Romacentrum.hu

Romák az EU munkaerőpiacán

A romák általában előnytelen helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek okai pedig sok szállal nyúlnak a múlt és a jelen megoldatlan problémái felé, amilyen például a romák oktatása és egészségügyi ellátása, térségek elmaradottsága, előítéletek, illetve más társadalmi és szociális területek. A munkaügyi vetületek a legtöbb esetben csupán az előbbiek következményeként jelennek meg, ilyen formán kezelésük sem lehet hatásos, ha ezek figyelembevételét mellőzve csak a munkaügyben tapasztalható jelenségekre koncentrálunk.

Ha azt halljuk, nincs munkalehetőség, akkor e mögött gyakran az áll, hogy

*

van, de csak bizonyos végzettséggel, szaktudással rendelkezők tudják betölteni,
*

van, de a munkafelvételnél ajtót mutatnak annak, akinek a bőre barnább az átlagosnál,
*

van, de a munkaalkalmassági orvosi vizsgálaton kirostálják az átlagosnál rosszabb egészségűeket,
*

van, de a munkakezdéshez nem lehet normális időben megérkezni a lakóhelyről tömegközlekedéssel, vagy éppen a munkaidő olyan hosszú, hogy hazaérni nem lehet, és a háztájit sem lehet gondozni, a gyerekért pedig végképp nem lehet eljutni az óvodába.

A legfontosabb alapelv

Amennyiben valaki tanulmányozza a Magyarország EU-csatlakozási dokumentumait, leginkább azt olvashatja ki ezekből, hogy az eddigieket lényegesen meghaladó új lehetőségek nyílnak meg a magyar munkaerő számára. Romák és nem romák részére egyaránt, hiszen az EU-ban az egyik legfontosabb alapelv a megkülönböztetést tiltja hangsúlyosan – például hogy foglalkoztatási szempontból ez a csoportosítás, romák és nem romák, egyáltalán felvethető legyen. A lehetőségek azonban akkor érnek valamit, ha tudunk velük élni.

Rövid időn belül minden korlátozás nélkül vállalhatunk munkát bármelyik más tagországban, és akár le is telepedhetünk ott, és magunkkal vihetjük közvetlen családtagjainkat is. Gyermekeink ott járhatnak iskolába, rájuk ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a honi lakosok gyermekeire.

Ezt az előnyt még az sem rontja le jelentősen, hogy ez a szabály a csatlakozást követő első naptól nem érvényesül teljeskörűen. A hírekben gyakran hallott korlátozásra – derogációra – főleg a munkavállalók legkedveltebb célországai, Ausztria és Németország részéről számíthatunk legalább két éven keresztül. Ez az időtartam a megállapodások következtében hosszabbra is nyúlhat is lehet, de semmiképpen nem haladhatja meg a hét évet.

A munkavállaláshoz még munkavállalási engedélyre sem lesz szükség, de három hónapot meghaladó ott tartózkodás esetén be kell szereznünk az adott ország tartózkodási engedélyét. Ahhoz, hogy ezt megkapjuk, vagy munkaszerződést, vagy a vállalkozásunkkal kapcsolatos iratokat kell bemutatnunk a hatóságoknak. Ez utóbbiakkal azt is igazolnunk kell, hogy vállalkozási tevékenységünk nem esik nemzeti korlátozás alá. A tartózkodási engedély kiadását megtagadhatják a hatóságok, ha a kérelmező nem tud megélhetését biztosító feltételeket igazolni.

A lényeg tehát leginkább abban áll, hogy az EU-tagországban lévő munkaadó számára tudunk-e olyan értéket felmutatni, amelyre annak annyira szüksége van, hogy emiatt bennünket hivatalosan, munkaszerődéssel alkalmaz. Természetesen minden munkafelvétel köthető képzettségi feltételekhez, illetve nagyon fontos lehet a nyelvtudás is, hiszen meg kell értenünk a nekünk szóló utasításokat, és beszélnünk kell a munkatársainkkal is.

Ne feledjük, a biztonságos munkavégzés feltételeit az EU-ban is a munkaadónak kell biztosítania, és az ottani jogszabályok is szigorúan lépnek fel azokkal szemben akik ezeket áthágják.
Milyen munkalehetőségek lesznek az EU-ban?

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál már készülnek a magyar munkavállalók kérdéseinek megválaszolására. Az EURES nevű számítógépes információs rendszer nyújt segítséget abban, hogy itthonról tájékozódhassunk a munkáltatók által felkínált álláslehetőségekről, ezek betöltésének feltételeiről.

Emellett továbbra sem veszít jelentőségéből az egyik legősibb munkaközvetítő módszer: ha valaki munkahelyet talál, és ott további munkafelvétel van, érdemes értesíteni a hozzátartozókat, barátokat. Így azokról az információkról is tudomást lehet szerezni, amelyek esetleg nem kerültek be az EURES rendszerbe.

Jelenleg az EU-ban a magas iskolázottságot igénylő szakemberek, ezen belül is főleg az informatikai területen járatosak iránt nagy a kereslet. Ez jelenleg a fiatalabb, iskolázott emberek számára előnyös. Emellett a szállodai, vendéglátóipari szakmákban is sok álláslehetőséget hirdetnek meg, és itt már nemcsak a felsőfokú végzettségűeket látják szívesen. Hasonló a helyzet a kereskedelemben és a takarítási munkákkal foglalkozó cégeknél is.

A mezőgazdaság idényjelleggel szintén jelentős foglalkoztatóként jelenik meg. Persze egyáltalán nem biztos, hogy az idénymunkák lejárta után is sikerül képzettséget nem igénylő munkát találni, de amennyiben valaki a munka végeztével nem kíván továbbra is külföldön tartózkodni, hazatérhet és a következő idénymunkára újra kiutazhat.
Bérek, nyugdíj

Ahhoz, hogy a megfelelő nyilvántartásokkal és biztosítással rendelkezzünk, kizárólag érvényes munkaszerződéssel végezzünk munkát!

Ha valaki más országban vállal munkát, nem különböztethetik meg semmiféle formában, és ez a bérekre is igaz. Az adott munkakört betöltő, azonos teljesítményt nyújtó munkavállalóknak a bérezése is azonos kell legyen. Ugyanazt a munkahelyi védőfelszerelést kell mindenkinek kapnia, és az esetleges felmondás feltételei sem térhetnek el. A betegségi, rokkantsági jogosultságok is megkülönböztetés-mentesen, egységesen járnak. A munkabér utáni közterheket abban az országban kell megfizetni meg, ahol a munkavégzés történt.

Amennyiben a nyugdíjat egy másik tagállamban érjük el úgy, hogy előtte legalább három évig ott éltünk és az utolsó 12 hónapban ott is dolgoztunk, akkor ott végleg le is telepedhetünk. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a tagországok többségében a nálunk érvényes 62 évvel szemben 65 év a nyugdíjkorhatár, sőt, Norvégiában a nőknél és férfiaknál egységesen 67 év.

A már többször említett egyenlő elbánás elve alapján a magyar diplomákat és szakképesítéseket a többi tagországban is elismerik, és kölcsönösségi alapon erre jogot formálhatnak a más országból hazánkba érkező munkavállalók is. E szabály alól csak bizonyos külön engedélyhez kötött hivatások gyakorlói, például a tanárok, az orvosok és a mérnökök kivételek, az ő diplomájuk megfelelőségét külön eljárásban vizsgálják.

Perszene lepődjön meg egy gáz-, vagy villanyszerelő sem, ha a munkaszerződés megkötése előtt próbamunkával, teszttel győződnek meg a szakértelméről, elsősorban a helyi szabványoknak megfelelő anyagokkal kapcsolatos a ismereteiről. Bizonyos esetekben a munkavégzés feltételeként kiegészítő képzéseket is előírhatnak.
Vannak-e munkalehetőségek kifejezetten romák számára?

A származásnakkizárólag kulturális vagy hagyományápolási szempontból nagy van jelentősége, ezt az EU-ban tiszteletben tartják, de a munkahelyen ez a szempont eltűnik. A fiatalok és az idősek, a nők és a férfiak, a hazai és a más tagországbeli munkavállalók, a romák és a nem romák egyenlő feltételekkel állhatnak a munkába.

A képzettség sokat számít, a jó szakma és a gyakorlat jól értékesíthető “árucikk” lesz, és talán nem tévedünk nagyot, ha azt jósoljuk, hosszútávon a kétkezi munkának is meglesz a becsülete. Így azok is reménykedhetnek, akik már nem a 20-as, 30-as éveikben járnak, és nem volt módjuk szakmát tanulni, diplomát szerezni.
Mi lesz azokkal, akik itthon maradnak?

Ha megnézzük a statisztikákat, minden EU-tagországban sokkal többen tájékozódnak a külföldi munkavállalásról, és tervezik a más tagországban történő munkavégzést, mint akik aztán valóban “batyut kötnek” és nekivágnak. Az egész EU-ban 3 millió olyan embert, közösségi munkavállalót tartanak számon, aki valamelyik másik tagországban végez munkát. Ez mindössze a munkavállalók 2 százalékát teszi ki, vagyis nem mondható jelentősnek.

Az EU-csatlakozás természetesen azokra is hatással lesz, akik ezt követően is a hazájukban maradnak. Egyrészt az elmaradott térségekben – ahol jelenleg egyáltalán nincs munka, illetőleg a legnagyobb foglalkoztató a település önkormányzata közhasznú és közmunkák révén – a regionális fejlesztések révén olyan technológiák, eljárások, módszerek, termelőeszközök megjelenését várhatjuk, amelyek hatékonyan termelő új munkahelyeket teremtenek. Másrészt Magyarországon is érvénybe lép minden, a megkülönböztetés-mentes munkavállalással kapcsolatos uniós jogszabály. És ami még ennél is fontosabb, kiépülnek azok az intézmények és mechanizmusok, amelyek révén az esetleges jogsértés megállapítása elősegíthető és a megszülető ítéleteknek érvényt lehet szerezni. Természetesen akit jogsérelem ért, annak továbbbra is ki kell állnia az igazáért, de a munkáltatónak kell bizonyítania: nem történt jogszabályba ütköző megkülönböztetés.
Hogyan alakulnak majd a hazai bérek?

Nem várunk drámai fordulatot, és hirtelen felzárkózást a fejlettebb tagországok bérszínvonalához. Hosszabb távon azonban a bérek kiegyenlítődésére számítunk, de ez nem jogi eszközök és megállapodások hatására fog bekövetkezni. Mindennek az alapja a gazdaság teljesítőképességének és a termelékenységnek hosszú távon történő növekedése lesz. Mindazok az intézkedések, amelyek az Egyesült Európa határok nélküli világának létrehozását célozzák, áttételesen ezt a folyamatot gyorsítják.