Romacentrum.hu

Az áprilisi népszavazás

Ki rendelte el a népszavazást? Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el. Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza, hogy a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről.

Mi az országos népszavazás? Az országos népszavazás során a választópolgárok titkosan nyilvánítanak véleményt olyan kérdésben, amely országos érdekű és mindenkit érint. Ezzel lehetőség nyílik az ország választópolgárai számára, hogy közvetlen demokráciát gyakorolva, véleményük kinyilvánításával közvetlenül befolyásolják az Országgyűlés döntését.

Mi az ügydöntő népszavazás? Az országos népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: a véleménynyilvánító népszavazás és az ügydöntő népszavazás. Az ügydöntő népszavazás esetében az eredményes népszavazás eredménye kötelező az Országgyűlésre, azaz a népszavazásra feltett kérdésekben hozandó törvények megalkotása során a választópolgárok többségi véleményét nem hagyhatja figyelmen kívül. Az Országgyűlés által kötelezően elrendelendő népszavazás eredménye az Országgyűlésre mindig kötelező. A vélménynyilvánító népszavazás esetében a népszavazás eredménye csupán befolyásolja az Országgyűlést a népszavazáson szerepelt ügy tekintetében, de az eredmény a testületre jogilag nem kötelező, a meghozott törvény tartalma attól eltérhet.

Mi a véleménnyilvánító népszavazás? A népszavazás eredménye csupán befolyásolja az Országgyűlést a népszavazáson szerepelt ügy tekintetében, de az eredmény a testületre jogilag nem kötelező, a meghozott törvény tartalma attól eltérhet.

Hogyan kell megfogalmazni a népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket)? A népszavazás politikai súlya, eredményessége nagymértékben függ a feltett kérdés (kérdések) megfogalmazásától és közérthetőségétől, ezért a népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket) úgy kell megfogalmazni, hogy arra valamennyi választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek során a közügyekben átlagosan tájékozott választópolgár körültekintését kell figyelembe venni. A népszavazás során eldöntendő valamennyi kérdést - sorszámozva - egy szavazólapon kell feltüntetni.

Milyen kérdés megválaszolása céljából elrendelte el a népszavazást az Országgyűlés? Annak eldöntése céljából, hogy az ország csatlakozzon-e az Európai Unióhoz. A szavazólapon a következő kérdés fog szerepelni:

„Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”

Mikor lehet szavazni? A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzte ki

2003. április 12. napjára.

Ezen a napon reggel 6-tól 21 óráig lehet szavazni abban a szavazóhelyiségben, amely az értesítőn szerepel.

Ki szavazhat a népszavazáson? Az országos népszavazáson való részvételre a választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak. A választójogosultság meglétét az országgyűlési képviselők választására érvényes rendelkezések szerint bírálják el. Ez azt jelenti, hogy az a választópolgár, aki részt vehet az országgyűlési képviselők választásán, szavazhat az országos népszavazáson is. (A népszavazáson részt venni jogosult választópolgár saját döntésétől függ, hogy élni kíván-e jogával.) Ennek megfelelően az országos népszavazáson szavazati joga van minden - magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező - nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha valamilyen természetes kizáró ok áll fenn.

Kik nem vehetnek részt a népszavazáson? A választójoggal nem rendelkező polgárok, tehát azok, akiknél a törvényben meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll, nem élhetnek választójogukkal. Így nincs választójoga annak,

(1) aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;

(2) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;

(3) aki szabadságvesztés büntetését tölti;

(4) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

Honnan tudom, hogy a népszavazáson részt vehetek? Az az állampolgár, aki választójoggal rendelkezik felkerül a választójogosultak névjegyzékére. Az országos népszavazáson való részvételre jogosult választópolgárok a névjegyzékbe történő felvételről értesítőszelvényeket (értesítőt) kapnak Az értesítőt 2003. március 20. és március 27. között kell megküldeni a választóknak, tehát ezt legkésőbb március 27-én kézhez kell kapniuk.

Mi a teendő, ha nem kaptunk értesítő szelvényt? A helyi választójogosultak névjegyzékét 2003. március 25-től április 1-ig teszik közszemlére a lakóhely szerinti Választási Irodán. Ha a választópolgár nem szerepel a névjegyzéken és emiatt nem kapott értesítőt, kérheti a névjegyzékbe való felvételét. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt kifogást benyújtani 2003. március 25-től április 1-én 16 óráig lehet.

Hol található a választási iroda? A Polgármesteri Hivatalban, ugyanott, ahol az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselőválasztás során volt.

Hol lehet szavazni? Általában mindenki a lakóhelyén, abban a szavazókörben szavazhat, amelyikben a korábban az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselőválasztás során. A szavazókör és a szavazóhelyiség, ahol a szavazatot lehet leadni szerepel az értesítőn.

Lehetőségem van-e máshol szavazni? Igen, lehetőség van arra, hogy amennyiben a választópolgár a szavazás napján valamilyen okból lakóhelyétől távol van, azon a településen szavazzon, amelyiken ekkor tartózkodik Ehhez igazolást kell kérni a lakóhely szerinti választási irodától (lakóhely szerinti polgármesteri hivatal) a választójogosultak névjegyzékére történt felvételéről, amely igazolást a szavazás alkalmával be kell mutatni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján 2003. április 10-én 16 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az 2003. április 7-ig megérkezzen a választási irodához. Igazolást legkésőbb 2003. április 10-én 16 óráig adhat ki a választási iroda.

Hogyan lehet népszavazás során szavazni? Szavazni a szavazás napján a szavazólapon lehet, a szavazólapon szereplő kérdés megválaszolásával. Tehát arra kérdésre, hogy „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” érvényesen szavazni úgy lehet, hogy a kérdés mellett szereplő “igen” vagy “nem” válasz mellé egyértelmű jelet (keresztet vagy X-et) kell tenni.

Kampányt folytatni meddig lehet? A kampány 2003. április 10-én 24 óráig tart. Kampányt folytatni 2003. április 11-én 0 órától április 12-én 21 óráig tilos.

Mikor eredményes a népszavazás? Az Alkotmány rendelkezései szerint az ügydöntő népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egy negyede azonos választ ad. Az uniós népszavazáson érvényességi küszöb nincs, ám eredményességi feltétel van.