Romacentrum.hu

Hosszútávon a romák helyzete jobb lesz a csatlakozás után
– állítja az agár-, és vidékfejlesztési tárca roma referense

fotó: Amaro Drom – Néző László

A Magyarország infrastrukturális fejlesztési koncepcióját meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) külön stratégiai célként határozza meg a cigánytelepek felszámolását – mondta el többek között a Roma Sajtóközpontnak adott interjújában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium roma referense, Osztolykán Ágnes. A tárca szakértője szerint nem egyik napról a másikra, hanem szépen-lassan a romák élethelyzete is javul majd hazánk európai integrációja után.

Ön szerint az európai uniós csatlakozásnak inkább nyertesei vagy inkább vesztesei lesznek majd a magyarországi romák?

Mindenképpen a nyertesei lesznek. Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy egyik napról a másikra a helyzetük óriásit javul majd, hanem szépen lassan az intézményfejlesztéssel, a struktúra átalakításával a romák is helyet kapnak az EU nagy rendszerében. A helyzetük mindenképpen jobb lesz.

Végül is mikor következhet ez be?

A Nemzeti Fejlesztési Tervet Brüsszelben elfogadták, aláírták. Most vár ránk az a munka – mind az NFT tervező hivatalára, mind a szaktárcákra –, hogy az abban meghatározott operatív programokat kidolgozzuk, és konkrét programokat jelenítsünk meg.

Ha jól értem, akkor az NFT-ben szerepel a romák élethelyzetének javítása. Egész pontosan hogyan szerepel benne? Az előbb arról volt szó, hogy konkrét programokat fognak kidolgozni. Hol tart ez a munka? Gyakorlatilag milyen programokon dolgoznak?

Az NFT stratégiai részében, három operatív programban kapott helyet a romaügy. Az egyik a humánerőforrás, a másik az agrár- és vidékfejlesztési, a harmadik pedig a regionális operatív program. Mindhárom a romaügyi államtitkárság és a szaktárcák részéről folytatott óriási küzdelem eredményeként jelent meg a dokumentumban. Az operatív programok kidolgozására már vannak elképzelések. A humánerőforrás területén főként az oktatási minisztérium, a romaügyi államtitkárság és a munkaügyi tárca illetékességi körébe tartozik a programok kialakítása. Én sokkal inkább az agrár- és vidékfejlesztési, illetve a regionális fejezetekről tudok beszámolni. Az agrár- és vidékfejlesztési operatív programban, főleg a vidékfejlesztési rész tartalmaz tervezeteket a vidéki romák élethelyzetének javítására. Most készült el a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv a tárcán belül. Ebben a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása kiemelt pont. Ez azért is nagyon fontos, mert összefügg a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló – hamarosan módosítandó – törvénnyel. Kiemelt hangsúllyal szerepel benne a különböző térségi szervezetek koordinációja, meghatározza a kistérségi társulások működését, magát a kistérségi menedzsment kiépítését, ami nagyon fontos lesz majd, amikor regionális és kistérségi szervezetekben fogunk gondolkodni. Igazából ebben nincs benne kimondottan az, hogy a roma szervezetek hogyan fognak a rendszerbe becsatlakozni, de jómagam és néhány szakértő is kezdeményezni fogjuk a roma kisebbség megjelenítését a kormány-előterjesztésben. A roma képviseletek döntéshozatali helyzetbe juttatása fontos elem, és ezt egyre több szakértő látja így. A roma agrárgazdálkodókat úgy kívánjuk segíteni, hogy folyamatos, hosszú távú, kiszámítható jelenlétet biztosítsunk számukra a piacon.

Hogyan?

Tudjuk, hogy a roma agrárvállalkozók és egyáltalán a magyar agrárium egyik nagy problémája az, hogy mivel nem kapnak folyamatosan támogatást, egyik-percről a másikra tudnak csak élni. A NFT és az EU-csatlakozás lehetővé teszi azt, hogy a roma gazdálkodók hosszú távon bekerüljenek a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy egy megalapozott termelési konstrukcióval ne csak az legyen a cél, hogy én termeljek valamit, és azt valahogy értékesítsem, hanem legyen egy hosszú távú, átlátható, kiszámítható koncepció arra, hogy ha valamit termelek vagy állatot tenyésztek, akkor annak az élelmiszer-, illetve a további feldolgozóiparban milyen szerepe lesz, és mindez hogyan csatlakozik az EU piacához.

Gondolom ez nem egy etnospecifikus koncepció lesz. Vzont az előbb arról beszéltünk, hogy a különböző stratégiákban különböző romákkal kapcsolatos teendők vannak megfogalmazva. Meg tudná mondani, hogy pontosan mit tartalmaznak ezek a programpontok, és hogy ezeknek a gyakorlatban milyen hatásai lehetnek?

Ezek főleg elvek. Nincs még igazán konkrét program melléjük rendelve, a kidolgozásuk éppen folyamatban van. Most, a csatlakozási dokumentumok aláírása után már a valós tervezési szakaszba értünk. A napokban egy találkozón felvetődött az, hogy minden szaktárca vonja be a civil, illetve a társadalmi kapcsolatait annak eldöntésére, hogy milyen operatív programokat dolgozzon ki, amihez szintén kell egy stratégia. Látnunk kell, hogy milyen továbbfejlesztendő kezdeményezések vannak már az országban, ahol pedig nincsenek ilyen koncepciók, egy helyzetfelmérés után igazi operatív programot lehet kidolgozni. A humánerőforrás-programban főleg az oktatás színvonalának a növelése, a foglalkoztatás bővítése a cél, a regionális programbandig – ami talán mindhárom közül a legfontosabb, hiszen tudjuk, hogy az EU régiókban gondolkodik, és mind a normatív, mind a pályázati támogatások a régiókon keresztül jutnak majd el az emberekig – van egy fontos elem: a telepek felszámolása. Ez egy évek óta vitatott és célként meghatározott feladat…

Jól értem, az NFT-ben a cigánytelepek felszámolása szó szerint szerepel?

Igen. A regionális operatív programban mint stratégiai elem.

A nyomortanyák felszámolása a ‘97-ben elfogadott roma kormányprogramban is szerepelt már feladatként, ám abból semmi sem valósult meg. Mi a garancia arra, hogy az NFT ezen pontja valóban megvalósul majd?

Erre az én szavam valóban nem garancia, de azt gondolom, hogy biztosíték az, hogy a stratégiában megjelenik a telepfelszámolás, a felelősség- és a kötelezettségvállalás. Azt tudni kell, hogy amikor a regionális stratégiáját készítette a tervező hivatal, mind a hét régió kapott egy olyan listát, amiből saját maga választhatott megoldandó feladatokat, tehát operatív programokat, és a régiók természetesen nem akarták ezt az ügyet felvállalni. A romaügyi államtitkárság viszont elérte, hogy négy régióban – az ő tervezésükben – elindul egy komplex fejlesztési program. Nem volt egyszerű meccs, hiszen a régiók nem olyan programokat akartak vállalni, amit teljesen a nulláról kellene kezdeni, hanem mindenki a már a meglévő intézményi rendszerén keresztül akart fejlesztéseket megvalósítani. Azt gondolom, hogy az, hogy a cigánytelepek felszámolása, mint megoldandó feladat megjelent a dokumentumban, meghatározó dolog.

Melyik az a négy régió, amiről szó van?

Ezt én pontosan nem tudom megmondani, de szerintem olyan térségeket választottak ki, ahol nagy arányban élnek romák. Tehát Borsod, Szabolcs, Baranya régióját, de erről a romaügyi államtitkárság tud pontos adatokkal szolgálni.

Meg lehet-e azt becsülni, hogy mennyi pénz lesz minderre? Egyáltalán honnan lehet a cigánytelepek felszámolására pénzt szerezni? Az idei költségvetésben erre a célra nincs forrás biztosítva.

Az összegekről abszolút az EU fog dönteni. Ebben az esetben elsősorban a strukturális és a kohéziós alapból fognak lefolyni a pénzek a regionális csatornákig. Az agrár- és a vidékfejlesztési résznél pedig az Európai Garancia Alap biztosít forrásokat a programok elkezdésére.

A gyakorlatban hogyan néz majd ez ki? Arra gondolok, hogy a helyi önkormányzatok, térségek, régiók, esetleg a cigány önkormányzatok feladta, felelőssége lesz majd a cigánytelepek felszámolása? Amennyiben igen, ezek a szervezetek pályázhatnak majd az EU különböző alapjaihoz? Ugyanakkor kérdés, hogy mennyire képesek ezek a szervezetek, önkormányzatok egy ilyen pályázat során pénzt nyerni.

Ez egy nagyon fontos kérdés. Maga a régió pályázhat a fejlesztésekre. Az, hogy ebben a különböző regionális szervezetek hogyan fognak részt vállalni, még igazából nincs kitalálva. Ezen a már említett területfejlesztési, rendezési törvény megpróbál valamiféleképpen változtatni. A regionális fejlesztési tanácsok megerősítése egy nagyon fontos elem, de arra, hogy a helyi települési vagy kisebbségi önkormányzatok hogyan tudnak abba becsatornázódni, még nincs kidolgozva rendszer. Most az intézmények kiépítése, fejlesztése az egyik legfontosabb feladatunk. Nem elég különböző programokat kidolgozni, az is elengedhetetlen, hogy a megpályázható pénzek valóban eljussanak majd a kisebbségekhez, és hatékony változásokat hozzanak az életükben. Ehhez mindenképpen létre kell hoznunk, véleményem szerint, egy olyan módszertani bázist, ami a régiós szerveket megtanítja az EU nyelvére. Megtanítják nekik, hogy hogyan kell kommunikálni, pályázatokat írni. Ez nem egy egyszerű feladat, de az NFT-be úgy tudom, hogy ez is bele van fogalmazva. Ebben a munkában egyébként az Országos Cigány Önkormányzatnak is nagy szerepe lesz, hiszen a kisebbségi önkormányzatok regionális képviselete nem megoldott.

Beszéltünk az előbb a roma agrártermelőkről. Pár évvel ezelőtt beindult egy nagyon ígéretesnek tűnő program, a szociális földprogram, amely kifulladni látszik. Elképzelhető-e, hogy az uniós csatlakozás lökést adhat ennek a programnak?

A tárcán belül, de annak a struktúráján kívül létrejött a Nemzeti Földalap, ahol a földügyeket rendezni lehet. A publicitást kapott életjáradék programban nem hiszem, hogy a romák igazából meg tudnak jelenni, mert nem rendelkeznek eladható földterülettel. Azon dolgozunk a romaügyi hivatallal együttműködve, hogy azokat a földeket, amelyeket életjáradékként felvásárolt a földalap, rászorultsági alapon tovább kellene osztani a romáknak. A programba mindenképpen bele kellene vonni a helyi önkormányzatokat is, hiszen sok olyan település van, ahol lenne föld, de nem adják oda a romáknak. Nem tudják elképzelni róluk, hogy valóságos termelést tudnának végezni rajta. Mintaértékű programokat kell felmutatnunk egyes önkormányzatok gondolkodásának a megváltoztatására. Olyan gazdálkodó társaságokat kell felmutatnunk, amelyek kis földterületen kezdtek egy először belterjesnek tűnő, ám lassan terjeszkedve néhány család számára megélhetést biztosító termelést.

Mikor lehet ebből egy működő program?

Nagyon bízom abban, hogy még ebben az évben történnek változások ezen a téren is. Eddig mindig a rendelkezésre álló földterületek hiánya volt az indok arra, hogy nem működik a program. Hosszú idő óta folyik annak a felmérése, hogy milyen szabad felhasználású földek vannak a földalap birtokában. Ha már tudjuk, hogy mivel rendelkezünk, sokkal könnyebben át lehet vinni ezt a programot a döntéshozókon.

Mi ennek a programnak egyébként a lényege? Kimerül abban, hogy földet kapnak a romák, avagy más módon is segítik az életben maradásukat a piacon?

Semmiképpen nem szabad kimerülnie abban, hogy földet kapnak, mert azzal még nem tettünk semmit. Egy olyan szakértői bázist kellene a szociális földprogram mögé felállítani, amelyik felméri például azt, hogy az adott térségben milyenek a piaci viszonyok. Magyarul mit éri meg termelni és mit nem, milyen nagyságrendű föld és munkabefektetés kellene ahhoz, hogy az ott megtermelt termékeket rentábilisan piacra tudják vinni. Ezen kívül kell valami, amiből nekiindulhatnak ezek az emberek a termelésnek. Azt látom, hogy a megyei földművelésügyi irodák jól együttműködnek a helyi romákkal. Nem egy ember keresett már meg azzal, hogy ezek az irodák adnának nekik, mondjuk vetőmagot az induláshoz, viszont az önkormányzat nem bocsátja rendelkezésükre a szabad földterületét. Valahogyan össze kellene hangolni a munkát, és minden egyes szereplőt bevonva lépésről lépésre kellene eljutni ahhoz, hogy valóban meginduljon a termelés.

Van erre fogadókézség a partnerszervezetek részéről?

Azt látom, hogy van. A Nemzeti Földalap vezetői és maga a tárca államtitkára is nyitott erre. Megfelelő érvek, indokok, szakértők hozzárendelésével ez a program menni fog.

Az uniós csatlakozás a gyakorlatban mit jelenthet például Alsószentmártonon? Az ott élő romák hétköznapjai meg fognak változni a csatlakozás után?

A kezdeti időszakban nem hiszem, hogy látványos változások fognak történni a mindennapjaikban, de hosszú távon már igen. A cél az, hogy az ott élők számára olyan vidéki lét feltételeit teremtsük meg, amivel a falvak visszakapják a lakosságmegtartó erejüket. Tehát biztos, hogy lesz változás az alsószenmártoniak életében.

Mondhattam volna más, nyomorgó romák által sűrűn lakott települést is.

A változás nagyban múlik rajtunk, minisztériumokban, kormányzati struktúrában dolgozó szakértőkön, valamint az országos önkormányzaton, hiszen egy olyan összehangolt munkát kell végrehajtanunk, amelynek következtében az ezeken a településeken élők biztonságban érzik magukat. Munkahelyeket kell teremtenünk a számukra, be kell vonnunk őket a gazdasági életbe, vissza kell juttatni őket a piacra. Ezek nem kis feladatok. Erre néhány év áll a rendelkezésünkre. Új intézményeket kell felállítanunk, és azt kell az emberekkel elhitetnünk, hogy ha együttműködnek ezekkel a szervekkel, jobbra fordulhat a sorsuk.

Ha már az intézményrendszernél tartunk, Lengyel László, a Pénzügykutató Rt vezetője azt mondta korábban, hogy Magyarország a tíz csatlakozó ország tizedik helyén áll ebből a szempontból.

Ez is azt bizonyítja, hogy ez mekkora feladat.