Romacentrum.hu

Tabajdi Csaba

Az EU nincs felkészülve a romák problémáira
– állítja Tabajdi Csaba, a Parlament integrációs bizottságának szocialista alelnöke

Az Európai Unió nem kezeli súlyának megfelelően a kisebbségi kérdést, hiszen az európai joganyagnak nem része a nemzetiségi problémakör vélekedik Tabajdi Csaba, az MSZP integrációs szakértője. A politikus szerint mindenképpen szükség van a romák érdekeinek európai képviseletére, ám az ezt célzó intézményrendszer felállítása még jó ideig várat magára. Amennyiben 2004-től euroatya lesz, Tabajdi Csaba egy európai roma fórum felállítását sürgeti majd.

Ön nemrégiben az Európa Tanács számára készített egy jelentést az európai romákkal kapcsolatban. Össze tudná foglalni röviden, hogy milyen megállapításokra jutott?

A mostani jelentés lényegesen eltér a korábbitól, amely elsősorban kulturális kérdésekkel foglalkozott. Egyszerre hangsúlyozza a romáknak, mint etnikai csoportnak, és szociálisan hátrányos rétegnek a kettősségét, és inkább szociális kérdésekre összpontosít. Számos olyan dologra hívja fel a tagországok figyelmét, hogy pozitív akciókat, speciális programokat kell kidolgozniuk a romák helyzetének javításáért.

Annyira rossz a helyzet?

Európában, ahol romák élnek talán Finnországot kivéve sehol sem megnyugtató a romák helyzete. Még olyan országokban is, mint például Hollandia, Franciaország, vagy Olaszország súlyos diszkriminációs esetek fordulnak elő. Franciaországban saját szememmel láttam, hogy Párizs környéki autóparkolók bejárata köré kőkerítést húznak, nehogy lakókocsijaikkal letelepedhessenek a romák. Vagy a francia törvény a cigányok szociális ellátásáról kimondja, csak az ötezer főnél nagyobb települések kötelesek a vándorló életmódot folytató romák számára parkolást, villanyt, közműveket biztosítani. A többi település esetében egyértelmű diszkriminációról beszélhetünk. A jelentésnek nagyon fontos eleme, hogy a meglévő diszkrimináció mellett súlyos problémának látja a romák munkaerő-piaci, illetve szociálisan hátrányos helyzetét.

Fel van készülve az Európai Unió arra, hogy olyan országok csatlakoznak hozzá, amelyekben nagy arányban élnek romák?

Nincs erre felkészülve. Az Európai Unió nem kezeli súlyának megfelelően a kisebbségi kérdést, hiszen az európai joganyagnak nem része a nemzetiségi problémakör. Van az Európai Parlamentnek néhány irányadó politikai nyilatkozata, de az Európa Tanács messze előtte jár a kisebbségvédelemben, különösen a romák ügyében. Az Európa Tanács idevágó határozatának teljes félreértésével nagy vitát váltott ki a magyar sajtóban az európai roma ombudsman intézményének a felállítása. Ez nem új felvetés, már a ‘93-as jelentés is tartalmazta, de nem valósította meg az Európa Tanács. A másik dolog az Európa Tanács mellett működő konzultatív testület, az Európai Roma Parlament, amelynek életre hívását a finn köztársasági elnök asszony javasolta. Ez a romáknak európai szinten adna lehetőséget a hangjuk hallatására. Természetesen egy ilyen fórum nem pótolhatja a nemzeti roma politikákat, ez egy rosszindulatú félremagyarázása az ajánlásnak, hiszen az azt fogalmazza meg, hogy nem elegendőek a kormányprogramok sem, ha nincsenek a régióknak, a megyéknek, az adott településeknek konkrét roma programjai. Nagyon messze van a megvalósulástól az elképzelés, mert a legitimitás, a reprezentativitás kérdése nagyon erősen vetődik fel.

A kisebbségi önkormányzati rendszerünk mennyire EU kompatibilis?

Olyannyira, hogy az Európai Unió büszke lehetne rá. Az európai roma fórumot például egyszerű lenne létrehozni, ha lenne kisebbségi önkormányzati rendszere az EU-nak. A kisebbségi önkormányzati rendszer zavarait az okozza, hogy az érintettek mereven ellenálltak a kisebbségi választói névjegyzék összeállításának, amelyet meg lehetne oldani titokvédelemmel, ahogy erre Dél-Tirol esetében van példa. Ezt mindenképpen meg kell lépni. Az elmúlt két év negatív tapasztalatai alapján nem hiszem, hogy igazán nagy ellenállásra kellene már számítani a kisebbségi vezetők részéről.

Ha jól értem, akkor az EU-nak nem nagyon van kisebbségekre szabott intézményrendszere.

Egyáltalán nincs, norma rendszere sincs a kisebbségek ügyében. Éves jelentéseket készített e téren is az EU a tagjelölt államokról, de jogi és politikai háttere ezeknek rendkívül ingoványos. Nem egy meglévő európai uniós normát kértek számon, hanem emberjogi szervezetek véleménye alapján fogalmaztak meg kritikákat. Nagyon remélem, hogy Magyarország és a közép-európai országok bekerülése segíteni fogja a kisebbségek védelmét az EU-ban. Meggyőződésem, hogy nagyon sokat tanulhat majd tőlünk az EU, speciális kormányprogramokat nagyrészt ezek az országok dolgoztak ki, az EU nem ismeri a közép-, vagy hosszú távú programok műfaját.

Mikorra várható a roma ombudsman, illetve az európai roma parlament felállítása, és milyen jogosítványai, feladatai lennének a két szervnek?

Az ombudsman ügyében nem vagyok derűlátó, mert a tagállamok nem nagyon támogatják. Nem lenne szükség egyébként erre az tisztségre, ha az Európa Tanácsnak lenne olyan jogi lehetősége, hogy ha például engem, mint Pipitér Imrét jogsérelem ér a származásom miatt közvetlenül elmehessek a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságára. A nemzeti kisebbségeknek sincs egyébként ombudsmanja Európában. Az európai roma fórum kapcsán szintén nagy az ellenállás. Hosszútávon azonban ezt a lépést elháríthatatlannak tartom, mert európai szinten is meg kell hogy jelenjen a romák érdekképviselete. Hogy három, vagy tíz éven belül, azt nem tudom, de az idő az európai roma összefogásnak dolgozik. Megítélésem szerint az országok mérvadó, nem kormányzati roma szervezeteinek meg kell adni a jelölés jogát, és ahogy az európai bíróság tagjait titkos szavazással a roma szervezetek jelöltjeit is megválaszthatnák. Egy 120 fős, évente négyszer összeülő testület még működőképes lehetne. Egyszerre adna javaslatokat az Európa Tanácsnak, az EU-nak, és az EBESZ-nek.

Miért van ellenállás a döntéshozókban?

A tagállamok egyszerűen félnek attól, hogy még inkább ellenőrzik majd őket. Az ombudsmani hivatal helyett, egyfajta pótlékként jött létre az Európa Tanács roma szakértői bizottsága is. Bár a megkérdezett nemzetközi szervezetek és szakértők egyértelműen támogatják az európai roma fórum elképzelését, a megvalósítást nehezíti, hogy szakértői szinten nem dolgoztak ki meggyőző, a tagállamok számára is elfogadható koncepciót a finn kezdeményezők. Addig, amíg nincs a testületnek megfelelő ötlete, nagyon könnyen meg tudják akadályozni a tagállamok. A működtetésére ráadásul nincs is igazán pénze az Európa Tanácsnak. Ha bekerülök az Európai Parlamentbe, szorgalmazni fogom a testület felállítását, mert egy nyomásgyakorló, felelős szervre szükség van.

Van az Európai Parlamentnek roma képviselője?

Volt, de ismereteim szerint jelenleg nincs. De hogy mennyire benne van a levegőben, azt jelzi, hogy egy zseniális Nobel díjas író, Günter Grass is ezt feszegette egy komoly strasbourgi tanácskozáson. Mindenképpen szükség van a romák európai parlamenti megjelenítésére.

Az MSZP-nek szándékában áll roma jelöltet állítani a 2004-es választásokon?

Korai még erről beszélni, de az a magánvéleményem, hogy a Magyarország számára biztosított huszonnégy képviselői hely valamelyikére sikerül találnunk egy nyelvet tudó, a roma ügyet nemzetközi téren is hitelesen megjeleníteni képes roma jelöltet.

Összességében mit várhat a magyarországi cigányság az EU csatlakozástól?

Az egész integrációnak az az értelme, hogy csökkenti a társadalmi különbségeket. Önmagában véve, minden roma program nélkül, plusz területfejlesztési, gazdasági, vállalkozási, munkahely teremtési lehetőséghez juthatnak a magyar romák. Elsősorban nem romákként, hanem mint hátrányos helyzetű, rossz szociális helyzetben lévő réteg. Az Európai Unióban egyetlenegy dolog világos a kisebbségügyben, ez a diszkrimináció tilalma, amit szigorúan számon is kérnek majd. Az EU nem csodaszer. Ott sincs kolbászból a kerítés, de lényegesen több forráshoz jut Magyarország, amitől jobban is fog fejlődni. Külön alapok állnak rendelkezésre például a hátrányos helyzetű régiók támogatására, ami mindenképpen egy komoly esélyt adhat a magyarországi cigányság számára is.