Romacentrum.hu

Oktatás az EU-ban
EU és a tagállamok oktatása

Az érvényben lévő közösségi szerződések arról rendelkeznek, hogy a tagországok a felelősek oktatási rendszerükért és annak törvényi szabályozásért. A csatlakozás után tehát Magyarországnak nem kell átvennie oktatási rendszert szabályozó törvényeket, mivel az Európai Unióban ilyen törvények nem léteznek. A magyar oktatásügy helyzetét azonban érdemes elemezni, és úgy átalakítani, hogy a tanulók az iskolában használható tudáshoz jussanak, mert csak ebben az esetben lehetséges a tudásalapú társadalom kialakulása felé elmozdulni. Ha az Európai Unió tagországaként Magyarország meg kívánja őrizni versenyképességét, akkor célként kell kitűznie az Európai Bizottság 1999-ben közreadott jelentésében leírtakat:

„Mind a gazdaság versenyképessége és a munkaerőpiac, mind az európai polgárok lehetőségei személyiségük kibontakoztatására egyre kevésbé fognak az anyagi javak előállítására épülni. A mi valódi gazdagságunk már szorosan a tudás létrehozásához és elterjesztéséhez kötődik, főként az érte folytatott kutatástól, az általános és a szakmai képzés területén kifejtett erőfeszítéseinktől és az innovációs képességeink fejlettségétől függ. Ezekből ered feladatunk: »a tudás Európájának« a létrehozása”

A jelenlegi tagállamok és az újonnan belépni kívánó országok a csatlakozás után is önállóan döntenek nemzeti oktatási- és képzési rendszerük szervezeti felépítéséről, annak finanszírozásáról, a tananyag összetételéről és a képesítések megszerzéséhez szükséges követelményekről. Éppen ezért mondható el, hogy az európai oktatási- és képzési rendszerek igen változatos képet mutatnak. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének közös vonásai, sőt megfigyelhető egy olyan folyamat is, mely szerint az egyes országokban működő képzési struktúrák és a képesítések terén elvárt követelmények közelednek egymáshoz. Az Európai Unió oktatáspolitikája bátorítja ezt a közeledést: a 2010-re megvalósítandó célok között szerepel az úgynevezett egységes európai oktatási térség megteremtése. Mit jelent ez? A tagországok arra törekszenek, hogy oktatási rendszereik, illetve a szakképesítéseik és végzettségeik minél teljesebben összehasonlíthatóvá, egybevethetőbbé váljanak. Mivel az Európai Unió tagországainak állampolgárai szabadon mozoghatnak az Unió határain belül, külön engedély nélkül munkát vállalhatnak és tanulhatnak, fontos, hogy előbb-utóbb azonos szakképesítés vagy végzettség hasonló ismeretek meglétét jelentse.

Az EU-ban egyre inkább teret kap az a nézet, hogy a tagországoknak össze kellene hangolniuk az oktatási rendszerüket. Ez nyilvánul meg abban is, hogy meghatározták a témában közösségi szinten megvalósítandó célokat. A közös gondolkodás politikai, jogi és szakmai kereteit a 2000-ben beindított nyitott koordináció módszere adta meg. Bár Magyarország még a csatlakozás előtt áll, már jelenleg is részese a nyitott koordináció folyamatának. Ennek keretében vállalnunk kell az oktatás és képzés területén megfogalmazott konkrét céloknak a magyar szükségleteknek és nemzeti sajátosságoknak megfelelő megvalósítását. A konkrét célok között szerepel például, hogy 2010-re a jelenleginek a felére csökkenjen az iskolarendszerből érettségi nélkül kilépők száma.
Az EU-ban munkát vállalók gyermekeinek tanulási lehetőségei

A tagállamok diákjai az Unión belül egyenlő elbírálás alapján tanulhatnak. Mindez levezethető azokból a Közösségi joganyagokból, amelyek kimondják a személyek szabad mozgását az EU-n belül, és megtiltják a nemzeti hovatartozás szerinti különbségtételt. Ahhoz, hogy a munkavállalók és vállalkozók élni tudjanak az Unión belüli szabad mozgás jogával, elengedhetetlen, hogy családjukat is magukkal tudják vinni. A gyerekeknek pedig joguk van arra, hogy a befogadó országban megfelelő oktatásban részesüljenek. A hatályos rendeletek arra kötelezik a befogadó tagországokat, hogy a közösségi munkavállalók gyermekeit saját állampolgárságú gyermekeikkel azonos módon kezeljék az általános oktatásban, a szakképzésben és az átképzésben. A rendelkezések azt is előírják, hogy lehetőség szerint tandíjmentes oktatási lehetőséget kell biztosítani nekik a tankötelezettség időtartama alatt. Az oktatásnak abban az esetben van értelme, ha a tanköteles korú gyermek rendelkezik a befogadó ország nyelvének ismeretével, ezért a hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ingyenes oktatás keretében ezt az érintett gyerekek el tudják sajátítani.

Évtizedekig zajló vita után az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a Közösség tagországaiból érkező migráns munkavállalók gyermekeit a tankötelezettség időtartama alatt ugyanazok a szociális juttatások illetik meg, mint a befogadó ország gyermekeit. Országonként eltérő módon szabályozzák a tanulókat, illetve a családjukat megillető juttatásokat, de a legtöbb államban adnak utazási támogatást, tanszer- és tankönyvsegélyt, étkezési hozzájárulást.
A Magyarországról tanulni az EU-ba küldött gyermekek lehetőségei

Abban az esetben, ha a szülők nyelvtanulási céllal küldik a tagországok valamelyikébe gyermeküket, a fenti fejezetben leírt jogok nem illetik meg őket. Ilyenkor a befogadó ország szabályozása a mérvadó. A diszkrimináció tilalma viszont ebben az esetben is érvényesül, azaz nem lehet magasabb tandíjat kérni a más országokból érkező gyerekektől.
Felsőfokú továbbtanulási lehetőségek

Az Európai Unió egyik fontos alapelve, hogy nem lehet különbséget tenni nemzeti hovatartozás alapján. Ez egyaránt érvényes a felsőoktatási intézményekbe való felvételi eljárásra és az ott folytatott tanulmányokra. Nincs tehát a más közösségi országból jött hallgatójelölt számára magasabb ponthatár, és a felvett külföldi diákok sem fizetnek nagyobb összegű tandíjat. Ha valamely országban nincs beiratkozási díj, illetve tandíj, ez értelemszerűen azt jelenti, hogy ez valamennyi közösségi állampolgársággal rendelkező diákra érvényes.

Kik felvételezhetnek az Unió felsőoktatási intézményeibe? A csatlakozás után valamennyi érettségi bizonyítvánnyal rendelkező magyar fiatal korlátozás nélkül jelentkezhet továbbtanulási céllal az Unió bármely felsőoktatási intézményébe. A megfelelő nyelvismeret az alap, amely mellett érdemes tájékozódni az egyes egyetemek felvételi eljárási rendjéről, tanulmányi követelményeiről és a pénzügyi feltételekről (tandíj, lakhatási költségek stb.). A csatlakozás után a sikeres felvételiző köteles a felsőoktatási intézmény székhelye szerint illetékes igazgatási szervnél tartózkodási engedélyért folyamodni.

1993-ban született meg az a döntés, amely szerint nemcsak munkavállalás, hanem tanulás címén is, alanyi jogon megilleti az Uniós állampolgárokat a Közösségen belüli szabad mozgás. A tagállamoknak azonban joguk van a tanulmányi célú tartózkodási engedély kiadása előtt meggyőződni arról, hogy a hallgatójelölt rendelkezik-e a megfelelő pénzügyi fedezettel, illetve betegbiztosítással. Amennyiben a hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy a kérvényezőnél a feltételek biztosítottak, kötelesek meghatározott időre (leginkább 1 tanévre) tartózkodási engedélyt kiadni. Az engedély a kérvényező házastársára és gyermekére is kiterjed.

Az azonos elbírálás elve nem terjed ki a diákhitelre, az ösztöndíjra és hasonló szociális juttatásokra. Mindezek csak abban az esetben járnak a más tagországból érkező hallgatónak, ha tanulmányai megkezdése előtt már munkavállalóként dolgozott az adott országban, vagy választott tanulmányai kötődnek előző munkájához. Mindez csak abban az esetben érvényes, ha bizonyítható, hogy a hallgató nem azért helyezkedett el a befogadó országban, hogy ott később egyetemre járjon.
A szakképzettségek elismerése

Bizonyos szakmáknál a munkavállaláshoz szükség van az itthon megszerzett szakképesítés elismerésére. Minden tagállam létrehozott egy információs központot azért, hogy ezzel kapcsolatban minél könnyebben és gyorsabban lehessen tájékozódni. A nemzeti tájékoztató központok feladatait leggyakrabban valamely hatóság (például minisztérium) vagy szakmai szervezet (kamara) végzi.
A magyar felsőfokú végzettség elismerése az Unióban

A magyar diplomák elismerése a csatlakozás előtti gyakorlathoz képest egyszerűbbé válik. Egyes szakképzettségek (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, építész) elismerése automatikus lesz. Más szakképzettségek esetében könnyített eljárással honosíttatható a magyar diploma. Kiegészítő feltételként szakmai gyakorlat igazolását, alkalmazkodási időszak (szakmai felügyelet alatt történt munkavégzés) teljesítését vagy alkalmassági, különbözeti vizsga letételét kérhetik.

Amennyiben valaki a magyar diplomájával szeretne külföldön továbbtanulni, a azz oklevele elismerésével kapcsolatosan információhoz juthat az interneten, illetve általában attól az oktatási intézménytől kell, amelyben tanulni szeretne.
Ifjúsági programok egymás jobb megismeréséért

Az Európai Unió – egyebek mellet – az Ifjúság 2000-2006 program segítségével támogatja a 15-26 éves fiatalok mobilitását, a cserekapcsolatokat. Ösztönözni kívánja a fiatalokat a különböző kultúrák megismerésére, a toleranciára, az emberi jogok tiszteletére és a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelemre. A program olyan projekteket támogat, amelyek a felsorolt célokat nem a formális pedagógia módszereivel, hanem helyi ifjúsági kezdeményezésekkel kívánják elérni. A pályázatokról a Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága mellett működő Nemzetközi Programok Tanácsa határoz. Magyarországon a programot a Mobilitás Iroda koordinálja.
Alaptalan félelmek

Magyarországon a közoktatás a csatlakozás után is ingyenes marad. Ezt mind az alkotmány, min a közoktatási törvény deklarálja. Az első diploma megszerzéséért továbbra sem kell tandíjat fizetni.

Az Európai Unióban nincsenek általánosan elfogadott alapelvek arról, hogy milyen szellemi és fizikai képességek birtokában mehet a gyermek iskolába. Magyarországon a tankötelezettség és az iskolaérettség a közoktatási törvény hatálya alá tartozó kérdések.

A csatlakozás után nem várható, hogy a külföldi diákok kiszorítják az egyetemekről a magyar hallgatókat. Jelenleg is számos EU tag ország diákjai tanulnak Magyarországon különböző idegen nyelvű alap- és posztgraduális képzésekben. Ez azt jelenti, hogy elégedettek a magyar felsőoktatás színvonalával, az itt megszerezhető tudás minőségével. A legmerészebb becslések szerint is maximum 5 százalék lehet majd az uniós hallgatók aránya az összhallgatói létszámon belül. Ha el is érik majd az uniós hallgatók ezt az arányt, mindezt bőven ellensúlyozza majd a külföldön tanuló magyar diákok létszámának emelkedése.
Uniós támogatások a magyar oktatás korszerűsítésére

Az oktatás és szakképzés minőségének javítására Magyarország már jövőre igénybe veheti az EU pénzügyi forrásai közül a Strukturális Alapokat. A még nem elfogadott Nemzeti Fejlesztési Terv szerint 2006-ig 250 millió euró (kb. 65 milliárd forint) uniós támogatás várható az oktatás és képzés színvonalának javítására. Ezt az összeget az állami költségvetés a negyedével egészíti majd ki. Az összeg nagyságát jelzi, hogy a 2003-ban induló, ”A 21. század iskolája” néven meghirdetett iskolafelújítási program, amely 80-100 iskola korszerűsítését és informatikai laborral való ellátását kívánja megoldani, 6,5 milliárd forintba kerül.
Kisebbségi jogok az oktatásban Magyarországon

Az Európai Unió dokumentumaiból egyértelműen kiderül, hogy a Közösség a kisebbségi jogokat az egyetemes emberi jogok elválaszthatatlan részének tekinti. A legnagyobb létszámú magyarországi kisebbség, a romák joggal várhatják, hogy a csatlakozás után olyan közösség tagjai lesznek, ahol nem megengedett az emberi jogok – és ezen belül az egyéni és kollektív kisebbségi jogok – csorbítása.

A romák helyzetét tekintve az oktatás terén a mai napig számos problémával szembesülhetünk: a kisegítő iskolákba irányított cigány gyerekek magas arányával, az iskolák között és az iskolán belül működő szegregációval, a diszkrimináció különböző formáival.

Múlt év nyarától az Oktatási Minisztériumban a Roma és hátrányos helyzetű gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztos dolgozik az esélyegyenlőség megteremtésén. Az eredmények már látszanak: 2003 szeptemberétől bevezetésre kerül az integrációs normatíva, idén januártól működik az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, amely programjaival az egyes iskolák komplex integrációs programjait hivatott segíteni szakmai (módszertani) és anyagi források biztosításával.

A közoktatási törvény módosítani kívánt részei is a roma és hátrányos helyzetű gyerekek integrációját szolgálják majd. A tanuláshoz méltó környezet megteremtése érdekében a minisztérium nagyszabású iskolafelújítási programot indít ez év folyamán. A Sulinet Expressz Program célja, hogy mielőbb valamennyi közoktatási intézmény szélessávú interneteléréssel rendelkezzen, hogy a legkisebb iskolákba is használhatóvá váljanak azok a digitális tananyagok, amelyek az oktatási munkát segíthetik.