Romacentrum.hu

„A felemelkedésének romák záloga lehet a roma vállalkozások megerősödése”
mondja Lakatos Sándor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium roma referense
Lakatos Sándor

Lakatos Sándor szerint a roma munkanélküliség csökkentésének egyik eszköze a roma kis- és középvállalatok fejlesztése. A tárca első lépésként egy kisösszegű hitelkonstrukciót és egy vállalkozásirányítási képzést kínál a roma cégeknek. Lakatos beszámolt arról is, hogy a minisztérium a közbeszerzési törvényben garantálná a roma munkavállalók és vállalkozások létszámarányos részvételét az állami tenderekben.

A gazdasági tárcánál milyen lehetőségek vannak arra, hogy az EU csatlakozás után ne romoljon a romák helyzete?

A magyar nemzetgazdaság nagyon sokat nyerhet, persze lesznek a csatlakozásnak vesztesei is. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a többéves előkészítő munka jó alapul szolgálhat arra, hogy kitartó munkával nőni fog a gazdaság teljesítőképessége és ez kihat majd a romák életére is. A minisztériumban még a munka elején tartunk. A tárcánál tavaly ősz óta van nyílt kötelezettségvállalás roma ügyben, konkrétabban a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítése a célunk. Szeretnénk ugyanis egy új megközelítés alapján csökkenteni a roma munkanélküliséget, hiszen kutatások bizonyítják, hogy a roma vállalkozásokban jelentős számban romák dolgoznak. Persze tény, hogy Magyarországon a romák által irányított cégek kevésbé jutnak hozzá a különböző vállalkozásfejlesztő állami és banki juttatásokhoz, hitelekhez. Ezen szeretnénk változtatni. Megcéloztuk a roma vállalkozásoknak azt a rétegét, akik kis forrással, kis tapasztalattal, kis tőkével rendelkeznek, és helyzetüknél fogva nem férnek hozzá a szolgáltatásokhoz. Azt szeretnénk, hogy ezek a cégek a csatlakozás után valódi versenyképes vállalatokká fejlődjenek.

A gazdasági életnek farkas törvényei vannak. Van-e értelme felülről beleszólni a szabad versenybe?

Erről lehet vitatkozni, hogy mi az, ami belefér a liberális piacgazdaság keretei közé és mi az, ami nem. Az átláthatóság és a támogatások egymásra építésének elvének figyelembe vételével megsegített vállalkozások mindig eggyel magasabb támogatási kategóriába léphetnek majd, ezzel biztosítjuk a hosszú távú egyenletes fejlődés lehetőségét. Meglátásom szerint ez fontosabb, mint az elvi diskurzus a szabad versenyről.

Egy roma vállalkozói hitelprogramot fogunk indítani a közeljövőben. Kisösszegű – hét-nyolcszázezer forintos –, fedezet nélküli hitelt fogunk biztosítani számukra, amely 18 hónapos futamidővel, féléves türelmi idővel fog rendelkezésükre állni. Fontos, hogy a kezdő cégeknek legyen egy két-hároméves hitel előéletük, mert ez által megerősödve tudják elérni a GM egyéb lehetőségeit és az egyéb banki hiteleket. A gazdasági élet teljes spektrumát szeretnénk felölelni ezzel a programmal, de jellemzően az építőiparban tevékenykedő cégektől érkeznek hozzánk megkeresések. Ez azért is fontos terület, mert így vagy úgy, de a végén mindig a cigány ember tolja a talicskát. Azt szeretnénk, hogy ezek az emberek jobb körülmények között dolgozzanak, úgy hogy az őket alkalmazó roma cégeket helyzetbe hozzuk.

Nyilvánvalóan nem roma specifikus probléma, de lehet tudni, hogy az építőiparban rendkívül magas a fekete foglakoztatás aránya. Egy ilyen programban való részvétel – ahogy Ön is fogalmazott – nagyfokú átláthatóságot követel meg. Ennek fényében mennyire csábító egy néhányszázezer forintos segítség?

Ez egy mankó. Nem gondoljuk azt, hogy a mikrohitel önmagában megoldja a romák piaci részesedésének problémáját. Emellett meggyőződésem, hogy a vállalkozók többsége jogkövetően szeretne dolgoztatni, de sokuk számára nagyon kemények a feltételek. A tárca hosszú távú lehetőségekben gondolkodik, így akik részt vesznek a programjainkban – az anyagi segítségen túl például modern vállalkozásirányítási ismereteket is tanulhatnak a részt vevők – bizakodhatnak, hogy előbb utóbb megerősödnek.

A Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál (MCKA) és az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál (OFA) szintén vannak vállalkozásfejlesztő támogatások, mennyire koherensek ezek a programok?

A jelen pillanatig még nem született írásos megállapodás a tárca és az MCKA között. Az együttműködést az is hátráltatja, hogy a cigányokért közalapítvány jelen pillanatban teljes átalakítás alatt áll. A kapcsolat azért megvan: a tárca képviselője a kuratórium tagja. Az OFA programjai évek óta sikeresek, így számítunk a segítségükre, de a civil Autonómia Alapítvány tanácsait is szívesen fogadjuk, hiszen ők is sokat tettek már ezen a területen. Tény, hogy nem a mi projektünk az első lehetőség a roma vállalkozások fejlesztésére, de éppen ezért nem kell tartani a duplikációtól, hiszen a különböző programok egymást kiegészítik. Ezeknek a pályázatoknak az eléréséhez is nagy segítség lehet annak az öt roma referensnek a munkába állása, akik öt romák által sűrűn lakott térség vállalkozásfejlesztési irodáiban fognak egy fajta összekötő kapocsként rendelkezésre állni a roma cégtulajdonosok számára.

Van-e együttműködés a roma munkanélküliséggel foglalkozó kormányzati szakemberek között?

A foglalkoztatási minisztérium roma referensével személy szerint napi kapcsolatban vagyok, de ez nem feltétlenül érződik a napi munkánk során. Ez egy kialakulófélben lévő folyamat, hiszen korábban egyik tárcánál sem voltak külön roma ügyekkel foglalkozó munkatársak. Természetesen fontosnak tartom az együttműködést, nem csak a munkaügyi tárcával, hanem a többi minisztériummal is, de jelenleg az a legégetőbb, hogy saját tárcánkon belül próbáljuk a roma érdekeket minél erősebben pozícionálni.

Vannak-e egyéb elképzeléseik a romák nagyarányú munkanélküliségének csökkentésére?

Ez túlmutat a minisztérium kompetenciáján, ez a magyar gazdaság és a teljes közigazgatás feladata. A csatlakozással megnyílnak olyan források, amelyek segíthetnek a probléma kezelésében. Nyáron részt veszek egy konferencián Brüsszelben, ott azon fogok dolgozni, hogy minél jelentősebb forrásokat találjak a tárca roma programjaihoz.

Hiába lesznek a jó programokra egyre nagyobb források, a roma vállalkozók ettől még nem kapnak munkát.

Az igazságügyi tárcánál kidolgozás alatt van az egyenlő bánásmódról szóló törvény tervezete, amely a foglalkoztatási diszkriminációt szankcionálni fogja. Emellett van egy egyelőre házon belüli elképzelés, hogy a közbeszerzési törvényben előírnánk, hogy az állami tenderek elnyerésénél legyen feltétel a romák legalább létszámarányos alkalmazása, illetve a roma vállalkozók bevonása.

A romák felemelkedésének egyik záloga lehet a roma vállalkozások megerősödése. Ebben a munkában még csak az első lépéseket tettük meg, de a csatlakozás után mindenképp szükséges lesz egy fejlesztésre a tárcánál. Lehet, hogy egy osztály fog foglalkozni a roma ügyekkel, de lehet, hogy a miniszteri biztosi posztra lesz szükség, ez majd kiderül.