Romacentrum.hu

A magyar egészségügy és szociálpolitika az EU-csatlakozás után
A Magyarországon élők egészségi állapota és az okok

Hazánk a többi csatlakozásra váró országgal együtt a lakosság egészségi állapotát illetően lényegesen rosszabb helyzetben van, mint az EU tagországok. Magyarországon a születéskor várható élettartam - az élettartam, amelyre egy ma született gyermek számíthat - férfiak esetében 68,15 év (EU átlag 75,3), nők esetében 76,46 év (EU átlag: 81,4 év). Tehát a férfiak átlagosan 7, a nők 5 évvel élnek rövidebb ideig nálunk. Sajnos, Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam a közép-kelet-európai országokénál is alacsonyabb: Csehországban átlagosan 5 évvel, Szlovákiában 1 évvel élnek tovább az emberek. Hazánkban minden 1000 élve született csecsemő közül 8,1 csecsemő hal meg, az EU átlag 5,2. A keringési rendszer betegségei következtében (100 ezer lakosra vetítve) két és félszer több ember hal meg nálunk, a daganatos betegségek következtében elhunytak száma a duplája az EU országok ilyen haláleseteinek.

A roma lakosság körében az egészségi állapot mutatószámai a magyar átlagnál is lényegesen rosszabbak. Rövidebb ideig élnek, és mivel korábban sokuk egészségtelen, megterhelő körülmények között dolgozott, az átlaghoz viszonyítva több közöttük a rokkant, a leszázalékolt. A romáknál többszörös a daganatos betegségek előfordulása, lényegesen magasabb a szívbetegségek, a légzőrendszeri betegségek (pl. TBC), az asztmás betegségek és - főként kilátástalan helyzetük miatt - a lelki betegségek előfordulása.

A lakosság egészségi állapota kapcsolatban áll a szociális helyzettel, a lakosok társadalomban elfoglalt helyzetével. Magyarországon 2000-ben a lakosság 15,2%-a élt az egy főre jutó nettó jövedelem középértékének 60%-ánál kisebb jövedelemből, más megközelítésben pedig a lakosság negyede él a társadalmi minimum alatti jövedelemből (2000-ben 25,6 ezer Ft/fő). Tartós szegénységben él a háztartások 7,5%-a.

A roma lakosság körében a szegénység szembetűnő. Az alacsony iskolázottság, a körükben jellemző nagyon magas munkanélküliség következtében a roma háztartások fele tartós szegénységben él. Sokuk egyetlen jövedelme a családi pótlék és a szociális segély.
Jelentések

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) is vizsgálta a magyarországi és a környező országokban élő (cseh, szlovák, román) romák helyzetét. A dokumentum a romákat a „szegények szegényeinek” nevezi. Az írás szerint Magyarországon minden tizedik roma gyerek éhezik. A romák mindössze egyötöde dolgozik legálisan, s feketemunkásként is csak további 20%-uk tud elhelyezkedni. Az értelmi fogyatékosoknak fenntartott iskolákban a roma gyerekek száma meghaladja a nem roma gyerekek számát - a legtöbb esetben alapos egészségügyi ok nélkül.

Az Európai Bizottság évente készít értékelést a csatlakozásra váró országok felkészülésének állásáról. A 2002. évi jelentés Magyarország számára az egészségügy területén legfontosabb feladatként többek közöttaz egészségügyi reform, a népegészségügyi program, valamint a roma lakossággal kapcsolatos teendők végrehajtását jelölte meg. A jelentés szerint Magyarországon megkezdődött az egészségügyi ellátórendszer reformja, jól halad a szociális közösségi vívmányok harmonizációja és végrehajtása: az elmúlt években elfogadott szociális rendelkezések már mind megfelelnek az európai uniós követelményeknek. Szociális területen Magyarországnak elsősorban a szociális kirekesztődés elleni küzdelem, a fogyatékossággal élő emberek helyzetének javítása, valamint a romák helyzetének jobbítása terén vannak még teendői.

A jelentés a romák helyzetével kapcsolatosan több problémát is felvet.

„A roma közösség az, amelynek tagjait a legkomolyabb mértékben érintik a szociális egyenlőtlenségek: a munkaképes korú roma népesség körülbelül 70%-a jelenleg munkanélküli. A roma gyermekek csupán 33%-a kezdi meg középiskolai tanulmányait (a nem roma gyermekek 90%-os arányával szemben), és a felsőoktatást elvégzett romák számaránya csekély (a teljes létszám alig 1%-a). A romák nagy többsége számára a lakáskörülmények igen szegényesek, és gyakran nem felelnek meg az alapvető egészségügyi és biztonsági követelményeknek. Egy nemrégiben végzett felmérés azt igazolta, hogy a romák várható élettartama 15 évvel kevesebb a magyar átlagnál.

Annak ellenére, hogy a kormány erőfeszítéseket tett a helyzetnek az 1999-es, a romák szociális integrációját célzó középtávú program folyamatos megvalósításán keresztüli kezelésére, a roma közösség tagjai továbbra is széleskörű diszkriminációtól szenvednek az oktatás, a munkavállalás, a bűntető igazságszolgáltatás, illetve a közszolgáltatások, különösen az egészségügyi ellátáshoz történő hozzáférés terén.

A főképpen a romák javát szolgáló intézkedésekre szánt költségvetési források az 1998-as 18 millió euróról 2002-re 49 millió euróra emelkedtek.”
A három „e” éve

A lakosság helyzetéből, egészségi állapotából kiindulva, a leszakadó rétegek, köztük a romák problémáit figyelembe véve az egészségügyi kormányzat 2003-at a három „e” évének minősítette. Ez az év az egészség, esély, EU csatlakozás éve.

Az EU-csatlakozás a lakosság egészségi állapotának javulását segíti az alábbi eszközökkel:

*

Az EU intézkedések, rendelkezések átvételével, alkalmazásával tisztább lesz a környezetünk, biztonságosabbak lesznek munkahelyeink és élelmiszereink, erős felügyelet gátolja a járványok és a fertőző betegségek terjedését.
*

Az EU normáknak megfelelő népegészségügyi program szolgálja a lakosság egészséges környezetének kialakítását, életmódjának egészségesebbé válását, a betegségek, halálozások, fogyatékosságok csökkentését, annak az eljárás- és intézményrendszernek a fejlesztését, amely a betegségek megelőzésére, kiszűrésére, gyógyítására hivatott.
*

Megismerhetjük és átvehetjük az EU országok számos jó gyakorlatát az egészség fejlesztésében.
*

Pályázhatunk EU pénzügyi forrásokra a népegészségügy javításához.
*

Értékrendünkben az egészség központi helyre kerülhet, és az egészség szempontjának figyelembe vétele nélkül nem születhet felelős döntés a gazdaság egyetlen ágazatában sem.

Jogharmonizáció

Hazánk Európai Uniós csatlakozási igényei kapcsán az egészségügyi tárca 141 közösségi irányelv, határozat, rendelet, ajánlás hazai jogrendbe történő felvételét kapta feladatul. Ezek több mint 80%-a a közegészségügy, ezen belül is többségében a munkaegészségügy és a kémiai biztonság tárgykörébe tartozott.

Az intézkedések foglalkozás-egészségügyi célokat (képernyős munkát végzők védelme, tehermozgatást végzők védelme, rákkeltő anyagok, zaj- és vibráció elleni védelem stb.), élelmiszerbiztonságot, az ivóvíz minőségének javítását, a természetes fürdők minőségének javítását (a minőségellenőrzés rendszerének kiépítése), a levegőtisztaság védelmét, a járványügy céljait (gyors riasztó, reagáló rendszer, naprakész információ) szolgálták.

A fertőző betegségek felügyeletére és ellenőrzésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatszervezetéhez tartozó Országos Epidemiológiai Központot jelölték ki.

Új törvények alapján kezdődik meg az egészségügy intézményrendszerének fejlesztése, a kórházak, járóbetegrendelők gazdálkodásának átalakítása, a tőkebevonás. A tervek szerint fejlődik a háziorvosi rendszer, a cél, hogy több orvos segítségével egy-egy betegre több idő jusson, az orvos tudjon foglalkozni az egészséges életvitelre ösztönző tanácsadással, gondozással is. Több lesz a krónikus betegek ellátására szolgáló kórházi ágy, hiszen ez a lakosság idősödésével is sürgető követelmény.

A csatlakozás hatására szélesedik a hazai gyógyszerválaszték. Az Európai Unióban a gyógyszerek törzskönyvezését közös szakmai munka előzi meg. Ezáltal a tagországok feladatai lerövidülnek, a gyógyszerek bejegyzése gyorsabban történhet, egy-egy új készítmény hamarabb juthat el a rászoruló beteghez. A gyógyszerekhez hasonló EU szabályozásnak megfelelő biztonsági vizsgálatok védik azokat az orvostechnikai eszközöket is, amelyekkel a gyógyítás folyamán találkozhatunk.
Johan Béla Nemzeti Program

2001-ben indult az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program, amely 10 évre határozza meg az elvégzendő feladatokat. 2002-ben a programot korszerűsítették, továbbfejlesztették, s most az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Program célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. A program segítségével tíz év múlva várhatóan három évvel hosszabbodik a születéskor várható élettartam, valamint csökken a legnagyobb számban előforduló betegségek, halálokok gyakorisága.

A program fő területei:

*

Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása, kiemelt helyen az ifjúság egészségének védelmével, az iskolák egészségesebbé tételével. Fokozott figyelem fordul az idősekre, s újdonságot jelent a lakókörnyezet, a település, az iskolák, munkahelyek egészséget támogató helyszínné alakítása.
*

Az egészséges életmód programjai azoknak a kockázatoknak a csökkentését szolgálják, amelyek ma sok megbetegedés és halálozás közvetlen okai. Fontos cél a dohányfüst-, dohányzásmentes élet biztosítása a fiatalok számára, segítségnyújtás azok számára, akik le kívánnak szokni a dohányzásról. Sok a feladat az alkoholfogyasztás csökkentésében, a kábítószerfogyasztás visszaszorításában. Egymáshoz kapcsolódnak az egészséges táplálkozás és az élelmiszerbiztonság programjai, a környezeti és közegészségügyi programok.
*

Elkerülhető halálozások, a megbetegedések és a fogyatékosság csökkentése alprogramok a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére, a daganatos betegségek terjedésének fékezésére, a lelki egészségvédelem megerősítésére, a mozgásszervi betegségek megelőzésére és gondozására, az AIDS terjedésének megelőzésére irányul.
*

Az egészségügyi intézmény- és ellátórendszer fejlesztése keretében például a szűrővizsgálatok - emlőszűrés, méhnyakszűrés - kiterjesztése, a háziorvosi rendszer és a szakellátás fejlesztése, a lakosság egészségi állapotáról megbízható képet adó információs rendszer felépítése.
*

A roma lakosság számára egészségi egyenlőtlenségeik kezelésére különleges egészségfejlesztési programok indulnak. Kezdetben ezek a programok az elszigetelten, telepszerű lakókörnyezetben élő roma lakosságot érintik. A programokban megkülönböztetett figyelem fordul a gyermekek és a várandós nők egészségvédelmére.

A törvények várható hatása

Nem várhatjuk a csatlakozástól azt, hogy a jövő évtől tovább és egészségesebben élünk. A csatlakozás és a hozzá kapcsolódó következetes nemzeti politika, kiegészülve az önkormányzatok, helyi közösségek konkrét programjaival a lehetőséget, az esélyt teremti meg arra, hogy az elkövetkezendő évek során felzárkózzunk az EU színvonalához.

Az Európai Unió irányelveinek szabványainak, rendeleteinek hazai jogrendbe történő átültetése a közegészségügyben várhatóan mérhető eredményekhez vezet. Szakértők számításai szerint a következő 5 évben nem növekszik tovább a környezeti eredetű allergiás megbetegedések száma, 10%-kal csökkenhet a munkahelyi ártalomból keletkező mozgásszervi megbetegedések gyakorisága és 85%-ra nőhet a sikeresen kezelt TBC-s megbetegedések aránya.

Várhatóan a fenti tendencia a roma lakosság egészségének a javulására is igaz lesz, de önmagukban ezek a lehetőségek kevesek lennének. A roma lakosság egészséghátrányai főként rossz szociális helyzetüknek, a szegénységnek, rossz életkörülményeiknek, a velük szemben megnyilvánuló diszkriminációnak tudhatók be.
Társadalmi kirekesztődés

Az EU társadalmi modelljének alappillére és a magyar kormányzati politika alapvető célkitűzése is a társadalmi kirekesztődés, a szegénység elleni harc, a diszkriminációmentes élet.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumfelügyeletével készül ennek a küzdelemnek a magyar akcióprogramja. Legfontosabb elemei - a nizzai célkitűzéseket követve -: a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása, az oktatás és a szakemberképzés fejlesztése, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek javítása, a támogatások legrászorultabbak felé irányítása, a lakáskörülmények javítása, a civil kezdeményezéseket is felkaroló közösségi komplex programok elterjesztése.

A romák esélyegyenlőségét elősegítő kormányzati programban (2003-2006) kiemelt szerepe van a jogegyenlőség erősítésének, az életminőség javításának, a testi-lelki egészség fejlesztésének. Mindezeket a jobb lakhatási körülmények, a környezetei ártalmak megszüntetése, az oktatás és a foglalkoztatás fejlesztése szolgálhatja. Az előítéletek csökkentése és megszüntetése társadalmi párbeszéd révén képzelhető el, amelyben sokat segíthet az oktatás.

A magyarországi romák társadalmi és gazdasági integrálása a kormányprogram szerves része. Az életkörülmények javítása a roma kisebbségre szabott speciális egészségfejlesztési programokkal együtt el kell, hogy vezessen az egészségi állapot általános javulásához, a roma lakosság élettartamának növekedéséhez.