Romacentrum.hu

Az európai szintű kormányzás új formáinak kialakulását előmozdító elképzelések eredményeképpen az Európai Bizottság elhatározta, hogy az ifjúságpolitikáról Fehér Könyvet jelentet meg, illetve ennek érdekében széles körű konzultációt indít el.

A konzultációs folyamat, az ifjúsági terület valamennyi szereplője – fiatalok, ifjúsági szervezetek képviselői, kutatók, közalkalmazottak és döntéshozók – közötti párbeszéd és eszmecsere eredményeképpen számos javaslat fogalmazódott meg különböző témakörökben, az alábbiakban ezeket a javaslatokat tesszük közzé.
A fiatalok részvétele a közéletben

Ennek a kérdéskörnek két aspektusa van: az egyik inkább formai, és a képviseleti demokrácia mechanizmusaival foglalkozik, a másik kevésbé formális, és a részvétel új módozatainak kimunkálásával foglalkozik. Csak ha mindkét dimenziót figyelembe vesszük, tudjuk megfelelően kiaknázni a fiatalok által képviselt társadalmi tőkét.

A javasolt programok, tevékenységek az alábbi elvekre épülnek:

*

a helyi szint fontossága;
*

annak szükségessége, hogy a közéletben való részvételt kiterjesszék a szervezetekhez nem tartozó fiatalokra is, és a nem csak kimondottan fiatalokat érintő kérdéskörökre is;
*

az iskola a részvételnek továbbra is egy olyan területe, ami prioritást kell hogy élvezzen, bár a nem-formális oktatás fontosságát is el kell ismerni;
*

a fiatalok közéletben való részvételének segítése nem korlátozódhat véleményük megkérdezésére.

Az országos, regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatok

*

A helyi önkormányzatok Európa-szerte vezessenek be rugalmas és újszerű részvételi mechanizmusokat, különféle keretek között (iskolák, sportközpontok, szervezetek, stb.), amelyek közvetítőkre támaszkodnak, és amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy maguk válasszák ki munkamódszereiket. Helyi eljárások segítségével meg lehetne teremteni a különböző döntéshozatali szintek és hálózatok közötti párbeszéd feltételeit - a tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében.
*

Konszolidálni kell a területen dolgozók szerepét, el kell ismerni a részvételi folyamatokban támogatóként és közvetítőként elfoglalt fontos helyüket.
*

Regionális és országos szinten széles körben be kell vezetni az ifjúsági tanácsok intézményét. Ezek a szervezetekhez nem tartozó fiatalok előtt is nyitva kell hogy álljanak, és a politikai hatalmaktól függetlenek kell hogy legyenek. A regionális és országos szintű döntéshozók ezekkel a tanácsokkal kellene hogy konzultáljanak minden olyan döntés meghozatala előtt, amely jelentősen befolyásolja majd a fiatalok helyzetét.
*

A nemzeti szint nagyon fontos kapocs a helyi és az európai szintek között, ezért:
*

javaslatokat és ajánlásokat kell tennie Európa felé, és továbbítania kell a legjobb gyakorlatokat tartalmazó példákat;
*

a nemzeti szint felelős az európai szinten közösen kijelölt célok lefordításáért és a tagállamok saját politikai, intézményi és szervezeti jellegzetességeihez való igazításáért.
*

A tagállamok tegyék nyilvánossá, hogy hogyan próbálják meg bevonni a fiatalokat a közéletbe; ezeket a prioritásokat célszámokkal együtt közöljék (nevezzék meg például a célcsoportot, a határidőket, stb.), és a megvalósítás nyomon követésének módját is írják le.
*

A Fehér Könyv példája alapján a fiatalok bevonása ebbe a folyamatba szerves része lenne a kezdeményezésnek.

Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

Az Európai Ifjúsági Fórum (European Youth Forum) ne csak az ifjúsági szervezetek és nemzeti ifjúsági tanácsok (és rajtuk keresztül a regionális és helyi ifjúsági szervezetek) tagjai számára legyen hozzáférhető, hanem azon fiatalok számára is, akiket nem képviselnek ezek a struktúrák. Egy ily módon kiszélesített Ifjúsági Fórum az európai intézmények és a fiatalok közti párbeszéd nyilvánvaló eszköze lenne.
*

Támogatni kell a hálózatépítést és a közvetlen párbeszédet, nevezetesen rendszeres találkozók, konferenciák formájában (például a Fehér Könyvben szereplő, prioritást élvező témakörökben).
*

A fiatalok közéletben való részvételét minden szinten és minden formában támogató helyi, regionális és nemzeti szintű kísérleti projekteket kell finanszírozni (a tagállamokkal együtt).
*

A tagállamokkal együttműködésben meg kell szervezni a fiatalok bevonását az Európa jövőjéről szóló vitába, a Nizzában tartott Európai Tanács ülésének értelmében.
*

Erősíteni kell az együttműködést az Európa Tanáccsal.
*

Növelni kell a fiatalok jelenlétét a Gazdasági és Szociális Bizottságban (azáltal, hogy a tagállamokat felkérik, több, az ifjúsági területet valamilyen módon képviselő személyt nevezzenek ki).
*

Ki kell nevezni egy ifjúsági ombudsmant (ez nemzeti szinten is követendő).

Információ

Az európai programok célja nem az, hogy növelje az információ, valamint az információs struktúrák és csatornák mennyiségét, hanem az, hogy a fiatalok rendelkezésére álló információ minőségét javítsa.

Elsősorban a tagállamok felelőssége, hogy megfelelő információval lássák el a fiatalokat, európai ügyekben is. Az EU kiegészíti ezt az információt. Minden információnyújtással kapcsolatos rendelkezésnek az alábbi alapelvekre kell épülnie:

*

a fiatalok információs igényének és egy fiataloknak szóló koordinált információs stratégia szükségességének határozott elismerése;
*

egyenlő esélyek az információhoz jutásban;
*

ingyenes hozzáférés minden gyakorlati információhoz;
*

közelség, rugalmasság, felhasználóbarát kommunikáció;
*

magas követelményeknek megfelelő etikai magatartás;
*

fiatalok részvétele az őket érintő kommunikációs eszközök megtervezésében, megvalósításában és továbbfejlesztésében.

Egy fiataloknak szóló információs és kommunikációs kampány az alábbi pontokat kell hogy alapul vegye:

*

az információ tartalma a fiatalok elvárásaira kell hogy épüljön;
*

az információ terjesztésére használt eszközök és csatornák könnyen hozzáférhetőek és felhasználóbarát jellegűek kell hogy legyenek. Az információ a fiatalokat leggyakoribb tartózkodási helyükön kell hogy elérje (ez a többség számára az iskola, de az otthonukhoz közeli területekre és az utcára is gondolni kell).
*

Ezek az eszközök és csatornák kapcsolódjanak egymáshoz (hálózatépítés).

Az országos, regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatok

*

Olyan emberekre kell támaszkodni (ezeket néha forrás-személyeknek nevezik), akik aktívan részt vesznek ifjúsági szervezetek, sportegyesületek, iskolák és egyetemek életében. Ők közvetítsék a releváns információkat a fiatalok felé. A fiatalokat magukat kell mozgósítani, hogy információforrássá váljanak.
*

Ösztönözni kell az ifjúsági információs hálózatokat. Különösen helyi szinten, az általános információterjesztést jó minőségű, személyre szóló tanácsadással kell kombinálni. Országos és regionális szinten növelni kell a fiatalok informálásához szükséges szakmai képzések lehetőségét.
*

Az Európáról szóló információt országos és regionális hálózatokon keresztül kell terjeszteni, figyelembe véve a specifikus földrajzi vagy kulturális sajátosságokat. Automatizmussá kell hogy váljon a fiatalok csoportos bevonása az információs anyagok készítésébe.

Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

Meg kell vizsgálni egy, a fiatalokat és a politikai irányelvek készítőit összekapcsoló, elektronikus fórum kivitelezhetőségét. A fórum maximális kihasználását a már létező interaktív szolgáltatásokkal való összekapcsolása tenné lehetővé. Ezt az átfogó interaktív szolgáltatást a Közösség ifjúsági kezdeményezéseinek előkészítéséhez és kivitelezéséhez szükséges konzultációk során lehetne használni1.
*

Az EURODESK2 hálózat tapasztalatai alapján kellene népszerűsíteni és/vagy létrehozni egy elektronikus portált, amely optimálisan hozzáférhetővé tenné a fiatalok érdeklődésére számot tartó információkat Európáról. Az európai szinten működő ifjúsági információs hálózatokat és ifjúsági szervezeteket meg kell hívni, hogy részt vegyenek az új eszköz kidolgozásában.
*

Fel kell állítani / javítani az Európáról – fiataloknak és a fiatalokkal dolgozóknak – szóló információk összegyűjtésére, továbbítására és frissítésére szakosodott rendszert. Ez a tevékenység a jelenleg működő hálózatok munkájára kell hogy támaszkodjon. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fiatalokkal dolgozó forrás-személyek fontosságára.
*

Az információk nem elektronikusan való terjesztését is folytatni kell, például a fiatalokkal való közvetlen kommunikáció módszerével.

OKTATÁS

Az oktatási szektor körülményeinek és eredményeinek javítására nagy számú – általános és konkrét – javaslat született. Az ajánlások főként a formális és nem-formális oktatási és képzési rendszerekre irányultak.
Iskolákban és egyetemeken
Az országos, regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatok

*

A fiatalok közéletben való részvételét, egyéniségük tiszteletét, és a demokratikus és európai polgáriságra felkészítő oktatás alapelgondolását nem szabad vitatni; meg kell változtatni a tanár-diák viszony jellegét; tanuló-központú megközelítési módot és a tanárok rugalmas, a tanulási folyamatot segítő szerepét kell ösztönözni.
*

Minden fiatal számára garantálni kell az oktatás hozzáférhetőségét; a fiataloknak szóló, személyre szabott oktatás rugalmas irányítást, tanácsadást, valamint megfelelő információs rendszereket feltételez; az oktatási rendszereknek figyelembe kell venniük az életmódok sokféleségét, és lehetővé kell tenniük a különféle tevékenységek és szerepek ötvözését.
*

A tanulási és képzési lehetőségek minőségét és alkalmazhatóságát javítani kell.
*

Nagyobb nyitottságra van szükség a valóság és a társadalom felé, azaz nagyobb rugalmasságra és kevesebb merevségre minden érintett részéről.
*

Minden iskolában kell hogy legyen Internet hozzáférés, amihez az információtovábbítás fejlettebb módszereit kell társítani, a célból, hogy mindez hatékony oktatási eszközöket eredményezzen.
*

A tanárok oktatásában túl kell lépni a hagyományos információs technológiákat alkalmazó készségeken, és elindulni a „kritikus technológiai ismeretek” felé.
*

Az iskoláknak lehetőséget kell adni arra, hogy az idegen nyelveket jobb felszereltség mellett oktathassák, és részt vehessenek az európai oktatási cserékben és mobilitási programokban.
*

Az iskoláknak és egyetemeknek több anyagai forrást kell biztosítani, hogy hatékonyabbá válhassanak, és többet invesztálhassanak az emberi erőforrásokba.
*

Meg kell reformálni a tanítás gyakorlati aspektusát és feltételeit (képzők képzése, kisebb osztályok, a gyakorlati és elméleti oktatás és tanulás kombinálása, interaktív megközelítés).
*

Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a vállalkozásalapítással és egyéni vállalkozással kapcsolatos oktatásra és képzésre, célirányos támogatási szolgáltatást kell létrehozni a (potenciális) fiatal vállalkozók számára. A tanagyagnak tartalmaznia kell olyan elemeket, amelyek felkészítik a fiatalokat a vállalkozásalapításra és az egyéni vállalkozásra.

Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

Meg kell könnyíteni a hozzáférést az európai oktatási és mobilitási programokhoz, és erősíteni kell az olyan közösségi programokat, mint például a Socrates.
*

Intézkedéseket kell bevezetni az oktatási rendszerek közti mozgás megkönnyítéséhez, és a fiatalok Európában való szabad mozgásának elősegítéséhez.
*

Meg kell valósítani a „Bolognai Deklarációt”, amelynek célja, hogy javítsa az európai oktatási rendszerek átláthatóságát, a diplomák kölcsönös elismerését, és támogatja az Európai Kredit Átviteli Rendszert (ECTS, European Credits Transfer System).
*

Érthető információt kell nyújtani a diákoknak az Európai Kredit Átviteli Rendszerről.
*

A legjobb gyakorlatok megosztása és közös célok kijelölése segítségével javítani kell az iskolai oktatás minőségét és hatékonyságát.
*

A készségek értékelését nem szabad csak a munkaerőpiac szempontjai szerint végezni (mint például információs technológiák és matematika), hanem szempont kell hogy legyen az egyén szocializációja, integrációja és megerősödése.
*

Más (iskolán kívüli) tanulási közegek

Minden szintet érintő javaslatok

*

Részletekbe menően meg kell vizsgálni a nem-formális tanulás sajátosságait, céljait és feladatait az ifjúsági területen. Láthatóbbá kell tenni a nem-formális oktatás alkalmazhatóságát, valamint a tényt, hogy a formális és a nem-formális oktatás kiegészíti egymást. A nem-formális oktatás elismertségének javítása érdekében párbeszédre lesz szükség a terület minden érintett szereplőjével, a társadalmi partnerekkel, a kutatókkal és a politikai döntéshozókkal.
*

A minőségi sztenderdek biztosítása érdekében fejleszteni kell a folyamatok nyomon követéséhez és értékeléséhez használt eszközöket.
*

A jó minőségű nem-formális oktatás garantálásának érdekében képzéseket kell biztosítani különféle, alapvető fontosságú témákban. A szakembereknek szóló képzési programokban jelen kell lennie az európai dimenziónak is.

A regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatok

*

A nem-formális oktatás alkalmazhatóságát az oktatást szolgáltatók támogatásával és az oktatási rendszerben elfoglalt helyük javításával kell növelni; javítani kell az ifjúsági kezdeményezések, ifjúsági szervezetek és a nem-formális oktatás más formáinak anyagi támogatottságát.
*

További közös projektekre van szükség iskolák, képzési helyek, vállalatok és nem-formális oktatást biztosító szervezetek részvételével, a formális és nem-formális rendszerek közti hidak kiépítéséhez.
*

Az ifjúsági szervezeteknek rendszeresen népszerűsíteniük kellene a nem-formális tanulási lehetőségek széles skáláját: a nem-formális tanulással foglalkozó projektek eredményeinek dokumentációja és nyilvános bemutatása rendszeres tevékenységeik részévé kell váljon.

Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

Az Ifjúság 2000-2006 Program minőségi sztenderdjeit tovább kell fejleszteni, az Európa Tanáccsal együttműködésben. Továbbá össze kell állítani egy legjobb gyakorlatok jegyzékét, és ezt megfelelő módon terjeszteni; tovább kell javítani a hátrányos helyzetű fiatalok hozzáférését az Ifjúság 2000-2006 Program és más programok nem-formális oktatás tartalmához.
*

A SOCRATES, LEONARDO DA VINCI, és az Ifjúság 2000-2006 Programok közös kísérleti projektjeinek fejlesztése és anyagi támogatása segít a formális és nem-formális rendszerek közti hidak kiépítésében.
*

Ki kell dolgozni az Ifjúság 2000-2006 Programban való részvétel igazolásának és at erről szóló bizonyítvány kiállításának módját. Ezt a kezdő lépést más nem formális oktatási környezetekben, különféle szinteken is lehet majd követni.
*

Több képzést kell biztosítani a nem-formális oktatásban tevékenykedő multiplikátoroknak és facilitátoroknak.

Foglalkoztatás
Az országos, regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatok

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia részeként kiegészíteni és megerősíteni az országos, regionális és helyi rendelkezéseket.

*

Javítani kell a munkaerőpiaccal összefüggő, fiataloknak szóló információszolgáltatást és tanácsadást:
*

A fiatalok igényeit figyelembe vevő, felhasználóbarát információs és tanácsadó szolgáltatásokat kell kifejleszteni.
*

Helyi szinten a döntéshozókat és a munkaadókat is be kell vonni a fiataloknak szóló információs és tanácsadó szolgáltatásokba.
*

Országos, regionális és helyi szinten konkrét információs forrásokat kell a fiatalok számára kifejleszteni, ahol munkalehetőségekről, munkakörülményekről, társadalombiztosításról, stb. kaphatnak információt.
*

Az információt ott kell elérhetővé tenni, ahol a fiatalok idejük nagy részét töltik, például iskolákban, egyetemeken, munkaközvetítőknél és személyzeti tanácsadó cégeknél, klubokban, ifjúsági központokban, stb.
*

A létező információs és tanácsadó szolgálatokon belül létre kell hozni különleges ifjúsági információs egységeket, amelyek a helyi sajátosságok és az egyéni akciótervek figyelembe vételével működnek.
*

Arra kell buzdítani a szakszervezeteket, hogy váljanak vonzóbbá a fiatalok számára.
*

A munkáltatókat ösztönözni kell a pályaválasztási tanácsadásban való részvételre.
*

A szakképzés hatókörének és minőségének javítása:
*

Az ipari tanulóknak és gyakornokoknak szóló programokat bővíteni kell.
*

A szakmai képzés során készségek széles skáláját kell megtanítani.
*

Javítani kell a nyelvi és számítástechnikai képzések színvonalát.
*

A képzési intézményeket felügyelni kell, és értékelni kell a fiataloknak szóló képzési programok színvonalát.
*

Meg kell könnyíteni a fiatalok számára a szakképzésben való részvételt, különösen fogyatékos, szociálisan kirekesztett, vagy a szociális kirekesztettség veszélyének kitett fiatalok esetében:
*

Ingyenes képzéseket kell biztosítani.
*

Javítani kell a szakképzéseket vezető szakemberek képzését.
*

Meg kell könnyíteni a munkába állás időszakát:
*

Lehetőségeket kell teremteni a munka közbeni tanulásra vagy képzésre, diákmunka lehetőségeket teremteni, esti iskolákat biztosítani, vagy létrehozni a szakoktatás és képzés kettős rendszerét.
*

Támogatni kell a munkalehetőségeket teremtő szervezeteket.
*

A köz- és a privát szféra között stratégiai partnerséget kell kialakítani a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére.
*

Csökkenteni kéne a bizonyos szakmák választásánál fennálló nemek közti egyenlőtlenséget, valamint a különféle típusú munkák jellemző bérei közti szakadékot.
*

Lehetővé kell tenni, hogy az iskola és az első munkahely közti átmeneti időszakban a fiatalok könnyebben éljék meg kettős, gyakornok/diák/tanulói és dolgozó/alkalmazotti státuszukat.
*

Be kell vezetni egy, a tanulmányok végén igénybe vehető ösztöndíj rendszert.
*

Javítani kell a fiatalok által betölthető állások minőségét.
*

Meg kell könnyíteni a fiatalok vállalkozás-alapítását:
*

Meg kell szüntetni, vagy legalábbis csökkenteni kell minden olyan akadályt – adminisztratív akadályok, adó terhek, adó- és pénzügyi szabályok, gazdasági és társadalombiztosítási előírások, stb – amelyek megnehezítik a fiatalok egyéni- vagy kisvállalkozásának létrehozását.
*

A fiatal vállalkozóknak anyagi és logisztikai támogatást kell nyújtani.
*

Könnyíteni kell a fiatal vállalkozók társadalombiztosítási terhein.

Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

Továbbra is a tagállamok és az Európai Bizottság egyik fő célkitűzése kell legyen a fiatalok teljes foglalkoztatottságának elérése:
*

Növelni kell az Uniós irányelvek ifjúság-irányultságát, a különböző döntéshozatali szintek és a különféle tevékenységi területek közötti egyeztetés segítségével.
*

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretében rendszeres konzultációkat kell szervezni, és ezekbe be kell vonni a civil szervezeteket és a Stratégia célcsoportjait.
*

Támogatni kell a munkanélküli fiatalok integrációját célzó kezdeményezéseket.
*

Információt kell biztosítani az Európa szerte elismert munka/képzési lehetőségekről, foglalkozásokról és szakmákról.
*

Javítani kell a fiatal gyakornokok európai státuszát.
*

Ki kell fejleszteni egy kimondottan a fiatalok szükségletein alapuló információs Internet oldalt.
*

Javítani kell a szakmai készségek tagállamok közti átvitelét és elismerését:
*

Fejleszteni és integrálni kell a különféle működő elismerési rendszereket (pl.: ECTS, NARICs, Europass)3.
*

A más uniós tagállamban, vagy önkéntes szolgálat, esetleg nem-formális oktatási program keretében szerzett készségeket és tudást támogatni kell és el kell ismerni.

Társadalmi integráció

Az Európai Társadalmi Integrációs Stratégia részeként kiegészíteni és megerősíteni az országos, regionális és helyi rendelkezéseket.

*

A fiataloknak hozzáférést kell biztosítani a forrásokhoz, jogokhoz, és szolgáltatásokhoz:
*

elfogadható és egészséges lakás;
*

megfelelő egészségügyi ellátás;
*

egyéb köz- és privát szolgáltatások, úgymint jogorvoslat, kultúra, sport és szabadidő;
*

a szociális vagy gazdasági nehézségekkel küzdő fiatalok sajátos szükségleteihez kell alakítani ezen szolgáltatások elérhetőségét;
*

“második esély” programok azon fiatalok számára, akik kihullnak az egységesített rendszerekből (úgymint rehabilitáció, szakképzés, stb).
*

A fiatalok társadalmi kirekesztettségét okozó tényezők ellen már az egészen korai fázisban alkalmazható megelőző lépésekkel kell kifejleszteni:
*

egy emberközpontúbb megközelítési módot alkalmazva, az egyéni szükségletekre kell koncentrálni.
*

Különleges figyelmet kell fordítani a fiatalok helyi szinten jelentkező igényeire, az egészségügyi ellátás, tanácsadás, kulturális tevékenységek, sport, gyermekmegőrzés, lakáskörülmények, közlekedés, stb. területén. Különösen a szociálisan kirekesztett, vagy a szociális kirekesztettség veszélyének kitett fiatalok (például gyermeküket egyedül nevelő fiatal szülők) igényeire kell odafigyelni.
*

Javítani kell az etnikai kisebbségek társadalmi integrációját.
*

Szociális munkások segítségével elő kell segíteni a konfliktusok megoldását.
*

Biztosítani kell, hogy a munkakörülményekre, szociális jogokra, és a szociális védőhálóra vonatkozó irányelveket szisztematikusan alkalmazzák.
*

A társadalombiztosítási rendszer és a szociális jogalkotás megreformálása:
*

biztosítani kell a nyugdíjrendszereken belül a generációk közti szolidaritás működését.
*

Meg kell szüntetni a társadalombiztosítási rendszerekben a diszkriminációt (pl nők, fogyatékos fiatalok, etnikai kisebbségek ellen).
*

A szociális jogalkotásban - különösen a bizonytalan idejű munkaszerződések, a rugalmas munkaidő, az egyenlő bérezés, a munkahelyi balesetek, a fiatal családok számára biztosított gyermekmegőrzési szolgáltatások területén – figyelembe kell venni a fiatalok szükségleteit, kiváltképp a hátrányos helyzetű fiatalokét.
*

A fiatalokat el kell látni jogaikra és társadalombiztosítási lehetőségeikre vonatkozó információval.

Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

A társadalmi integrációt célzó rendelkezésekben prioritást kell biztosítani a legsebezhetőbb helyzetben lévő fiatalok szükségleteinek4;
*

Európai programok segítségével sokkal több munkát kell végezni a fiatalok társadalmi integrációjának megvalósításáért5;
*

A fiatalok társadalmi integrációjához európai szintű foglalkoztatási programokban és politikai irányelvekben megjelölt utak és mérföldkövek alkalmazásával is hozzá kell járulni.

Egészség
Az országos, regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatok

*

A jóllét anyagi feltételei:
*

nagyobb erőfeszítésre van szükség a lakáshelyzet javítása érdekében;
*

minden fiatal számára, beleértve az alacsony jövedelmű vagy vidéken élő fiatalokat is, megfelelő szociokulturális infrastruktúra megteremtése.
*

Az egészségügy és drogpolitika terén:
*

diszkriminációmentes hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz;
*

az egészségügyi intézmények állapotának általános javítása;
*

az egészségvédelmi oktatás támogatása (ideértve a fogyasztóvédelmi kérdéseket is);
*

több támogatás az információs és megelőző jellegű programoknak;
*

jobb kommunikációs és figyelem-felkeltési módszerek a médiában;
*

korcsoportos információnyújtás és tanácsadás;
*

információ a szülőktől;
*

a drogfüggőség jobb, hatékonyabb kezelése, lehetőleg specializált központokban;
*

több támogatás az egészségügyi kutatásokhoz és a statisztikák elkészítéséhez.
*

Egyéb kérdések (mentálhigiénia, szexualitás, családi és nemek közti problémák, személyes biztonság):
*

jobb egészségügyi ellátás a pszichológiai és pszichoszomatikus betegségek terén;
*

jobb minőségű tanácsadás, korai életkorban, és különleges mentális egészségügyi intézmények létrehozása;
*

jobb reintegrációs programok mentális betegségekben szenvedő fiataloknak;
*

hozzáférhetőbb információ és tanácsadás szexuális kérdésekben;
*

több támogatás a fogamzásgátláshoz és a családtervezési programok számára;
*

jobb és szélesebb körű terápiás lehetőségek a szexuális visszaélések és erőszakos cselekmények áldozatai számára;
*

jobb anyagi és szervezési támogatás családok részére, különös tekintettel a megfizethető gyermekmegőrzési intézményekre;
*

egyenlő és ingyenes hozzáférés minden nő számára a szexualitással és gyermekvárással kapcsolatos egészségügyi szolgáltatásokhoz;
*

szigorúbb követelmények és azok szigorúbb betartatása a munkahelyi biztonság tekintetében;
*

különleges képzés fiatal gépjárművezetőknek;
*

vonzó tömegközlekedési szolgáltatások, kevésbé frekventált napszakokban is;
*

figyelemfelkeltés környezetvédelmi kérdésekben, a környezetvédelmi oktatás támogatása a formális és nem-formális tanulásban.

Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

Az Európai Uniónak két fő tevékenységi körre kellene koncentrálnia: a sztenderdek felállítására, és a fiatalok igényei szerint szabott politikai irányelvek és programok létrehozására.

*

Feltételezve, hogy az Európai Unió el tudja látni a sztenderdek felállításának feladatát, négy fő csoportban született javaslat sztenderdek kijelölésére:
*

A minden fiatalra kiterjedő, diszkriminációmentes, generációk közti szolidaritáson alapuló, megfelelő társadalombiztosítás sztenderdjei;
*

A minden fiatalra kiterjedő, diszkriminációmentes, a prevenciót előtérbe helyező és a fiatalok bizonyos csoportjainak különleges szükségleteit figyelembe vevő, rugalmas egészségügyi ellátás sztenderdjei;
*

A szubsztanciafüggőséggel kapcsolatos európai politikai irányelvek sztenderdjei, a mai valóság figyelembe vételével, minden legális és illegális anyagra kiterjedően, a drogfüggőséget betegségként és nem bűncselekményként kezelve;
*

A gyermekgondozási/megőrzési intézmények és a gyermekgondozási szabadság sztenderdjei, melyek a családok és a nemek közti egyenlőség támogatásának is fontos eszközei.
*

Az Európai Uniónak nagyobb mértékben figyelembe kellene vennie a fiatalok érdekeit, amikor európai szintű politikai irányelveket és programokat dolgoz ki és valósít meg:
*

Több európai szintű kezdeményezésre van szükség az ifjúsági információ területén, különösen azokban a témakörökben, amelyek segítik a fiatalokat önálló polgárrá válásuk útján.
*

Az európai politikai irányelveknek óvniuk kell az Európában egymás mellett élő kultúrák és életformák sokszínűségét.
*

A fogyatékos és a hátrányos helyzetű fiataloknak könnyebb hozzáférést kell biztosítani a LEONARDO, SOCRATES és Ifjúság 2000-2006 programokhoz, és több támogatást kell nyújtani a látás- vagy halláskárosult fiatalok által is élvezhető kulturális termékek létrehozásához.
*

Szükség van nemek szerint lebontott adatokra az EU-n belül előforduló betegségekről.

Kapcsolat a világ többi részével
Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

Az alábbi javaslatok főként a fiatalokkal való konzultációkból származnak:

*

Annak érdekében, hogy az emberek mindenütt egyforma lehetőséget kapjanak a jóléthez és a fejlődéshez:
*

csökkenteni kell a harmadik világ adósságát (azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és a demokrácia értékeit);
*

eleget kell tenni az ENSZ azon kérésének, hogy a bruttó hazai termelés 0,6%-át közsegélyezésre fordítsák, a szegény országok fejlődésének előmozdítása érdekében;
*

rendelkezéseket kell elfogadni a déli országok hatékony megsegítése érdekében.
*

Támogatni kell az ifjúságpolitikát a fejlődő országokban, és az együttműködési programokba be kell építeni az ifjúsági dimenziót.
*

Létre kell hozni egy intézményt melynek célja, hogy megakadályozza a konfliktusokat Európában és annak közvetlen környezetében.
*

Programokat kell bevezetni az Európában és a világ többi részén jelentkező konfliktusok megakadályozására, figyelembe véve, hogy a békéhez milyen nagy mértékben járul hozzá a fiatalok közti kapcsolatok kiépítése és az ifjúsági cserék. Az ifjúságpolitika általában, a csereprogramok pedig különösen nagy hatással vannak a nemzetközi színtérre.

Ki- és bevándorlás
Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

Segélyezési programokat kell létrehozni azon országok számára, ahonnan nagy mértékű a kivándorlás. Egész konkrétan, saját területükön kell gazdasági segítséghez és munkalehetőséghez juttatni őket.
*

Különös figyelmet kell szentelni a menekülteknek és a menedékjogot kérőknek, ha már eljutottak Európába, és ösztönözni kell a feléjük irányuló kezdeményezéseket.
*

A Közösségi programokat harmadik ország béli fiatalok számára is elérhetővé kell tenni (információcsere, nyelvi és bürokratikus akadályok megszűntetése).

Az alapvető értékek védelme, az emberi jogok tiszteletben tartása
Az országos, regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatok

*

Meg kell változtatni a nemzeti törvényeket oly módon, hogy a homoszexuális párok a heteroszexuális párokkal azonos jogokat kapjanak, beleértve a házasság és az örökbefogadás jogát.
*

Az iskolákban foglalkozni kell a társadalmi és viselkedéskultúrabeli trendekkel. A szexuális oktatás során minden típusú szexuális gyakorlatról szólni kell.
*

Támogatni kell egy átfogó és kötelező kurzus bevezetését az emberi jogokról vagy a „világgal kapcsolatos” oktatásról.
*

Különleges kurzusokat kell bevezetni a tanárok, közalkalmazottak és rendőrök számára.

Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

Az európai polgár alapvető jogait bele kell foglalni a Szerződésekbe oly módon, hogy a 2000 decemberében Nizzában aláírt Kartát - ami az Emberi Jogi Konvenciót tartalmazza és még hozzá is ad bizonyos pontokat – beleveszik a Szerződésekbe. A fiatalok, akik részt vettek a konzultációs folyamatban, úgy érzik, hogy az Európai Uniónak is alá kellene írnia a Konvenciót. Ezeket az alapvető jogokat a bevándorlókra és a menekültekre is alkalmazni kell.
*

Egy európai ombudsman státuszt kell létrehozni azért, hogy a diszkrimináció ellenes törvények betartását felügyelje.

Küzdelem a rasszizmus és a xenofóbia ellen
Az országos, regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatok

*

A nemzeti ifjúsági programokban prioritást kell hogy kapjon ez a témakör.
*

Ösztönözni és támogatni kell a periférián élők körülményeinek javítását célzó munkát, helyi projektek megvalósításán keresztül, a szolidaritás és a felelősségre vonhatóság elősegítése érdekében. Ennek értelmében az ifjúsági szervezetek munkáját elismerni és fejleszteni kell.
*

Az Ifjúsági Tanács 2001. májusi deklarációját követően szükség van a rasszista vagy xenofób tartalmú információk - például az interneten való - terjesztésére és megjelentetésére vonatkozó törvények közös értelmezésére.
*

Cégekkel közösen kell szabályozásokat kidolgozni és elfogadni, bemutatva a sokszínűség menedzselésének előnyeit.
*

Az oktatásnak és a képzésnek hangsúlyt kell helyeznie a rasszizmus és xenofóbia megszüntetésére: a kisebbségeknek és a bevándorlóknak idegennyelv-oktatást kell biztosítani, de saját anyanyelvükön is elérhetővé kell tenni az oktatást; a tanárképzésben nagy figyelmet kell szentelni a diverzitásnak; különösen bevándorlóknak és kisebbségeknek lehetővé kell tenni az oktatási rendszer alakításában való részvételt.

Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

A miniszteri találkozók napirendi pontjai közt rendszeresen szerepeltetni kell ezt a kérdéskört.
*

Az EU által 2001-ben elfogadott akciótervbe be kell építeni az ifjúsági kezdeményezéseket is.
*

Minden fiatalokra vonatkozó Közösségi programban és akciótervben – ideértve a Szociális Alapot is - prioritásra kell emelni a rasszizmus és xenofóbia kérdését.
*

Az Ifjúság 2000-2006 program segítségével létre kell hozni egy internetes portált a rasszizmus és a xenofóbia leküzdésére.
*

Növelni kell az együttműködést a Rasszizmust és Xenofóbiát Vizsgáló Európai Központtal (European Monitoring Centre for Racism and Xenophobia), és támogatni kell a civil szféra tevékenységeit ezen a területen.
*

A Közösségi programokban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az etnikai kisebbségekből származó vagy harmadik generációs bevándorló fiataloknak.
*

Vitát kell nyitni az EU bevándorlási politikája és a rasszizmus legyőzéséhez meg (nem) lévő valódi akarat között feszülő politikai ellentétről.
*

Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az európai polgáriság és az európai identitás fejlesztése érdekében.
*

Európa szerte harmonizálni kell a menekültek és bevándorlók jogait, és javítani kell státuszukat.

Minden szinten

*

Minden szinten fel kell kérni a döntéshozókat arra, hogy emeljék ki a helyi szintű projektek értékét, annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a fiatalokhoz.
*

A végrehajtó hatalomnak és a közintézményeknek tükrözniük kell a társadalom sokszínűségét, a kisebbségeket megfelelő módon kell reprezentálni ezekben a testületekben.
*

Meg kell könnyíteni az információhoz és kommunikációhoz való hozzáférést, támogatni kell a kezdeményezéseket és a projekteket, különösen helyi szinten, de vállalatoknál is, a munka világában, valamint kulturális és művészeti területen.
*

Minden szinten támogatni kell a hálózatépítést, és konzultációkat kell szervezni az összes szereplő között.

Az európai intézmények és az ifjúságpolitika
Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

Közösségi szinten erősíteni kell a meglévő politikai irányvonalakat és programokat, ösztönözni kell a tagállamokat az ifjúságpolitika támogatására.
*

Erősíteni kell az együttműködési mechanizmusokat a tagállamok és az európai intézmények között, és a fiatalok okulására népszerűsíteni kell a sikeres tapasztalatokat.
*

Áttekintő listát kell kidolgozni a különféle, fiatalokat érintő rendelkezéscsomagokról.
*

Konzultálni kell a fiatalokkal minden olyan új kezdeményezésről, ami közvetlenül vagy közvetve érintheti őket, például olyan Internet portálokon keresztül, amiket kimondottan erre a célra hoztak létre európai szinten.
*

A Bizottság tevékenységét kiegészítendő, az Ifjúságért felelős Miniszterek Tanácsa többet kell dolgozzon és a Tanács Ifjúsági Munkacsoportja továbbra is részt kell vegyen a döntések előkészítésében. Az intézmények együttesen pozitívabb klímát kell hogy teremtsenek a fiatalabb generációk számára.
*

Az EU és az Európa Tanács közötti szorosabb együttműködés révén monitorozási eszközöket kell kifejleszteni. Rendszeres dialógust kell folytatni az Európa Tanáccsal, a lehetséges jövőbeni közös tevékenységekre gondolva.

Mobilitás
Az országos, regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatok

*

Meg kell valósítani a mobilitásról szóló akciótervben6 és ajánlásban7 foglaltakat, így biztosítva, hogy a fiatalok mobilitásának soha semmi ne álljon útjába, és hogy a mobilitási programokban részt vevő fiatalok valóban ugyanazokkal a lehetőségekkel, kedvezményekkel számolhatnak, mint az adott ország állampolgárai: tömegközlekedési kedvezmények, segítség a lakáshoz jutásnál, elérhető egészségügyi ellátás, stb.
*

Ki kell bővíteni a kétoldalú csereprogramokat, amik a mobilitás területén az együttműködés magvát jelentik. Ezek a kétoldalú cserék kiegészítik az Ifjúság 2000-2006 Program alatt futó multilaterális cseréket.
*

Mivel a helyi szintű mobilitás általában a legjobb ugródeszka a nemzetközi mobilitás felé, a helyi szinten érdekelt emberek között kapcsolatokat kell kiépíteni, oly módon hogy:

*

növelni kell a mezőgazdasági és a városi területek közötti mobilitást;
*

„mobilitási partnerkapcsolatokat” kell kialakítani, a helyi önkormányzatok, a szociális partnerek, valamint számos vállalat és nem-kormányzati szervezet részvételével.
*

Az egyetemeken, szervezetekben és a közigazgatásban dolgozó, cserék szervezéséért felelős személyek képzését (különösen nyelvi képzését) támogatni kell. A mobilitás fejlődése az elkövetkező években azon múlik, hogy ezek az emberek milyen támogatást kapnak és hogyan tudják megosztani tapasztalataikat. Növelni kell a tanárok mobilitását is. Például 2006-ra minden nyelvtanárnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyen egy mobilitási programban.
*

Javítani kell a mobilitási projektek színvonalát, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a mobilitási programokban részt vevő fiatalok megőrizhessék önállóságukat (információellátás minősége, szupervízió, nyelvi és kulturális felkészítés, anyagi támogatás).
*

Minden fiatal oktatásába és képzésébe, mind az iskolákban, mind az informális tanulás keretei között, bele kell építeni az európai, interkulturális dimenziót. Ez megkönnyítené a fizikai mobilitást.
*

És végül, a fiatalokra is tekintettel kell lenni a közlekedéssel kapcsolatos szabályozások előkészítésénél.

Az Európai szintre vonatkozó javaslatok

*

Alkalmazni kell a mobilitásról szóló akciótervben és ajánlásban leírt folyamatos értékelési mechanizmusokat.
*

Szélesíteni kell a programokban részt vevő fiatalok körét. Konkrétan:
*

prioritást kell adni azoknak a fiataloknak, akik számára a mobilitás szociális okokból jelent nehézséget;
*

ösztönözni kell a szakmunkásképzésben részt vevő fiatalok és a fiatal munkások mobilitását;
*

minél hamarabb fel kell hívni a fiatalok figyelmét a mobilitással kapcsolatos kérdésekre;
*

több anyagi támogatást kell nyújtani.
*

A fogyatékos fiatalok körében minden részletre kiterjedő beszélgetést kell kezdeményezni a mobilitásról.
*

Teljesen gyakorlatias intézkedéseket kell hozni, amelyekkel az elutazás előtt és a hazaérkezés után segítik a fiatalokat.
*

Meg kell könnyíteni az adminisztratív procedúrákat, például a vízumigénylést, harmadik országból érkező fiatalok számára. Európai szinten egy „mobilitási útlevél” hiánya gyakran akadályt gördít a szabad mozgás útjába.
*

Be kell vezetni az „Ifjúsági Kártya” (Youth Card) általános használatát, és biztosítani, hogy egész Európára érvényes legyen. Több kedvezményt kell nyújtson a fiataloknak, több szolgáltatást kell elérhetővé tegyen, és több információt kell nyújtson ezekről a szolgáltatásokról.
*

Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nyelvi előkészítésre.
*

Biztosítani kell, hogy a mobilitási lehetőségekről szóló információ célirányosabb, a fiatalok igényeihez igazított, könnyen érthető és könnyen elérhető, és végül, az ezen a területen már működő kezdeményezésekkel jól kombinálható legyen.
*

Hivatalosan is el kell ismerni az így szerzett formális és informális tapasztalatokat.
Önkéntes szolgálat
Az országos, regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatok
o

A következő tíz évben minden szinten (helyi, regionális, nemzeti és európai) jelentősen növelni kell a fiatalok körében az önkéntes szolgálatban való részvételt.
o

Minden tagállamban meg kell teremteni az önkéntes szolgálat valamely formáját, létre kell hozni a megfelelő struktúrákat, növelni kell a fogadószervezetek számát és anyagi támogatást kell biztosítani a tevékenységhez. A helyi önkormányzatok, a régiók, az egyesületek és ifjúsági szervezetek fontos szerepet kell vállaljanak ebben. Lényeges, hogy maguk a fiatalok megoszthassák tapasztalataikat és segítsenek az önkéntes szolgálat definiálásában és megvalósításában.
o

Össze kell állítani egy országos szintű feltétel-listát a fiatal önkéntesek számára, esetleg egy szélesebb körű szabályozás részeként. Ebben meghatároznák az önkéntesek jogait és kötelezettségeit, ami megkönnyítené az önkéntes munka fejlődését és garantálná a fiatalok számára a társadalombiztosítást.
o

Késedelem nélkül alkalmazni kell a mobilitásról szóló akciótervet és ajánlást (lásd alább).
o

A munkaadók figyelmét fel kell hívni az önkéntes munka során elsajátított készségekre (kezdeményezőkészség, önbizalom, csapatmunka-készség, stb.).
o

Be kell vonni a fiatalokat az önkéntes munka népszerűsítésébe és továbbfejlesztésébe.
Az Európai szintre vonatkozó javaslatok
o

Folyamatosan figyelemmel kell kísérni és minőségi, valamint mennyiségi kritériumok alapján értékelni a helyi, regionális és európai önkéntes szolgálati programokat. Ki kell jelölni néhány mutatót a jövendőbeli összehasonlítások, tapasztalatcserék és trendmeghatározások céljaira.
o

Világszerte rengeteg önkéntes szolgálattal foglalkozó köz- és magánszervezet működik. Ezeknek a programjai általában nehezen érhetők el a fiatalok számára. Az Európai Bizottságra hárulhatna az a feladat, hogy tárgyaljon ezekkel a szervezetekkel annak érdekében, hogy a fiatalok felé nyitottabbakká váljanak.
o

Az Európai Önkéntes Szolgálatot a nehéz körülmények közt élő vagy fogyatékos fiatalok számára még hozzáférhetőbbé kell tenni.
o

El kell ismerni az önkéntes szolgálatot és javítani pozícióját mint nem-formális tanulási tapasztalat.

Dura Márta

1 Ez a javaslat a Bizottság által támogatott eLearning és eEurope (elektronikus tanulás és elektronikus Európa) programok hatáskörébe esik, és a Kormányzásról szóló Fehér Könyben leírtaknak is megfelel.

2 Az EURODESK Európáról szolgáltat információt a fiataloknak. Alapja egy weboldal, ami a tagállamokhoz kapcsolódik. Ezt a szolgáltatást egy olyan szervezet működteti, amely a fiatalok és a tagállamok érdekeit képviseli.

3 ECTS: Európai Kredit Átviteli Rendszer (European Credits Transfer System), NARICs: Nemzeti Felsőoktatás-Elismerési Információs Központok (National Academic Recognition Information Centres), Europass: a formális és nem-formális keretek között szerzett tudást és tapasztalatot leíró “útlevél”.

4 2000 júniusában a Bizottság egy javaslatot terjesztett a Tanács és a Parlament elé, egy többéves programról, amely ösztönözné a tagállamok közti együttműködést a társadalmi integrációs politkák terén (COM (2000) 368, 16.6.2000). A program célja, hogy a társadalmi kirekesztettség megoldására integrált megközelítési módot fejlesszen ki, amely összekapcsolja az alakalmazáspolitikát, a társadalombiztosítást, az oktatási és képzési politikát, valamint az egészségügyet és a lakáspolitikát. A program nem nevez meg körülhatárolt célcsoportokat. A programról a végső döntés a Tanács és a Parlament közös döntéshozatali folyamatán múlik.

5 Számos európai program és támogatási rendszer, mint például az Ifjúság 2000-2006, a LEONARDO, a SOCRATES, az antidiszkrimináció, stb főként a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglakozik. Az Európai Szociális Alap olyan országos szintű programokat támogat, amelyek “a fiatalok munkavállaláson keresztüli integrációját segítik elő”.

6 A Tanács és a tagállamok képviselőinek határozata a mobilitásról szóló akciótervről, amely a Tanács 2000 december 14-I ülésén született – az OJ C 371/4-ben található 200/C371/03, 23.12.2000

7 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása, a Közösségen belüli mobilitásról diákok, képzésben részt vevő személyek, fiatal önkéntesek, tanárok és trénerek részére – az OJ C 178-ban található COM (1999) 708 – C5 – 0052/ 2000 –2000 /0021(COD), 22.6.2001