Romacentrum.hu

Ma Magyarországon több mint 47 ezer civil nonprofit szervezetet tartanak nyilván. A civil szektor bevétele évről évre nő, 2002-ben elérte a 600 milliárd forintot. Ebből az állami támogatás aránya 18-30% között van attól függően, hogy a közalapítványoknak juttatott forrásokat ide számoljuk-e, ugyanakkor jelentősen elmarad az európai uniós országokra jellemző 40-60%-os aránytól.

A rendszerváltás után létrejövő civil szféra egyszerre tekinthető civilnek és nonprofitnak. A két típus elsősorban működésében és némileg céljaiban tér el egymástól: míg a civil szervezetek működése kevésbé szabályozott és informális, a nonprofit szervezetek kiépült adminisztrációs és pénzügyi háttérrel rendelkeznek. Ezek a szervezetek már az eddigiekben is más-más forrásokból biztosították fenntartási, működési és projekt-költségeiket.

Az EU-csatlakozás után várhatóan hazánkban is megnő a civil társadalom szerepe. Európában az egyik legfontosabb kérdés az, hogy miként lehet megszüntetni az állampolgárok bizalmatlanságát az európai és a nemzeti intézmények iránt. A civil szervezetek részben közvetíteni tudják a politikai üzeneteket a társadalom felé, illetve a társadalom elvárásait a döntéshozók felé, részben egyfajta kontrollt jelentenek a politikusoknak. Az Európai Unió tagállamaiban a civil társadalom erős, nagy hagyományokkal rendelkezik. A rendszerváltás óta a magyar civil társadalom is folyamatosan erősödik, egyre inkább hasonló funkciót tölt be.

A civil szervezetek működési és a finanszírozási feltételei hazánk EU-csatlakozása után megváltoznak. Ennek egyik oka, hogy a nyugat-európai és az amerikai alapítványok kivonulnak Magyarországról. Az eddigi független támogatások helyére az Európai Unióból érkező, más feltételekhez kötött támogatások léphetnek. A kisebb civil szervezetek működési feltételei várhatóan nem fognak számottevően javulni. Közvetett módon viszont jelentősebb lesz az állami felelősségvállalás. Az államnak fel kell ismernie, hogy a civil szektor forrásai beszűkültek, de ugyanakkor számára is fontos a civil nonprofit szervezetek által végzett munka.

Az EU-forrásokra eséllyel a nonprofit szervezetek tudnak majd pályázni, míg a civil szervezetek számára a most formálódó Nemzeti Civil Alapprogram kínál támogatási lehetőségeket. Az alábbiakban ismertetem a Nemzeti Civil Alapprogram terveit, majd a várható EU-források kínálta lehetőségeket.

Az Országgyűlés – elismerve, hogy a társadalmi szervezetek és alapítványok működéséhez állami garancia szükséges – a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében Nemzeti Civil Alapprogramot hoz létre. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében.

A civil szervezetek állami, önkormányzati eredetű bevételekhez a közfeladatok ellátása átvállalásához kötődő normatív támogatások, pályázati támogatások és egyedi elbírálású támogatási keretek útján, valamint a személyi jövedelemadó 1%-ok felajánlása során jutnak. Ezek a források elsősorban programok és konkrét tevékenységek támogatását teszik lehetővé. Működési támogatásra jóformán csak az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága által meghirdetett pályázat biztosított forrást, amely évente 1600-1800 civil szervezetet érintett. Mivel a helyi önkormányzati alapok támogatásai is általában konkrét feladathoz, programhoz kötődnek, a civil szervezetek költségvetési támogatási formái közül hiányzik egy kormányzati ciklusokon átívelő, átlátható, a szektor függetlenségét tiszteletben tartó, a támogatások odaítélésében a civil delegáltak részvételét biztosító központi kormányzati forrás.

Ennek a helyzetnek a megváltoztatására kívánja létrehozni az Országgyűlés a Nemzeti Civil Alapprogramot. Ennek célja a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása kiteljesedésének elősegítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás, valamint az autonóm civil társadalmon belüli partneri viszony és munkamegosztás megteremtése, a civil társadalom erősítése. A Nemzeti Civil Alapprogramnak köszönhetően lehetőség nyílik számos, a közélet szempontjából hasznos tevékenység finanszírozhatóvá tételére, ezáltal a törvény erősebb, integráltabb társadalom alapjait teremti meg.

A Nemzeti Civil Alapprogram létrehozása célja a Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezetek működése központi költségvetési támogatásának törvénybe foglalt, forrásautomatizmushoz rendelt módon történő biztosítása. Az Alapprogram a kormányzat és a civil nonprofit szervezetek együttműködési feltételeinek javítása, a civil kapcsolatok fejlesztése érdekében nyújt támogatást a civil szervezeteknek. Az Alapprogramból támogatható célokat a törvénytervezet igen tág körben jelöli meg annak érdekében, hogy az Alapprogram elvi irányító testületeként működő Tanács és az operatív döntéshozatali funkciót ellátó Kollégiumok döntéseik során a lehető legkevésbé legyenek korlátozva a civil szervezetek számára valójában szükséges támogatások biztosításában. Az Alapprogram elsődleges célja a civil szervezetek működési költségeihez való hozzájárulás.

Az Alapprogram a tervek szerint az alábbi célokat kívánja támogatni:

*

civil szervezetek működési támogatása;
*

civil szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása;
*

civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;
*

nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása;
*

civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások és monitoring tevékenység, nyilvántartási feladatok támogatása;
*

civil szférával kapcsolatos oktatási, tanácsadó, segítő, szolgáltató tevékenység és intézmények támogatása;
*

civil szférát bemutató kiadványok, szakmai elektronikus és írott sajtó támogatása;
*

civil szervezetek pályázati önrészeinek finanszírozását segítő mechanizmusok támogatása;
*

adományosztó szervezeteknek szóló juttatás az Alapprogram Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) illetve a Kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján.

A civil szektor másik lehetséges forrását az EU pályázatok jelentik már manapság is, ezek szerepe még hangsúlyosabbá fog válni a csatlakozás után. A civil szervezeteknek ehhez azonban meg kell tanulniuk néhány dolgot, mint például a pályázatok új rendszerét. Meg kell tanulniuk az adminisztrációt, és nem utolsó sorban meg kell tanulniuk együttműködni, hogy közösen lépjenek föl, hogy hatékonyan tudjanak kommunikálni, és meg kell tanulniuk ebben az új helyzetben is lobbizni.

A civil szervezeteknek egy része erre tudatosan készült, a PHARE-projektek kapcsán érkezett EU-s támogatások lehetőséget adtak erre. Ez a lehetőség egyre több szervezet előtt nyitott, de a legtöbb civil szervezet most fog ezzel szembekerülni.

Az európai uniós támogatások nagy része utófinanszírozási rendszerben működik. Ez azért jelent gondot, mert a civil szervezetek többsége forráshiányos, általában nem rendelkeznek pénzügyi tartalékokkal. Vagyis ha utófinanszírozásokkal nyer egy pályázatot vagy indít egy programot, akkor el kell kezdenie dolgozni, beleölni a saját forrásait, és majd egyszer, ha vége lett, akkor megkapja a támogatást. A másik probléma, ami ezzel kapcsolatos, az a részfinanszírozás, hogy a támogatások többsége az nem a teljes projekt forrásigényét fedezi, hanem csak részben fedezi, és ezzel meg kell küzdeni olyan szempontból, hogy vagy máshonnan kell előteremteni forrást vagy önerőből kell.

Annyi könnyebbségünk lesz, ha belépünk az Európai Unióba, hogy magyar nyelven is nyújthatunk be pályázatot, de a magyar állami pályázati források is ilyen módon fognak működni. Nagyon sok dokumentumot kell mellékelni, a könyvelés is szigorúbb lesz. Szóval ebből a szempontból nem fog sokat egyszerűsödni a helyzet.

A hazai civil szektor valószínűleg abból a szempontból is át fog alakulni, hogy a szolgáltató típusú nonprofit szervezetek és tevékenységek szerepe fog megerősödni. Ahol erősek a szolgáltató típusú nonprofit szervezetek, ott nyilvánvalóan magasabb a nonprofit szektor foglalkoztatotti létszáma, és sokkal több pénz forog. Ha viszont a szolgáltató funkciót nagyrészt az állami szektor tölti be, akkor a megjelenő nonprofit szervezetek inkább csak kiegészítő szerepet játszhatnak, s a szektor gazdasági súlya kisebb lesz.

A kelet-európai országokban is megindult egyfajta mozgás abba az irányba, hogy nonprofit formában is szerveződjenek szolgáltatások, de ez országonként is, szakmai területenként is elég különbözően alakul. Magyarországon elsősorban az oktatás területén és a szociális ellátás területén volt jelentős ez a folyamat. Az oktatás tekintetében az alapítványi iskolákat lehet említeni, míg a szociális szférában új szervezetek alakultak új szolgáltatásokra. (Lásd pl. a hajléktalan-ellátást.)
Mint korábban erről már volt szó, az európai civil társadalom szerkezete némileg más, mint a hazaié. A szerkezeti különbség összefügg azzal, hogy más a szektor bevételi szerkezete. Ahol ezeket a jórészt társadalombiztosítási finanszírozású szolgáltatásokat nonprofit szervezetekre bízzák, ott nagy állami támogatásokban is részesül a szektor.

Az várható, hogy az EU csatlakozással az állami támogatás növekedni fog, mert a szolgáltatások területén idővel nagyobb lesz a nonprofit formájú szervezeteknek az aránya.
Az Európai Unió még nem kihasznált pénzügyi forrás, de elsősorban a nonprofit szervezetek várhatnak innen új pénzeket. Az EU-programoknak egyre inkább megfogalmazott célja az, hogy a hazai szereplők partnerként kezeljék a civileket. Számos előcsatlakozási alapnak az igénybevételekor kifejezetten kötelezik arra az itteni állami szereplőket, hogy együttműködjenek a civilekkel.

A korábbi civil programokban prioritást élvezett a demokráciafejlődés, a politikai intézményrendszer átalakítása, a környezetvédelem, a nőkérdés, kisebbségi kérdések. Az EU más szervezeteket és más célokat támogat. Az EU-s források nagy része a gazdaságfejlesztést szolgálja.

A munkanélküliség kezelése a nonprofit szervezetek bevonásával teljesen más szervezeti és támogatási struktúrákat igényel. A hazai civil szervezetek számára, és köztük a roma szervezetek számára is, az egyik legfontosabb feladat, hogy megtalálják saját helyüket az új struktúrában, és az új feladatokhoz forrásokat is tudjanak találni. Mindezt úgy, hogy közben ne kliensévé váljanak a helyi vagy országos politikának, hanem kiegészítőjévé, partnerévé.