Klára Orgovánová
A romák többsége támogatja az ország uniós csatlakozását
vélekedik a szlovák kormány romaügyi biztosa
Klára Orgovánová
Klára Orgovánová, a szlovák kormány romaügyi biztosa szerint a szlovákiai romák többsége igennel fog szavazni az ország Európai Uniós csatlakozásáról szóló népszavazás során. „A romák már régen Európában élnek, ők is úgy érzik, hogy részesei Európának” – mondta el a Roma Sajtóközpontnak adott interjújában a biztos.
Hogyan látja, a szlovákiai romák jobb helyzetbe kerülhetnek a Szlovákia európai integrációját követően?
Ez egy nagyon nehéz kérdés. Úgy gondolom, hogy miután Szlovákia csatlakozik az Unióhoz; csak rajtunk fog múlni, hogy hogyan használjuk fel az EU regionális fejlesztésekre szánt pénzügyi forrásait. Ezek a támogatások egyébként a strukturális alapok megpályázásához is ugródeszkát jelenthetnek, tehát ezekre az új kihívásokra fel kell készülniük a roma közösségnek.
Hogyan érinti a szlovákiai Nemzeti Fejlesztési Terv a romákat? A központi a regionális adminisztrációban például van-e megfelelő számú olyan képzett szakember, akik képesek lesznek a fent említett pénzek megszerzésére, és azokkal hatékonyan tudnak-e majd gazdálkodni? Egyáltalán a csatlakozással összefüggésben a romákkal mennyire számol komolyan a szlovák kormány?
A szlovákiai kormány által kidolgozott Nemzeti Fejlesztési Terv – amelyet már benyújtottunk az Európai Uniónak is –nem tartalmaz külön a romákat érintő fejezeteket, hanem azt a társadalom perifériájára szorult csoportokat veszi számba, ahová a romák is tartoznak. Nekünk kell felkészíteni, kiképezni azokat az embereket, akik később képesek lesznek részt venni a regionális tervek megvalósításában. A források felhasználásában nagyon fontos szerepet fognak játszani a regionális fejlesztési programokat megvalósító Megyei Államigazgatási Hivatalok is. Ennek kapcsán elkészítettünk egy javaslatot a kormány számára, amely arról szól, hogy a Megyei Államigazgatási Hivataloknál legyenek külön olyan tanácsadók, akik a romák problémájával foglalkoznak majd.
Lehet már tudni, hogy lesznek-e olyan ellenőrző szervek, amelyek azt felügyelik majd, hogy az EU pénzek mozgása átlátható legyen, és hogy el is jussanak oda, ahol leginkább szükség van rájuk – például a romák problémáinak a megoldására?
A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmaz kontroll mechanizmusokat, és egy külön kormánybizottságot is felállítanak majd ezek felügyeletére.
Pontosan kik fognak diszponálni az uniós pénzek fölött az egyes régiókban?
Ez a kérdéskör a Regionális Fejlesztési Terveket előkészítő Megyei Államigazgatási Hivatal kompetenciájába tartozik majd.
Maga szerint sikerül valamennyire segíteni a romák rossz életkörülményein mielőtt Szlovákia az EU tagjává válik?
Erre a kérdésre, csak azt a választ lehet adni, hogy ez a probléma nem oldódik meg EU csatlakozásig. Szlovákia Európai Unióhoz csatlakozása viszont lehetővé teszi az emberek szabad mozgását, de ezzel még nem lesz megoldva a probléma.
Szlovákia Uniós csatlakozását követően megoldódik-e annak a 400-500 ezer szlovákiai romának a helyzete, akiknek több mint kilencven százaléka munkanélküli?
Az EU csatlakozás számos lehetőséget hoz majd magával. Az egyik ezek közül az, hogy kiszélesedik a munkaerőpiac. Hogy mindez hogyan fogja érinteni a romákat, az csak a képzettségükön és a rendelkezésre álló lehetőségeken fog múlni. Azt még nem tudom magának pontosan megmondani, hogy ez hogyan alakul majd, de a romáknak mindenre fel kell készülniük. Bízok abban, hogy feltalálják magukat, és képesek lesznek a többi csoporttal szemben, velük versenyezve kihasználni az új lehetőségeket, és remélem, bármelyik országban megállják majd a helyüket.
Mi lesz a cigánytelepeken élő romákkal?
Megpróbáljuk a cigánytelepeken élő embereket is bevonni a Regionális Fejlesztési Tervekbe, ami azt jelenti, hogy a Megyei Államigazgatási Hivatal olyan programokat dolgoz ki, amik lehetővé teszik, hogy a cigánytelepek is támogatáshoz jussanak.
Szlovákiában általánosan elterjedt a rasszizmus, és a romák hátrányos megkülönböztetése. Az ön által vezetett hivatal, miként fog részt venni a problémák megoldásában?
Úgy gondolom, hogy a mi hivatalunk eddig is tevékeny részt vállal a gondok megoldásában. A kormány is igyekszik enyhíteni ezeken az igen súlyos problémákon. Azonban számos törvényi változtatásra lenne szükség. Pár héten belül a szlovák parlament elé kerül egy anti-diszkriminációs törvénytervezet, amely büntetné a diszkrimináció minden formáját Szlovákiában. Ha ezt a törvényt elfogadja a szlovák parlament, jó eszköz lesz a problémák megoldására.
Milyen esély van arra, hogy a szlovákiai parlament, még az európai uniós csatlakozás előtt jóváhagyja a diszkrimináció ellenes törvényt?
Ez már, csak a politikai pártok és a parlamenti képviselők ügye. Én azt gondolom, hogy mindig van esély.
Összességében Ön szerint hogyan lehet javítani a szlovákiai romák nyomorúságos élethelyzetén?
Szerintem ez a kérdés minden Közép-, Kelet-európai országot, nem csak Szlovákiát érinti. A roma kérdést mindenütt hasonló koncepciójú programokkal próbálja meg kezelni az adott kormány. A mi célunk az, hogy a romák ugyanúgy egyenlő értékű állampolgárok legyenek, mint a többségi társadalom polgárai, és akkor nem lenne szükség semmilyen kormánystratégiára. Ezt a célt szolgálja a hivatalunk aktuális koncepciója is, aminek a megvitatását hamarosan a kormány is a napirendjére fogja tűzni. Abból a filozófiából indultunk ki, hogy a romákat kevesebb lehetőség éri el, mint a többi szlovákiai állampolgárt. Kizárólag ezzel a filozófiával lehet segíteni a rosszabb körülmények között élő embereken.
Szlovákiában május 16-17-én rendezik majd az EU csatlakozásról szóló referendumot. Hogyan vesznek részt a kampányban a romák és a roma szervezetek?
Az európai uniós kampány Csáky Pál miniszterelnök helyettes hatáskörébe tartozik. Az egész kampányra vonatkozóan már kész elképzelések vannak. A kampányban való részvétel kapcsán civil szervezetek is pályázhattak támogatásért. Ha jól tudom, néhány roma szervezet érdeklődést is mutatott erre. Sokan vitatták, hogy szükséges van-e külön a romákat célzó kampányelemekre, az én válaszom az, hogy a romák már régen itt élnek Európában, és ezért azt gondolom, ők is úgy érzik, hogy részesei Európának. Szerintem a többségük igennel fog szavazni.