EU-szótár
EU-szótár
ACP-országok
Afrikai, Karib-tengeri és a Csendes-óceáni térség országai, a Loméi Egyezmény részesei.
acquis communautaire (közösségi vívmányok)
Az Európai Unió jogszabályainak összessége. Az új belépőknek vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után átveszik és alkalmazzák őket.
Agenda 2000
Az Agenda 2000 elnevezésű dokumentumot hosszú vita után 1999. március 26-án a berlini csúcson fogadták el az Unió állam- és kormányfői. A dokumentum a XXI. századba átlépő Unió képét vázolja fel, amelynek választ kell adnia olyan új kihívásokra, mint a bővítés, a globalizáció, a versenyképesség javítása, a munkanélküliség magas szintjének mérséklése, a negatív demográfiai kilátások kezelésének igénye, a külkapcsolati rendszer fokozottabb összehangolása és hatékonyságának növelése. A dokumentum a 2000-től 2006-ig terjedő időszakra elkülönítve határozta meg (akkor még 5+1 országra vetítve) a kibővítéssel kapcsolatos költségeket és az EU költségvetési alapelveit is.
alapszabadságok
A belső piac lényegét a négy alapszabadság adja. Ezek: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad, akadálymentes áramlása a tagállamok között.
alapszerződések
Az Európai Szén- és Acélközösséget (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (1957), az Európai Atomenergia Közösséget (1957) megalapító szerződések, az Egységes Európai Okmány (1986), a Maastrichti Szerződés (1992), valamint az Amszterdami Szerződés (1997) összefoglaló neve. A Nizzai Szerződést, amely lehetővé teszi az EU keleti irányú bővítését, 2001. február 26-án írták alá.
Amszterdami Szerződés
A Római és a Maastrichti Szerződéseket módosító Amszterdami Szerződést 1997 októberében írták alá az állam- és kormányfők. A szerződés 1999. május 1-jén lépett hatályba. Bár az Amszterdami Szerződés számos területen elmélyíti az Unió közös politikáját, kiterjeszti az Európai Parlament döntési jogait, a legjelentősebb módosításai a bel- és igazságügyi együttműködés területét érintik.
ANP
A közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja.
ARE
Radikálisok Európai Szövetsége Frakció az Európai Parlamentben.
avis (országjelentés)
Az Európai Tanács felkérése alapján az Európai Bizottság készített véleményt arról, hogy a csatlakozási kérelmet benyújtó ország felkészültsége alapján mennyire tesz eleget az uniós tagság követelményeinek. A Bizottság Magyarország felkészültségéről 1997 nyarán tette közzé jelentését.
Bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs)
A bel- és igazságügyi együttműködést az 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Szerződés hozta létre. A maastrichti modell szerint három pillérre épülő Európai Unió harmadik pillérét alkotó együttműködés célja a tagállamok közötti belső határokon folytatott személyellenőrzés megszüntetése, útlevél- és minden egyéb ellenőrzés nélküli, szabad határátlépés lehetőségének a megteremtése. Ennek érdekében olyan közös akcióprogramokat, egyezményeket és együttműködési formákat dolgoznak ki, amelyek hatékonyan biztosíthatják az Unió tagállamai által alkotott térség külső határainak védelmét és a belépők szigorú ellenőrzését. A kormányközi szintű együttműködés elsősorban a tagállamok menekült- és bevándorlási politikájára, a szervezett bűnözés különböző formái elleni küzdelemre, a rendőrségek közötti együttműködésre, valamint a tagállamok állampolgárainak büntető- és polgári ügyekben nyújtott jogsegély-szolgáltatásra irányul. Az Amszterdami Szerződésben számos területet átemeltek az Unió első pillérébe, azaz közösségi hatáskörbe.
belső piac (egységes piac)
A belső piac olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A közös piacnál magasabb integrációs fokot jelöl, amikor a vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetésén túl az egyéb, nem vámjellegű korlátokat is felszámolják.
BIS
Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank For International Settlements).
biztosok
Az Európai Bizottság tagjai (franciául commissaire, angolul commissioner), akik területükön felelnek a Bizottság munkájának irányításáért. Jelenleg húsz biztos van, elnököt és egy alelnököt választanak maguk közül.
blokkoló kisebbség
A minimális szavazatok száma, mely a minősített többségi szavazásnál a döntés elfogadásának megakadályozásához kell. A 15 jelenlegi tagállam esetén az Európai Tanácsban a 87 szavazatból 26 kellene a döntés elutasításához. A britek nyomására 1995-ben bevezetett “ioanninai kompromisszum” alapján azonban az ún. blokkoló kisebbség már 23 és 25 közötti ellenszavazattal elérheti a döntés elhalasztását.
CAP
Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy).
cassis de dijon
Az Európai Bíróság 1979-ben tárgyalt esete alapján egy tagországban jogszerűen gyártott és forgalmazott terméket minden korlátozás nélkül lehet egy másik tagállamban forgalomba hozni. Ezt az elvet nevezik a termelési szabványok kölcsönös elismerésének, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megvalósulhasson a négy szabadság egyike, a termékek szabad áramlásának elve.
csatlakozási tárgyalások
A csatlakozni kívánó ország és az EU között több szinten folyt tárgyalások, amelyek során azt vizsgálták, hogy az adott ország milyen mértékben felel meg a csatlakozás követelményeinek. A tárgyalásokon dőlt el, hogy mi kerül a csatlakozási szerződésbe, és hogy mely kötelezettségek teljesítése alól kér a csatlakozni kívánó ország átmeneti mentességet. A legmagasabb a miniszteri szintű tárgyalási forduló volt, a legalacsonyabb szintet pedig az adott ország és az EU szakértőinek egyeztető tárgyalásai jelentették. (A magyar csa
CELEX
A Közösség interneten elérhető jogtára.
CEN
Európai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de Normalisation).
CENELEC
Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de Normalisation Eléctrotechnique).
CFSP
Közös Kül- és Biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy).
COCOM
Multilaterális Exportellenőrzési Koordináló Bizottság (Coordinating Committee for Multilateral Export Controls).
COREPER
Állandó Képviselők Tanácsa (Comité des Représentants Permanents).
Delors-terv
A Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió (EMU) létrehozásának háromlépcsős terve (1989). Az első szakasz, amely a tőkemozgást liberalizálta, és szorosabb koordinációt helyezett kilátásba e területen, 1990. július 1-jén indult. A második lépcső (1994. jan. 1. - 1999. jan. 1.) fő feladata az Európai Központi Bank létrehozása volt. A harmadik lépcső a tényleges Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió kialakítása, melynek alapvető feltétele a tagországok valutaárfolyamainak végleges rögzítése és az új közös pénz, az euró bevezetése.
Demokráciadeficit (Sok forrásban: “demokratikus deficit”)
Az EU-val szemben támasztott aggodalmak egyike: az Európai Parlament nem rendelkezik olyan széles körű jogosítványokkal a közös intézmények (a Tanács és a Bizottság) ellenőrzésére, mint a nemzeti parlamentek a saját kormányuk fölött. Az uniós állampolgárok képviselete csak többszörösen közvetetten biztosított, a döntések meghozatalában a kinevezett bürokraták vesznek részt.
derogáció (átmeneti mentesség iránti igény)
Felmentés; valamely tagország átmenetileg vagy tartósan mentesül bizonyos, a közösségi vívmányok átvételével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése alól.
DG
Főigazgatóság (Directorate General), az Európai Bizottság szervezeti egysége.
EAGGF
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund).
EBESZ
Európai Biztonsági és együttműködési Szervezet. Az 1975-ben létrehozott Európai Biztonsági és együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 1994-ben alakult át szervezetté. Célja az emberi jogok tiszteletben tartatása, a fegyveres konfliktusok megelőzése és válságkezelés Európában.
EBRD
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank of Reconstruction and Development).
EC
Európai Közösség (European Community).
ECB
Európai Központi Bank (European Central Bank).
ECH
Energia Charta.
ECOFIN
Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa (Council of Economic and Finance Ministers).
ECU
Európai elszámolási egység; az Európai Monetáris Rendszer keretében 1979-ben létrehozott közös (ún. kosárelszámolási) egység (European Currency Unit).
EDF
Európai Fejlesztési Alap (European Development Fund).
EDN
Nemzetek Európája frakció az Európai Parlamentben.
EEA
Európai Gazdasági Térség (European Economic Area).
EFTA
Európai Szabadkereskedelmi Társulás, melyet 1960-ban hoztak létre, az EK/EU bővítésével mára négy tagja maradt: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. (European Free Trade Association).
EGT
Európai Gazdasági Térség, mely az EK és az EFTA országait tömöríti a négy szabadságot megvalósító közös piaccá (a mezőgazdaság kivételével).
Egységes Európai Okmány
Az EK addigi alapszerződéseit nagymértékben továbbfejlesztő okmány, mely maga is az EK egyik elsődleges jogforrása. 1986-ban írták alá, 1987. július 1-jén lépett hatályba. Az egységes jelző arra utal, hogy az EK és az 1969 óta folyó európai politikai együttműködés kereteit egyaránt szabályozza.
EIF
Európai Beruházási Alap (European Investment Fund).
EK
Európai Közösség.
ELDR
Európai liberális és demokrata pártok frakciója az Európai Parlamentben.
előcsatlakozási alapok
Pénzügyi források, melyeket az Európai Unió biztosít a tagjelölt államok számára a csatlakozáshoz való felkészüléshez. A három alap: a PHARE, az ISPA és a SAPARD működése hasonló a tagállamok számára hozzáférhető strukturális és kohéziós alapok működéséhez.
EIB
Európai Beruházási Bank (European Investment Bank).
EMI
Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute).
EMR
Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System, EMS ).
EMU
Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union).
EP
Európai Parlament (European Parliament).
EPC
Európai Politikai együttműködés - EPE (European Political Cooperation).
ERM
Valutaárfolyam-rendszer (Exchange Rate Mechanism).
ESC
Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee).
ESDP
Közös Európai Biztonság- és Védelempolitika, KEBVP (European Security and Defence Policy).
ESF
Európai Szociális Alap (European Social Fund).
ESZAK
Európai Szén- és Acélközösség.
ET
Európa Tanács (nem az EU intézménye!).
EU
Európai Unió (European Union).
EUA
Európai elszámolási egység (European Unit of Account).
EURATOM
Európai Atomenergia Közösség.
EUREKA
Európai Kutatási Koordinációs Iroda.
EURES
Európai munkaügyi szolgálat (European Employment Services), amely információt és munkalehetőségeket kínál az EU-tagországok állampolgárainak.
euró
Az Európai Unió új, egységes fizetőeszköze. A közös valuta bevezetéséről szóló döntést az Európai Unió tagországainak képviselői 1992 februárjában írták alá a hollandiai Maastrichtban. 1995 decemberében az Európai Tanács madridi ülésén született döntés arról, hogy a közös pénz neve euró lesz. Az eurót mint számlapénzt 1999. január 1-jén vezették be azokban az európai uniós tagországokban, amelyek megfeleltek a Maastrichtban megszabott feltételeknek. 2002. január 1-jén az euró a készpénzforgalomban is megjelent, és két hónapon belül a 12 EMU-tagállamban felváltotta a nemzeti valutákat. A közös valuta előnyeit a külkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalatok mellett érzik azok is, akik az Unió területén belül utazni szeretnének, hiszen egyik országból a másikba átutazva nem kell pénzváltással foglalkozniuk.
Európai Beruházási Alap
Az Európai Beruházási Bank forrásaiból 1992-ben létrehozott alap feladata a tagállamok gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása. A kétmilliárd ECU-s alapnak összesen kb. tízmilliárd ECU-nyi beruházáshoz kell hozzájárulnia.
Európai Fejlesztési Alap
Ebből az 1957-ben létrehozott alapból támogatja az EU a fejlődő országokat (Loméi Konvenciók), mely nem közösségi költségvetésből, hanem a tagállamok közvetlen hozzájárulásaiból működik. A támogatott célok: termelő és szociális beruházás, műszaki együttműködés, a fejlődő országok külföldi értékesítésének elősegítése, szükség esetén segélyezés. Az alapot ötévente töltik föl.
Európai Ifjúsági Központok
Európai ifjúsági szervezetek részére szemináriumokat, tanfolyamokat szervező intézmények, amelyek e szervezetek közötti kapcsolatfelvételt ösztönzik. Az egyik központ Budapesten található. Az Európai Ifjúsági Központok az Európa Tanács intézményei.
Európai Központi Bank
Az 1998-ban felállított intézmény az Európai Monetáris Unió jegybankja, melynek elsődleges feladata a közös monetáris politika ellátása, az euró működtetése és stabilitásának megőrzése. Székhelye Frankfurtban van.
európai megállapodások
A kelet-közép-európai országokkal megkötött társulási megállapodások. Megkülönböztető sajátosságuk a hagyományos társulási szerződésektől, hogy célként tartalmazzák a társulási viszonyt létesítő országok későbbi csatlakozását. A Magyarországgal kötött Európai Megállapodás 1994. február 1-jén lépett hatályba. A megállapodás célja az ipari termékek szabad kereskedelmének megteremtése, a tőke, a szolgáltatások, a munkaerő-áramlás, valamint a letelepedés fokozatos liberalizálása és együttműködési célok megvalósítása egyéb területeken. A megállapodást hatálybalépése óta három újabb szerződés is módosítja, így a szerződések mára egy kiterjedt rendszert alkotnak. Európai Megállapodást a következő országokkal kötöttek: Csehország és Szlovákia, Lengyelország (1991), Bulgária és Románia (1993), Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia (1995).
Európai Monetáris Rendszer
Az EU-tagállamok pénzügyi (elsősorban valutáris) együttműködésének rendszere. 1979-ben alapították. Fő célja a valutaárfolyamok ingadozásának szűk keretek között tartása. Lényeges elemei a közös elszámolási egység (az ECU), az árfolyamrendszer, valamint az annak működését támogató pénzalapok. Az euró bevezetésével veszített korábbi jelentőségéből, ugyanis azóta csak az euró és az eurózónán kívüli tagállamok valutáinak kapcsolatát szabályozza.
európai ombudsman
Az Európai Parlament által választott ombudsmanhoz az uniós állampolgárok, társadalmi szervezetek és vállalatok fordulnak a közösségi intézmények eljárásaiban tapasztalt adminisztratív hiányosságokkal, hibákkal kapcsolatos panaszaikkal. Az ombudsman feladata, hogy kivizsgálja ezeket a panaszokat, és amennyiben jogosnak találja a sérelmet, továbbítsa jelentését a Parlamentbe és az érintett intézménybe.
Európai Unió
Az európai integráció új szervezeti kerete, melyet a Maastrichti Szerződés hozott létre (l. “a három pillér”). Csupán az Európai Közösségek rendelkeznek nemzetközi jogalanyisággal, az Európai Unió nem, ezért használjuk következetesen az Európai Közösségek elnevezést sok esetben.
Az Európai Unió jelképei
A nemzetállamokhoz hasonló módon az EU is használ hivatalos jelképeket, szimbólumokat, hogy erősítse az állampolgárok EU- és európai azonosulását. 1986 óta használja az Európa Tanács kék zászlaját, melyen 12, ötágú aranycsillag helyezkedik el körben. (A tizenkettes szám a tökéletességet, teljességet szimbolizálja, nem egyezik meg a tagállamok számával!) Az EK -himnusza Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája. Az Európai Mozgalom saját jelképe a fehér zászló, benne zöld E betű. További szimbólumok az évente átadott Európa-díjak, a belső határokon található Európa-címerek (a nemzetállamok címerei helyett), az európai útlevél és a május 9-i Európa Nap.
Európa Nap
Május 9-én ünneplik az Unió minden tagállamában a hivatalos Európa Napot annak emlékére, hogy Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-i nyilatkozatában javaslatot tett az Európai Szén- és Acélközösség létrehozására.
Európa Tanács (Council of Europe)
1949-ben létrehozott, főként Európa-politikai, emberjogi kérdésekkel foglalkozó kormányközi szervezet. Székhelye Strasbourg. (Nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal, mely az Európai Közösségek egyik intézménye!)
EUROPOL (Európai Rendőrségi Hivatal)
Az 1999-ben létrehozott szervezet célja az európai rendőrségi együttműködés elősegítése a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. A hágai központú hivatal elsősorban információ- és tapasztalatcsere útján valósítja meg feladatait.
EUSZ
Az Európai Uniót létrehozó szerződés.
éves jelentés
Az 1997-ben közzétett véleményét követően az Európai Bizottság minden évben országjelentést készítet a társult országok csatlakozásra való felkészültségéről.
Fehér könyv
Az angol törvény-előkészítési gyakorlatból átvett sajátos műfaj: valamely nagy horderejű kérdés tervezett kezelési módjáról készült átfogó elemzés, amely iránymutatásul szolgál a későbbi jogszabályalkotás számára.
FEOGA
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap (Fonds Européen D’orientation Et De Garantie Agricole).
Főigazgatóság (Directorate General - DG)
Az Európai Bizottságon belül a húsz biztos alá tartoznak a főigazgatóságok, amelyek mindegyike saját szakterülettel foglalkozik. Mivel általában több főigazgatóság van, mint biztos, gyakran egy biztos irányítása alá több főigazgatóság is tartozik.
G7
A Hetek Csoportja (Group of Seven). A gazdaságilag legfejlettebb hét ország csoportja.
GATT
Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement Of Tariffs And Trade).
Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió
(Economic and Monetary Union - EMU). A gazdasági integráció harmadik és egyben legmagasabb fokozata. Azt a szintet jelöli, amelyen nemcsak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások, hanem az érintett országokban azonos a monetáris politika, és törekednek a költségvetési politika harmonizációjára is. A Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió legfejlettebb szintjén megszűnnek a nemzeti pénznemek, és a tagországok közös valutát használnak.
GSP
Általános Preferencia Rendszer (Generalized System of Preferences).
GUE
Európai Egyesült Baloldal frakciója az Európai Parlamentben.
három pillér
A maastrichti szerződés az Európai Uniót három pillérre építi fel: az európai közösségekre, amelyek a korábbi három közösséget (EK, Montánunió, Euratom) foglalja magába, a közös kül- és biztonságpolitikára, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésre. Az első pillér közösségi szintű, az utóbbi kettő pedig kormányközi alapon működik.
helsinki csoport
A csatlakozásra váró államok közül ebbe a csoportba soroljuk Bulgáriát, Lettországot, Litvániát, Máltát, Romániát és Szlovákiát. A csoport a nevét onnan kapta, hogy ezen országok vonatkozásában az Európai Unió az 1999. decemberi helsinki csúcson döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
hivatalos nyelvek
Angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol, svéd. Az EU minden jogszabályát valamennyi hivatalos nyelvre lefordítják. Az EU alkalmazottainak ezért több mint ötöde(!) tolmács vagy fordító. Az alacsonyabb szintű tanácskozásokon azonban gyakran az angol és a francia a munkanyelv. Az Európai Bíróság bírái kizárólag franciául tanácskoznak.
IGC
Kormányközi Konferencia (Intergovernmental Conference).
IMF
Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund).
Integráció
Az a folyamat, amelynek során több nemzetgazdaság összekapcsolódik, a köztük lévő különbség mindinkább eltűnik, az egymás közti gazdasági (majd később egyéb) kapcsolatok is mindinkább közelítik az országon belüli kapcsolatok sajátosságait.
ISPA
Az előcsatlakozási szakaszban lévő országok strukturális felzárkózását segítő eszköz (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession).
JHA
Bel- és Igazságügyi együttműködés (Justice And Home Affairs).
Jogharmonizáció
Az a tevékenység, melynek keretében az EU tagországai a nemzeti jogszabályaikat közelítik egymáshoz, illetve az EU jogszabályaihoz. A jogharmonizáció minden csatlakozni kívánó ország számára kötelező.
(alapvető) jogszabálytípusok
Az Európai Unióban a három pilléren belül eltérő a döntéshozatal, így a kibocsátott jogszabályok is különbözőek. Az Európai Közösséget létrehozó Római Szerződés felhatalmazza a Tanácsot és a Bizottságot arra, hogy feladataik teljesítése érdekében irányelveket, rendeleteket és határozatokat alkossanak. E három, kizárólag az első pillérben alkalmazott jogszabály közötti különbséget az adja, hogy kit és milyen mértékben kötelez a jogszabály. A rendelet (regulation) kötelező jogszabály: minden tagországra általánosan érvényes anélkül, hogy a nemzeti jogba külön át kellene emelni (közvetlen hatály). Az irányelv (directive) a Tanács vagy a Bizottság által kiadott jogszabály. Általában valamennyi tagállam számára előír bizonyos kötelezettséget, elérendő célokat, de a teljesítés módját a tagország belső jogszabályalkotására bízza. Az irányelvek szabályait a tagállamoknak be kell építeniük a nemzeti jogrendjükbe. Ez azt jelenti, hogy az irányelvnek megfelelő jogszabályt kell alkotni, vagy pedig a nemzeti jogszabályokat módosításokkal hozzá kell igazítani a közösségi normákhoz. A határozat (decision) meghatározott címzetteknek szóló, általában konkrét ügyekre vonatkozó jogszabály, amely teljes egészében kötelezi címzettjeit (tagállamokat, természetes, illetve jogi személyeket). Nem kötelező erejű jogforrás az ajánlás és a vélemény. Az ajánlás (recommendation) olyan nem kötelező erejű jogi aktus, mely cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg címzettje számára, és amelyet a közösségi jogban eljáró nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük. A vélemény (opinion) szintén nem kötelező erejű jogforrás, egy állásfoglalást rögzít, melynek kiadása gyakran kérésre történik. A második és harmadik pillérben kormányközi együttműködés keretében születnek a döntések, a Tanácsnak kiemelkedő szerep jut. Mindkét pillérben közös akciók és közös álláspontok, valamint a közös kül- és biztonságpolitika területén az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta közös stratégiák elfogadásával valósítják meg a tagállamok a céljaikat.
kohézió
A kohéziós politika célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése és különösen a különböző régiók közötti különbségek mérséklése, a kevésbé előnyös helyzetű régiók elmaradottságának leküzdése érdekében. Ezt a célt szolgálja a Közösség Kohéziós Alapja, melynek célja a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének támogatása azon tagállamoknál, ahol az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított GDP 1992-ben a közösségi átlag kilencven százaléka alatt volt (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország).
konvent
A létrehozását szentesítő, 2001. decemberi laekeni nyilatkozatot követően a “tanácskozó gyűlés” 2002. február 28-án alakult meg azzal a céllal, hogy választ találjon az unió politikai és intézményes jövőjével kapcsolatos kérdésekre, és előkészítse a következő Kormányközi Konferenciát. A testület létrehozását egyrészt a közelgő bővítés indokolta, másrészt az uniós intézmények működésével szemben tanúsított növekvő elégedetlenség. A Konventben a 15 tagország és a tíz tagjelölt 105 képviselője vesz részt, élén egy 12 tagú elnökséggel, melynek vezetője Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő, a két alelnök pedig Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök. A tervek szerint a testület munkájának eredményeként akár egy közös európai alkotmány is megszülethet.
konvergencia-kritériumok
Azon feltételek összefoglaló neve, amelyek alapján eldöntik, hogy mely tagország vehet részt az EMU harmadik szakaszában, a Gazdasági és Monetáris Unióban. A kritériumok az inflációra, a kamatlábra, a költségvetési deficitre, az államadósság GDP-hez viszonyított arányára, valamint az árfolyam-stabilitásra írnak elő bizonyos mértékeket.
koppenhágai kritériumok
Ahhoz, hogy az Európai Megállapodást aláírt kelet-közép-európai országok az EU tagjai legyenek, az alábbi, az Európai Tanács 1993. júniusi, koppenhágai ülésén csatlakozási kritériumként megfogalmazott feltételeknek kell teljesülniük:
l. a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása; a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
1. működő piacgazdaság; annak a képességnek a megszerzése, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel;
2. a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseinek vállalása (az acquis communautaire átvételére való képesség);
3. az Unió alkalmas legyen új tagok befogadására.
kormányközi konferencia
(Intergovernmental Conference - IGC). A Kormányközi Konferencia összehívását a Tanács kezdeményezheti azon esetekben, amikor jelentős változásokat kell előkészíteni. A tárgyalássorozaton a szuverén tagállamok kormányainak képviselői vesznek részt, akik döntést csak konszenzussal hozhatnak, amelyet az Európai Tanács után a tagállamok parlamentjeinek is jóvá kell hagyniuk.
kölcsönös elismerés
A jogharmonizáció egyik sajátos esete. Annak megnyilvánulása, hogy a tagállamok minőségi, egészségügyi stb. előírásai egyenrangúak. A kölcsönös elismerés alapján írta elő az Európai Bíróság, hogy egy olyan terméket, amelyet valamelyik tagországban jogszerűen állítanak elő, akkor is forgalomba lehet hozni egy másik tagországban, hogyha e termék az ottani előírásoknak nem felel meg. A kölcsönös elismerés révén úgy is elérhetők az egységes belső piac céljai, hogy a tagországoknak nem kell hosszadalmas jogszabályalkotással bajlódniuk.
közös agrárpolitika
(Common Agricultural Policy, CAP). Az 1962-ben létrehozott közös politika jelentősége abban áll, hogy a mezőgazdaság teljes kérdéskörét kivonták a tagállamok saját hatásköréből, és azt közösségi szintre emelték. A Közös Agrárpolitika elsődleges céljai a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdaságból élők életszínvonalának emelése, az agrárpiacok stabilitása, a mezőgazdasági ellátás megfelelő mennyiségű, minőségű és árszínvonalú biztosítása, valamint a vidék fejlesztése. Bár létrehozása óta már számos változtatáson ment keresztül, régóta napirenden van a Közös Agrárpolitika átfogó reformja.
közös kül- és biztonságpolitika
(Common Foreign and Security Policy, CFSP). A közös kül- és biztonságpolitika az Európai Unió második, kormányközi jelleggel működő pillérét jelenti, melynek legfontosabb célja az EU függetlenségének, alapvető érdekeinek és közös értékeinek védelme. Jelenleg érvényes döntéshozatali rendjét és eszközrendszerét az 1993 novemberében életbe lépett Maastrichti Szerződés V. fejezete szabályozza. Az Amszterdami Szerződés életbelépését követően kibővült a CFSP eszköz- és intézményrendszere: sor került a közös kül- és biztonságpolitika fő képviselőjének (Mr. CFSP) aki egyben a Tanács Főtitkára megválasztására és egy tervező-elemző egység felállítására.
közösségi programok
Az Európai Unió közös politikáinak megvalósítását célzó, általában négy-hat évre létrehozott programok. Közösségi programok nagyon sok területen működnek: léteznek ifjúsági, egészségügyi és szociális, kulturális, energia-, környezetvédelmi, kutatásfejlesztési, adózási, belső piaci integrációs stb. programok. A közösségi programokban, megfelelő pénzügyi hozzájárulás mellett, Magyarország is részt vehet. Ennek megfelelően 1997. szeptember 1. óta folyamatosan kapcsolódtunk be az egyes programokba.
közösségi kezdeményezések
A Bizottság által kidolgozott, a strukturális alapokat kiegészítő programok, melyeket a tagállamok nemzeti szinten hajtanak végre. A 2000 és 2006 közötti költségvetési időszakban a következő közösségi kezdeményezések működnek:
* EQUAL: határon átnyúló együttműködés a munkaerővel kapcsolatos esélyegyenlőtlenség és diszkrimináció felszámolása, megakadályozása érdekében;
* INTERREG: a határon átnyúló, régiók közötti együttműködések támogatása a harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés érdekében;
* LEADER: a vidékfejlesztés támogatására;
* URBAN: a nagyvárosok gazdasági és szociális fejlesztésére, a fenntartható városi fejlődés elősegítésére.
közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja (ANP)
A tagjelölt országok fogalmazzák meg, majd kormányaik fogadják el ezt az intézkedéscsomagot, mely az acquis communautaire átvételének és alkalmazásának, a tagság feltételei teljesítésének menetrendjét tartalmazza. Az ANP az 1998-ban a Bizottság által kidolgozott Csatlakozási Partnerség feladatait és prioritásait követi, rövid és közép távú célokat fektet le, megnevezi a felelős tárcákat, valamint megjelöli a határidőket és a szükséges forrásokat. A stratégiai irányvonalat -Az európai felzárkózás stratégiája a Kormány gazdasági stratégiájának koncepcionális alapjai című dokumentum fekteti le, amit a magyar kormány 1999-ben fogadott el. Az országjelentésekben a nemzeti programot és annak végrehajtását is értékelte az Európai Unió.
közvetlen választás
Az Európai Parlament képviselőit 1979 előtt a nemzeti parlamentek delegálták, azóta a tagállamokban közvetlenül, az általános parlamenti választásokhoz hasonlóan, az állampolgárok választják őket, ötéves időtartamra.
letelepedési szabadság
Annak lehetővé tétele, hogy az EU állampolgárai más tagországokba átköltözhessenek, és ott ipari, mezőgazdasági vállalkozásba fogjanak, vagy szellemi szabadfoglalkozásúként keressék kenyerüket. Bár 1970. január 1-je óta elvileg tilos volt a korlátozása, a foglalkozások gyakorlásának országonként eltérő feltételei miatt ez nem valósult meg. A szakképesítések és diplomák kölcsönös elismerésének szabályozásával ez az akadály 1992 végéig a legtöbb szakma esetében elhárult.
liberalizáció
A gazdasági szereplők szabadságát, esetünkben az országok közötti szabad versenyt fékező előírások (pl. vámok, mennyiségi korlátozások) lebontása.
luxembourgi csoport
A csatlakozásra váró államok közül ide soroljuk Ciprust, Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovéniát. Ez a csoport arról kapta elnevezését, hogy ezen hat ország vonatkozásában az Európai Unió az első körben, 1997 decemberében a luxembourgi csúcson döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
Maastrichti Szerződés
Az Európai Uniót létrehozó szerződés népszerű neve. 1992. február 7-én írták alá a dél-hollandiai Maastricht városában, és a tagállami ratifikációkat követően 1993. november 1-jén lépett életbe.
minősített többség
Az a szavazati arány, mely az Európai Tanácsban bizonyos döntések elfogadásához szükséges, (ez jelenleg a 87 szavazatból 62 igen), továbbá előírják, hogy a kellő számú szavazatnak minimum hány részt vevő tagállamból kell érkeznie. Ezzel igyekeznek elkerülni azt, hogy a kisebb tagállamok hátrányban legyenek. Korábban az egyhangúság volt a leggyakoribb szavazási eljárás, az Európai Unió azonban törekszik a minősített többségi szavazás minél szélesebb körű kiterjesztésére.
nettó befizető / nettó haszonélvező
Azokat a tagállamokat nevezzük nettó befizetőknek, melyek nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakapnak. Hagyományosan nettó befizetői pozícióban van Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia és Franciaország. Azokat a tagállamokat, melyek többet kapnak az uniós költségvetésből, mint amennyit oda befizetnek, nettó haszonélvezőknek nevezzük.
NI
Az Európai Parlament független képviselőinek frakciója (Non inscrit).
Nizzai Szerződés
A 2000. évi Kormányközi Konferenciát lezáró, az EU és EK Szerződéseket módosító szerződés. 2001. február 26-án írták alá. A 2001-ben Írországban tartott népszavazáson az ír lakosság nem támogatta a Nizzai Szerződést, de 2002-ben igent mondott rá. A Szerződés elsűsorban az Európai Unió intézményi és döntéshozatali reformját célozza a bővítéssel összefüggésben. Rendelkezik a Tanácsban érvényes szavazati súlyok újraosztásáról, a minősített többségi döntéshozatal további kiterjesztéséről, a Bizottság összetételének módosításáról, valamint a bővítés egyéb hatásairól.
NYEU
Nyugat-Európai Unió (Western European Union - WEU).
Nyugat-Európai Unió
(Western European Union - WEU). A szervezetet 1954-ben, az Európai Védelmi Közösség koncepciójának kudarcát követően hozták létre a Benelux-államok, Franciaország, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország. Később Portugália, Spanyolország és Görögország is csatlakozott. A szervezet eredetileg a tagállamok gazdasági, politikai és kulturális együttműködését, valamint a közös védelmet igyekezett elősegíteni, majd a közép- és kelet-európai rendszerváltást követően a válságkezelés felé fordult. Mivel a szervezet a NATO és az Európai Unió árnyékában nehezen találta helyét, az 1999. júniusi kölni csúcson döntés született a Nyugat-Európai Unió EU-ba való fokozatos beolvasztásáról. Egy 2000. novemberi döntésnek megfelelően 2001. július 1-jével a szervezet érdemi működése megszűnt, de névlegesen nem számolták fel.
OECD
Gazdasági együttműködés és Fejlesztés Szervezete (Organisation For Economic Cooperation And Development).
PHARE-program
(Poland-Hungary: Assistance for Restructuring the Economy). A Phare az Európai Közösség kezdeményezése, melynek eredeti célja Lengyelország és Magyarország gazdaságának a felzárkóztatása volt a fejlett nyugati államok szintjére, de az elmúlt évtized alatt kiszélesedett a kedvezményezettek köre. Ma a Phare-program a közép- és kelet-európai országok számára nyújt támogatást a demokratizálódáshoz, a gazdaság átalakításához és az európai uniós csatlakozásra való felkészüléshez. A tizenhárom Phare-ország két fő csoportra osztható:
* Tíz tagjelölt ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) csatlakozási felkészülését segíti az Európai Unió.
* Három másik ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia) demokratikus és piacgazdasági átalakulásához nyújt támogatást a program.
PPE
Európai Néppártok (kereszténydemokrata) frakciója az Európai Parlamentben.
PSE
Európai Szociáldemokrata Pártok Frakciója az Európai Parlamentben.
regionális politika
Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. A regionális politika fontos eszközei a Strukturális Alapok.
Római Szerződés(ek)
Az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító szerződések, amelyeket 1957. március 25-én írtak alá, és 1958. január 1-jén léptettek életbe. Az EGK-t létrehozó szerződés bevezető részében fogalmazódtak meg az európai integráció legfontosabb céljai (az európai népek integrációja, az országok gazdasági és társadalmi előrehaladása, a foglalkoztatás növelése, a jólét emelése, a béke és a szabadság megőrzése).
SAPARD
Az előcsatlakozás szakaszában lévő országok mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzárkózását segítő támogatás (Community Support Regulation for Pre-Accession Measures for Agriculture and Rural Development).
Schengeni Egyezmény
1985-ben e luxemburgi városban állapodtak meg a Benelux-államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői abban, hogy fokozatosan lebontják az ellenőrzést közös határaikon. Később csatlakozott a többi EU-tagország, Dánia, Írország és Nagy-Britannia kivételével. Az eredeti határidő 1990 eleje lett volna, de ezt többször módosították, és végül 1995 májusában lépett életbe. A Schengeni Egyezmény azzal jár, hogy az azt aláíró országok külső határainál viszont igen szigorú ellenőrzést valósítanak meg. Az Amszterdami Szerződés a Schengeni Egyezményt az EK jogszabályainak szintjére emelte, így az átkerült az EU első pillérébe, az Egyesült Királyság és Írország viszont továbbra is fenntarthatja önálló határellenőrzési rendszerét, és Dánia is eldöntheti, alkalmazza-e a schengeni acquis-t. A később csatlakozó országok számára azonban elvileg kötelező lesz az átvétele.
SEA
Egységes Európai Okmány (Single European Act).
SIS
Schengeni Információs Rendszer, az Egyezményhez kapcsolódó számítógépes adatbázis és hálózati rendszer, melynek központja Strasbourgban van. (Schengen Information System).
soros elnökség
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelöli, melyet egy-egy tagállam tölt be féléves időtartamra. A soros elnökség szerepe jelentős, számos területre kiterjed, hiszen amellett, hogy az Unió külső képviseletében főszerepet játszik, mindig az elnökség hívja össze a Tanácsot, elnököl a Miniszterek Tanácsában és egyéb testületekben, gondoskodik a szavazásról, aláírja a megszületett döntéseket. A tárgyalásra kerülő kérdések összeállítása is az elnökség feladata, így befolyásolhatja a napirendre kerülő ügyeket. 2003-ban Görögország és Olaszország váltja egymást. A bővítéssel várható a jelenlegi rendszer megreformálása.
strukturális alapok
Az Európai Szociális alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs része, a Regionális Fejlesztési Alap és a Halászati Orientációs Alap közös elnevezése, a közös regionális politika pénzügyi eszközei. Feladatuk az Unión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentése, a kohézió megteremtése. Nem tartozik a strukturális alapok közé, de hasonló célt szolgál a Kohéziós Alap.
szubszidiaritás
A szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Eszerint a Közösségre csak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szinten gyakorolni, mint a függetlenül eljáró tagállamok vagy a régiók útján.
tagjelölt országok
Tagjelölt országoknak nevezzük mindazon államokat, melyek felvételi kérelmet nyújtottak be az EK-hoz, és a jövőbeli felvételről kedvező döntés született.
társulás
Sajátos jogviszony az EK és a kívülálló országok között. A társulási szerződésben a felek kedvezményeket biztosítanak egymásnak. Ezek lehetnek egyoldalú vagy kölcsönös kedvezmények. A társulás - a helytelen szóhasználattal (társult tag) ellentétben - nem tagsági viszony. A kelet-közép-európai országokkal kötött társulási megállapodásban azonban szerepel annak elismerése, hogy ezek az államok teljes jogú tagságra törekszenek.
TEN
Európát átszelő energia-, út- és távközlési hálózatok (l. Transzeurópai hálózatok) (Trans-European Networks).
többsebességes Európa
A koncepció kialakítását az indokolta, hogy a tapasztalatok szerint az Európai Unió tagállamai az integráció elmélyítésében különböző mértékben készek és képesek részt venni. A többsebességes Európa elve szerint a felkészültebb tagállamok korábban érhetik el az integráció magasabb fokát, mint a kevésbé felkészültek.
transzeurópai hálózatok (TEN)
A közlekedés, a távközlés és az energia hálózatának széles körű, határokon átnyúló fejlesztését szolgáló programot a Maastrichti Szerződés hozta létre. Elsődleges cél a már működő, nemzeti hálózatok összekapcsolása, nagyobb hálózatba szervezése, a hiányzó szakaszok pótlása, a periférián található régiók bevonása, ezzel a szolgáltatások olcsóbbá és biztonságosabbá tétele. Fontos a közösségi hálózatok további kiterjesztése Közép- és Kelet-Európa, valamint a mediterrán térség felé.
trojka
Az Amszterdami Szerződést megelőzően Trojka alatt a Tanács előző, aktuális és következő soros elnökét értettük. Jelenleg az aktuális soros elnök mellett a Trojka tagja a Tanács főtitkára (Mr. CFSP) és a Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja. A triumvirátus elsősorban a külkapcsolatokban képviseli az EU-tagállamokat.
UFE
Unió Európáért (Európai demokraták és Forza Europa) frakció az Európai Parlamentben.
uniós állampolgárság
Az uniós állampolgárság intézményét a Maastrichti Szerződés hozta létre. Az EU-tagállamok polgárai eredeti állampolgárságuk mellett ún. uniós állampolgársággal is rendelkeznek, ami többletjogokat biztosít a számukra. Az Unió állampolgára az EU bármelyik országában szabadon mozoghat, utazhat és tartózkodhat, a lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon, sőt akár jelöltként is indulhat és megválasztható. Az Unión kívüli országokban igénybe veheti bármelyik másik EU-tagállam diplomáciai és konzuli testületeinek védelmét, amennyiben saját országának helyben nincs képviselete, valamint petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez, és jogorvoslatért fordulhat az Európai Ombudsmanhoz.
V
Zöldek frakciója az Európai Parlamentben.
VAT
Hozzáadottérték-adó (Value-Added Tax).
WEU
Nyugat-európai Unió – NYEU (Western European Union).
WTO
Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization).
YES
Fiatalok Csereprogramja (Youth Exchange Scheme).
Zöld könyv
Vitaindító dokumentum, melyet az Európai Bizottság ad ki. Célja: rámutatni egy adott ágazat legfontosabb megoldatlan kérdéseire, és felhívni az ágazat szereplőit az állásfoglalásra. A Zöld könyv alapján vita indul el, melynek kezdeményezéseit, következtetéseit a Bizottság figyelembe veszi későbbi előterjesztései kidolgozásánál.