, hogy mi a kormányzat politikai szándéka, ha a helyi erők abban enyhén szólva nem voltak partnerek.

A jászladányi cigány közösség megerősödésével megteremtődik az a feltételrendszer, hogy a települési önkormányzat komolyan veszi a roma képviselet együttműködési szándékát, azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel ők különböző forrásokat akarnak a közösség élethelyzetének javításába fektetni. Jászladány egyébként kellett ahhoz, hogy megváltozzon a cigány önkormányzatokról alkotott kép és, hogy a kisebbségi törvény módosítása ne legyen kétséges. A civil mozgásban rendkívül sok lehetőség van. Az a lényeg, hogy az emberek azt érezzék, hogy amit ők akarnak, annak létjogosultsága van, hogy a közösségben óriási energiák vannak. Az európai értékrend elutasítja a diszkriminációt, és fellép minden kirekesztő szándék ellen. Az európai humanizmus, az emberiesség értékrendje Magyarországtól, minden egyes önkormányzatától, polgármestertől másfajta gondolkodásmódot követel meg. Ezt az OCÖ határozottan, hangosan, ugyanakkor szelíden fogja képviselni.

Ön azt mondta, az EU fellép a diszkriminációs jelenségekkel szemben. A hazánkról szóló éves ország-értékeléseiben minden évben szóvá is teszi a romák hátrányos megkülönböztetését ehhez képest nem úgy tűnik, mintha a romák helyzetének kérdése sokat nyomott volna a latban Magyarország felvétele kapcsán.

Ez így van, de a magyar kormány tudja, hogy például az antidiszkriminációs direktívák tekintetében mielőbb fontos meghozni a törvényt. Az új OCÖ kérni fogja, hogy ebben egyetértési joga legyen. Szeretnénk, hogy olyan szabályozás szülessen, amellyel hatékonyan lehet fellépni, amely egyértelmű üzeneteket közvetít a társadalom, a hatóságok, a közigazgatás felé. Elvárjuk, hogy az állam, a jogi igazságszolgáltatás rendszere megtanulja a kulturált és hatékony fellépést a kirekesztéssel szemben, határolódjon el minden ilyen eseménytől, és tegye értékké az etnikai megkülönböztetéstől mentes együttműködést. Természetesen nem gondolom, hogy az EU csatlakozás és a diszkrimináció-ellenes törvény egy pillanat alatt megváltoztatnak mindent. Sokkal inkább az európai és kormányzati akarat lesz olyan hatással a közgondolkodásra, hogy újfajta paradigmákat állít fel, újfajta civil társadalmi közeget teremt. Ez persze egy tanulási folyamat. A jövőben is elő fog fordulni cigányokkal szembeni erőszak, megkülönböztetés, de abban is biztos vagyok, hogy az ezekkel szembeni fellépés, az elhatárolódás, egy európai Magyarországot fog tükrözni.

Ön az újonnan felállítandó Európai Roma Fórum kapcsán azt írta egy publikációjában, hogy nemzeti szinten könnyen azt mondhatják a döntéshozók, hogy a romák gondjai európai probléma, emiatt helyi, nemzeti szintén szabotálni fogják majd a romák érdekérvényesítő lehetőségeit. Ez alatt mit ért?

Arra hívtam fel a figyelmet, hogy egy veszélyes érdekazonosság kezd kialakulni az európai bürokraták, a nemzeti nacionalisták és a roma nacionalisták között. Az európai bürokraták egy része úgy gondolja, hogy az EU létjogosultságát bizonyítja, hogy az egyes nemzeti kormányok képtelenek kezelni a cigányok problémáit, amelyeket Brüsszel majd megold. A nemzeti nacionalisták Magyarországon azok a nem cigányok, akik félnek a roma közösségek erősödésétől azt mondják, hogy nekünk nem sokat kell tennünk, majd Brüsszel megoldja. És vannak a roma nacionalisták, aki úgy vélik, hogy nem kell nekünk az adott kormánnyal kommunikálnunk, majd megyünk Brüsszelbe, ott meg fogják oldani a problémáinkat. Onnan kapjuk majd a pénzt, elosztjuk úgy, ahogy akarjuk, és majd lesz valahogy. Mindhárom oldalnak az az érdeke, hogy a gettók megmaradjanak, és egy darab roma érdekképviselet legyen.

Elgettósodott településrészekre gondol, vagy egyben külön cigány intézményrendszerre is?

A politikai és a gazdasági közöny miatt ma már egész települések, sőt, kistérségek cigányosodnak el. Ha a felszámolásuk nem az aktuális kormányok, hanem Brüsszel felelőssége lesz, mindenki oda fog mutogatni: ezek a nyomortelepek, nyomorrégiók legfeljebb autonómgettók lesznek. A nemzeti kormányok kötelezettsége az, hogy a településekkel, a cigány szervezetekkel együttműködve hozza be a normális társadalmi életbe a cigányokat.