Lakhatás
Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat által
létrehozott Szociális Építő KHT. lakás-programja
1. A projekt tartalma
Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat illetve az általa létrehozott Szociális Építő Kht. 1996-ban 20 millió Ft-t, 1997-ben újabb 20 millió Ft-t, 2001-ben pedig újabb 300 millió Ft-t kapott azzal a céllal, hogy segítse a szükséges önrészt előteremteni képtelen sokgyermekes roma családokat abban, hogy a támogatás segítségével építkezhessenek.
2. A projekt célkitűzése
A projekt alapvető célkitűzése: a rászorultsági elv fokozott érvényesítése a szociálpolitikai kedvezménnyel történő lakásépítés során illetve a kedvezmény felhasználásának áttekinthetővé tétele és a forráshiányos építkezéseket kísérő visszaélések korlátozása.
3. A projekt szponzora
állami költségvetés
4. A projekt közvetlen kedvezményezettje:
OCÖ Szociális Építő Kht..
5. A projekt célcsoportja
A projekt célcsoportja: szociálpolitikai kedvezménnyel lakást építő, de a szükséges önrésszel nem rendelkező roma családok
6. A projekt költségvetése
Szponzor
Célkitűzés
Összeg (ezer Ft.)
Állami költségvetés
A szociálpolitikai kedvezménnyel építkező, de a szükséges saját forrással nem rendelkező cigány családok támogatása
1996: 20,000
1997: 20,000
2001: 300,000
Összesen
340,000
7. A projekt eszközei és módszerei
1) Költségcsökkentő eljárások felkutatása, amely a szükséges 35%-os önrésszel nem rendelkező családok számára lehetővé teszi a szociálpolitikai kedvezmény igénybevételét
* A KHT. megállapodik az érintett települési önkormányzatokkal, amelyek kedvezményes áron parcelláznak illetve adnak el építési telkeket.
* A KHT. típusterveket készíttet és azokat ingyenesen az építtetők rendelkezésére bocsátása.
* A KHT. megállapodik az építő vállalkozókkal, amelyek a több házra érvényes biztos megrendelések fejében engednek áraikból
* A KHT. megállapodik az építőanyag gyártókkal, beszállítókkal, amelyek a nagy tételre szóló biztos megrendelések fejében engednek áraikból.
* Az építtetők saját munkájuk révén csökkentik az építkezés költségeit
2) Az OTP által megkövetelt 35%-os önrész biztosítása. Készpénzzel nem rendelkező családok esetében erre háromféle lehetőség kínálkozik:
* A vállalkozó “meghitelezi” – tehát az építtető nevében bemutatja a pénzintézetnek - a szükséges összeget. A hitel természetesen fiktív; az építtető forráshiányát vagy a költség-csökkentő tényezők képesek áthidalni, vagy pedig eleve azzal számolnak, hogy a kivitelező 60-70%-os “készültségi állapotban” ”levonul”. A KHT. az első megoldást garantálja.
* A KHT. “hitelezi meg” – ugyancsak fiktív módon – az önrészt.
* Az építtető saját munkáját a KHT. elismerteti a pénzintézettel az önrész természetbeni teljesítéseként
3) Az engedélyeztetési eljárások lebonyolítása
* A KHT. tárgyal a település önkormányzatokkal a lehetséges építési telkek parcellázásáról illetve azok kedvezményes eladási áráról. Megkísérli összeegyeztetni a roma családok építési szándékát az önkormányzatok településfejlesztési koncepciójával.
* A KHT. megállapodik az OTP-vel a támogatás folyósításának feltételeiről és ütemezéséről.
* A KHT. megszerzi az illetékes építési szakhatóságtól az építési engedélyt majd pedig a használatbavételi engedélyt
4) A folyamat kontrollálása, amely garanciát nyújt az építtetők kiszolgáltatottságából fakadó vállalkozói visszaélések ellen illetve gátat vet a támogatások illegális értékesítésének
* Az építtető szerződésben lemond az önálló pénzkezelésről és a KHT.-t bízza meg azzal, hogy a szociálpolitikai támogatást felvegye az OTP-től és abból kifizesse kivitelezőt.
* A KHT. ellenőrzi a kivitelező munkáját és csak megfelelő teljesítés esetén fizet.
8. A program hibái és hiányosságai
* A KHT. amely kontrollálni kívánta a folyamatot, semmilyen lehetőséget nem adott ügyfeleinek arra, hogy kontrollálják tevékenységét és semmilyen jogi kötelezettséget nem vállal arra az esetre, ha a ház nem épül fel, vagy nem az eredeti határidőre és nem a tervezett minőségben készül el.
* Az építési költségek lefaragására hivatott alternatív építési eljárások illetve képtelenül rövid határidők azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy a felépülő lakások állapota silány, avulásuk pedig gyors lesz.
* A nem túl nagy összegű kormányzati támogatás eseti jellegű volt, tehát alkalmatlan arra, hogy annak terhére a KHT. folyó kiadásokat tervezzen. A pénzügyi önfenntartás megalapozására a KHT. jutalékként a teljes építési költség 10%-ára tart igényt, ami kissé magasnak tűnik a szolgáltatáshoz képest.
* A KHT. nem hozott létre stábot, így jórészt saját maga számára is átláthatatlanná váltak az általa elindított folyamatok.
9. A projekt számszerű eredményei
Az OCKÖ Szociális Építő KHT. által 1996-1999 között teljesen vagy részlegesen felépített lakások száma – a KHT. jelentése szerint
Megye
Elkészült épületek használatbavételi engedéllyel (db.)
Legalább 80%-os készültségi fokig elkészült épületek (db.)
Összesen
Baranya megye
19
5
24
Bács-Kiskun megye
18
0
18
Békés megye
12
0
12
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
16
0
16
Csongrád megye
5
0
5
Fejér megye
4
0
4
Hajdú-Bihar megye
16
10
26
Jász-Nagykun-Szolnok megye
1
0
1
Nógrád megye
10
35
45
Pest megye
10
10
Összesen
111
50
161
A KHT. 1999 végéig – tehát egy évvel a második határidő lejárta után - összesen 111 olyan lakás felépítéséről számolhatott be, amelyre az illetékes építési szakhatóságok kiadták a lakhatási engedélyt. Ha ehhez hozzáadjuk azokat a lakásokat, amelyek a jelentés szerint legalább 80%-os készültségi fokig megépültek, akkor is csak 161 lakást teljesített a KHT. az eredeti 250 lakással szemben. Önmagában ez a szám még nem lenne perdöntő annak megítélésében, hogy ez a konstrukció hosszabb távon alkalmas-e arra, hogy hatékonyan segítse a roma családok lakásépítését. Az alapvető baj az, hogy az adatbázis fiktív. Az említett épületek többsége ugyan elkészült, csak éppen nagy részük nem a KHT. közreműködésével. Bekövetkezett ugyanis a projekt mutációja; helyi cigány válalkozók, – névleg a KHT. megbízottjaiként, de valójában attól függetlenül és természetesen függetlenül a KHT. által kapott 40 millió forintos állami támogatástól – saját feltételeik alapján al-programokat indítottak és az általuk felépített lakásokból “átadtak” néhány címet a KHT. igazgatójának.
2. A Nógrád megyei szociális lakásépítési program
1. A projekt tartalma
A Balassagyarmati Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az OCÖ tagja, Jónás Gábor, Nógrád megyei vállalkozó - kezdetben névleg a Jóléti Építő HTT. Megbízottjaként, majd magánvállalkozóként - önálló projektet indított a megyében azzal a céllal, hogy segítse a szociálpolitikai kedvezményből építkező, de a szükséges saját forrással nem rendelkező roma családokat a megyében.
2. A projekt célkitűzése
A projekt alapvető célkitűzése: a rászorultsági elv fokozott érvényesítése a szociálpolitikai kedvezménnyel történő lakásépítés során illetve a kedvezmény felhasználásának áttekinthetővé tétele és a forráshiányos építkezéseket kísérő visszaélések korlátozása.
3. A projekt szponzora
A projektnek nincs külső szponzora; önfenntartó, tehát az építtető családok saját munkája illetve a kivitelező vállalkozóknak által realizált kedvezmények fedezik a szükséges 35%-kos önrészt, illetve Jónás házanként 100 ezer forintos jutalékát. Jónás Gábor elsősorban saját üzleti és politikai kapcsolatrendszerét kamatoztatja a program során.
4. A projekt célcsoportja
A projekt célcsoportja: szociálpolitikai kedvezménnyel lakást építő, de a szükséges önrésszel nem rendelkező roma családok.
5. A projekt eszközei és módszerei
Jónás kedvezőbb feltételeket kínál az építtetőknek, mint a KHT vagy a magánvállalkozók. Az általa ajánlott szerződések ugyanis nem fenyegetik eladósodással az építtetőt és több garanciát nyújtanak arra, hogy a ház el is készül. Minősége, élettartama azonban már kétséges, főként az abnormálisan rövid építési határidő miatt. Ez azonban csak később derül majd ki.
1) Építési telkek:
* Jónás helyismerete, kapcsolatrendszere behozhatatlan előnyt jelent számára a KHT-val szemben, de más a megyében építkező vállalkozóval szemben is. Személye referenciát jelent jónéhány polgármester szemében ami gyakorlati következményekkel is jár. Outsider építési vállalkozó alkalmazása esetén a sok polgármester felhívja Jónást, hogy tud-e az ügyről. Nemleges válasz esetén az önkormányzat elzárkózik attól, hogy kedvezményes áron építési telkeket adjon a családoknak.
* Sok falu önkormányzata kedvezményesen ad el építési telkeket építtető roma családnak, természetesen csak bizonyos településrészeken. A közművesített telkek átlagos ára 20 ezer és 70 ezer Ft között mozog.
2) Szerződések:
Jónás kétféle szerződéssel dolgozik:
* Az építkezés megkezdése előtt az építtető, a kivitelező és az építésszervező – tehát Jónás Gábor – háromoldalú szerződést köt, amely tartalmazza a felépítendő ingatlan legfontosabb jellemzőit és részletes költségvetését. Eltérően a KHT gyakorlatáról, a kivitelező csak a munkák végeztével, egy összegben kaphatja meg pénzét és kizárólag banki átutalással. A szerződésben az építtető lemond arról, hogy rendelkezzen a pénzről; az összeget csak az ő és az építésszervező Jónás aláírásával utalhatják át a kivitelező bankszámlájára. A szerződés melléklete részletezi az építtető önrészeként beszámított saját munkavégzés pontos, tételekre lebontott és “forintosított” listáját. A “Jónás projekt” ugyanis abban is eltér a KHT gyakorlatától, hogy kizárja az önrész pénzbeni megelőlegzését; az építtető kizárólag saját munkájával teljesítheti a szükséges önrészt. Ha az építtető három gyerek után 2,200ezer forintot vehet fel, akkor az önrész 1,350 ezer Ft, amelyet munkafázisokra lebont a szerződés melléklete. Az is lényeges pontja a szerződésnek, hogy a kiszállított építőanyag őrzése az építtető felelőssége, mellesleg az őrzés “költségei” részét képezik az önrészt természetben kiváltó saját munkának. Ezzel Jónás a már megvásárolt és kiszállított építőanyag esetleges értékesítését kívánja meggátolni.
* A másik szerződést Jónás Gábor a megyei az OTP megyei vezetésével illetve az Ingatlan Rt-vel kötötte. A pénzintézettel kötött szerződés rögzíti, hogy átutalás csak Jónás aláírásával lehetséges. Az Ingatlan Rt az OTB Bank vállalata, amely minden építkezést meghatározott ütemterv szerint – igazodva a támogatás kifizetésének üteméhez – legalább háromszor ellenőriz. Az Ingatlan Rt kiszállási díjként esetenként 53 ezer Ft-t számláz az építtetőnek. Tekintettel arra, hogy a Jónás projekt egyszeri, egyösszegű pénzügyi teljesítést tartalmaz, az ellenőrzések száma is csökkenthető. Ennél is lényegesebb, hogy az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv csak Jónás aláírásával teremt alapot a pénz átutalására, mert a projektvezető csak így látja elkerülhetőnek a gyakori visszaéléseket.
3) Kivitelezők, beszállítók
* A “Jónás projektnek” is a kivitelező építési vállalkozók kiválasztása az Achilles sarka. Jónásnak állandó stábot nem sikerült létrehoznia, a vállalkozók körében nagy a fluktuáció. Négy fő partnere van: a budapesti székhelyű ÁRKÁDIA Kft., a bujáki (Nógrád megye)BUJTOR Bt. Illetve az ugyancsak bujáki székhelyű OPIKER Kft., valamint a püspökhatvani (Pest megye) KONDOR Bt.
* Jónás feltételei szigorúbbak, mint a KHT feltételei, nem beszélve arról, hogy a forráshiányos egyéni építtetők számára többnyire a kivitelezők szabják a feltételeket. Gyakorlatilag a teljes összeg meghitelezését követeli az építési vállalkozóktól, ezért biztos hasznot kell ígérnie, ha nem akarja, hogy azok más megrendelőkhöz pártoljanak. A szociális lakásépítkezésekben annyi a bizonytalan pont, hogy nem, lehet tudni, vajon a megrendelők, vagy a kivitelezők uralják-e a piacot. Az építési vállalkozók általában az önrész meghitelezését és a szerződésben vállaltnál olcsóbb kivitelezést ígérnek, míg a megrendelők további költség-csökkentés révén elérhető extra hasznot kínálnak. Jónás ebben az esetben is saját kapcsolatait igyekszik hasznosítani.
4) Költség-csökkentés:
A kivitelezők hasznát számára két tényező biztosítja.
* A beszállító üzemekkel – a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával - még télen, az építési szezon előtt szerződést köt a szállítandó építőanyag mennyiségéről, árat azonban a beszállító és az építési vállalkozó egyezkedésére bízza. A vállalkozó attól függően alkudhat az árból, hogy hány házra mennyi anyagot vásárol. Minél nagyobb tételben vásárol a kivitelező, annál több árengedményre tarthat igényt, az árkülönbözetet pedig zsebre vághatja. Az építési vállalkozó tehát érdekelt a projekt expanziójában.
* A házat a kivitelező képtelenül rövid idő alatt húzza fel; az alapozástól a “kulcsra kész” átadásig csupán két-három hét telik el. Ebben segíti az építtető saját munkája is illetve a rokonok, barátok kalákában végzett kiegészítő munkája is. A villámsebes építkezés azonban áthágja az alapvető statikai szabályokat és alapvetően befolyásolja a ház várható élettartamát.
6. A program hibái és hátrányai
* A konstrukció a forráshiányt képtelenül rövid kivitelezési időtartammal igyekszik áthidalni, ami nem tesz jót az épületek élettartamának
* Jónás minden erőfeszítése ellenére sem tudja megakadályozni, hogy a vállalkozók és az építtetők egy része ne “disszidáljon” a projektből. Az egyik faluban Jónás ajánlott egy budapesti vállalkozót az építeni kívánó családnak. Az építkezés a főfalak felhúzása után leállt, mert a vállalkozó csődöt jelentett, az építtető pedig betegségre hivatkozva szüneteltette a munkákat. Valójában az építtető és a vállalkozó megegyezett, hogy rövidesen folytatják a munkát, de már Jónás kikapcsolásával. Egy másik kistelepülésen építtető nyíltan szakított Jónással és az általa szerződtetett vállalkozóval arra hivatkozva, hogy kőműves segéd lévén meg tudja ítélni a kivitelező – szerinte rossz - munkáját. A karakán építtetőnek volt mersze szembeúszni az árral; a faluban Jónás további hat házat épített és szívélyes viszonyban van a polgármesterrel. Nem biztos, hogy a “disszidens” építtetők jól járnak, hiszen az alap problémát, a forráshiányt nem tudják megoldani.
7. A program számszerű eredményei
Jónás Gábor közreműködésével 2000. május 31-ig teljesen vagy részlegesen felépült lakások száma Nógrád megyében – Jónás Gábor adatszolgáltatása szerint
A település neve
Elkészült épületek használatbavételi engedéllyel
Legalább 80%-os készültségi fokon elkészült épületek
Összesen
Alsópetény
3
3
Balassagyarmat
2
2
Bér
2
2
Borsosberény
6
6
Buják
3
3
Cered
2
2
Dejtár
3
2
5
Endrefalva
2
2
Hugyag
4
4
Hont
2
2
Legénd
2
2
Ludány
1
2
3
Nógrádmarcal
1
1
Nógrádszakál
4
4
Őrhalom
2
2
Rétság
1
2
3
Romhány
1
1
Szalmatercs
5
5
Szanda
2
2
Szécsény
2
2
Szilaspogány
4
4
Szügy
1
1
Varsány
2
4
6
Összesen
42
25
67
Jónás Gábor jelenleg 21 nógrádi településen “építkezik” és eddig 42 elkészült lakásra sikerült lakhatási engedélyt kapni. További 26 lakás építése közel van a befejezéshez.
3. A Nyíregyházi Guszev telep rekonstrukciója részben az ott élők közreműködésével közmunka program keretében
1. A projekt tartalma
Nyíregyháza legnagyobb cigánytelepének részleges rekonstrukcióját a város önkormányzata saját forrásai mellett közmunkaprogramok keretében, az ott élők munkájának bevonásával valósította meg. A város, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő Piac és Vagyonkezelő Kft a Közmunkatanács pályázatán 25 millió Ft-t nyert azzal a céllal, hogy a munkálatokra összesen 100 embert alkalmazzon fél évre. A pályázaton elnyert összeget a város önkormányzata további 60 millió forinttal egészítette ki. A komplex rekonstrukcióhoz szorosan hozzátartozik az óvodában és az általános iskola alsó tagozatában folyó “step by step” program, és az 1999. Novemberében megnyílt Cigány Közösségi Ház tevékenysége is.
2. A projekt célkitűzése
A projekt célkitűzése kettős volt. Egyrészt a fejleszteni akarták a telep infrastruktúráját, méghozzá a közmunkaprogram révén úgy, hogy az ott élők érdekeltekké váljanak a környezet további javításában illetve állagának megóvásában. A másik célkitűzés az volt, hogy a közmunkások minél nagyobb hányadát vezessék vissza az elsődleges munkapiacra. A vállalat abban bízott, hogy a közmunkások számára referenciát jelent majd a féléves munkavégzés, és a telep rekonstrukciójában részt vevő alvállalkozóknak módjukban lesz másfajta munkára is kiválasztani azokat a közmunkásokat, akikkel elégedettek voltak.
3. A projekt látens célkitűzése
A város önkormányzata illetve a Piac és Vagyonkezelő Kft. Kezdettől megfogalmazta a projekt látens célkitűzését; valójában Nyíregyháza másik, a város prosperáló keleti részén fekvő cigánytelepét kívánják lebontani és az ott élő családokat a felújítandó és bővítendő Guszev telepre költöztetni. A látens cél megvalósítását részint a Guszev telep infrastruktúrájának fejlesztése, részint a szomszédos laktanya jövőbeni megszerzése és lakóterületté alakítása, részint pedig a telep átfogó rekonstrukciója szolgálja. A látens tervet csak a város és a vállalat legfelsőbb szintű vezetői ismerik, mások csak sejtik.
4. A projekt szponzora
A Közmunkatanács, a Soros Alapítvány, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány és a város önkormányzata
5. A projekt közvetlen kedvezményezettje
Nyíregyháza önkormányzata illetve az önkormányzati tulajdonú Piac és Vagyonkezelő Kft., a Guszev telep óvoda, a Guszev telepi általános iskola és a telepi Cigány Közösségi Ház.
6. A projekt célcsoportja
A Guszev telepen élő családok, ezen belül különösen az egyszobás lakásokban élő családok, az óvodába és az általános iskola alsó tagozatába járó tanulók.
7. A projekt költségvetése
Külső szponzorok támogatása
Szponzor
Célkitűzés
összeg(ezer Ft.)
Közmunkatanács
Csatornázás vízórák felszerelése, járdaépítés lakóépületek festése
25,000
Közmunkatanács
A Cigány Közösségi Ház három közmunkás asszisztense bérének finanszírozása
1,000
Soros Alapítvány
Az óvoda “step by step” programjának támogatásan
4,000
Soros Alapítvány
Az általános iskola “step by step” programjának támogatása
4,000
Magyarországi Cigányokért Közalapítvány
A Cigány Közösségi Ház berendezése és felszerelése
1,000
Magyarországi Cigányokért Közalapítvány
Néptánc tanfolyam, szabás-varrás tanfolyam, készségfejlesztő és tehetség gondozó tanfolyam finanszírozása
1,000
A város önkormányzatának támogatása
Célkitűzés
Összeg (ezer Ft.)
Csatornázás vízórák felszerelése, járdaépítés lakóépületek festése
60,000
Összes támogatás
95,000
8. A projekt eszközei és módszerei
A Guszev telep komplex rekonstrukciója három, egymással szorosan összefüggő elemből áll:
1)“Step by step” program az óvodában és az általános iskola alsó tagozatában
* A “Step by step”módszer 1994-ben indult az óvodában, majd pedig három évvel később az általános iskola felső tagozatában. A Soros Alapítvány mindként intézményben 4-4 millió forinttal támogatta a program meghonosítását; ebből az összegből fedezték a szükséges eszközök, bútorok beszerzését, valamint az óvodapedagógusok, tanárok felkészítését. Három éves periódust követően az intézmények és természetesen a fenntartó felelőssége a program folyamatosságának biztosítása annak minden többletköltségével együtt.
* A Soros Alapítvány által támogatott “Step by step” programnak két olyan ismérve is van a programnak, amely szembemegy a hasonló iskolák napi rutinjával: a képzés egyénekre szabott oktatási, pedagógiai programokból épül fel, amelynek dinamikája alkalmazkodik az egyes tanulók képességeihez, készségeihez, személyiségéhez. Nem kis dolog ez a Guszev telepen, hiszen az ilyen adottságú iskolákban dolgozó tanárok általános módszere a tananyag “frontális” sulykolása, nem csupán pedagógiai igénytelenségből, de abból a meggyőződésből is, hogy a gyerekek úgyis csak azt fogják majd tudni, ami a tanórákon rájuk ragad. Másrészt a kiscsoportos foglalkozásba igyekeznek bevonni a szülőket is, ami megint csak ellentmond a kialakult reflexeknek, amely maximálisan igyekezne izolálni az iskolát a családoktól.
2) A telep infrastrukturájának fejlesztése illetve a telep teljes rekonstrukciójának terve
* A munkák megkezdésére 1998-ban nyílt lehetőség, amikor a Közmunkatanács először írt ki olyan közmunkapályázatot, amely leromlott telepek fejlesztését az ott élők munkájának bevonásával kívánta megvalósítani. A rekonstrukciót irányító Piac és Vagyonkezelő Kft. abban bízott, hogy a közmunkások számára referenciát jelent majd a féléves munkavégzés, és a telep rekonstrukciójában részt vevő alvállalkozóknak módjukban lesz másfajta munkára is kiválasztani azokat a közmunkásokat, akikkel elégedettek voltak. Ez a várakozás azonban nem teljesült. Fél év alatt összesen 199 közmunkás dolgozott a Guszevtelepen hosszabb-rövidebb ideig, közülük mindössze hat ember akadt, akit a program befejezését követően alkalmazott valamelyik alvállalkozó.
* A közmunkaprogram első fázisában kifestették a kétszintes lakótömbök lépcsőházait, lomtalanították a pincéket, az egykori istálló épületek közötti szűk utcákban pedig járdát építettek. Az egész telepen kicserélték a vízvezetékeket, az egyszobás lakásokba vízmérő órákat szereltek fel. A vízórák felszerelése a telep régi problémáját kívánta orvosolni: a vízvezetékek és a vízcsapok rossz állapota, vagy éppen hiánya miatt a bérlők horribilis összegű számlákat kaptak, mivel az ivóvíz tekintélyes része elfolyt. A vízvezeték rendszer és a csaptelepek felújítását követően a telep vízfogyasztása korábbi mennyiség 20%-ára csökkent.
* A telep teljes rekonstrukciója az előzetes számítások szerint mai árakon legkevesebb 800 millió Ft-ba kerülne. A városháza lát esélyt arra, hogy az összeg zömét külföldi pályázatokon kalapozza össze. A részletesen kidolgozott tervek szerint mindenekelőtt egy hajléktalanellátó intézményt telepítenének a Guszevre: “fapados” krízisszállót, átmeneti szállót és a hajléktalanok gondozását végző szociális szolgálatot. A hajléktalanszálló szerepe kettős, befogadná a jövevények egy részét, és a szállóra kerülnének azok is, akik a telepi lakások költségeit sem tudják állni. A következő fázisban befejeznék a telep csatornázását, felújítanák a földszintes lakások tetőszerkezetét, és a lakásokat bekapcsolnák a távfűtő hálózatba. A kis lakásokat minimális hőmérsékletre fűtenék, mintegy szociális juttatásként, a családoknak természetben folyósított lakásfenntartási támogatás terhére. Ha a bérlő anyagilag bírja, akkor saját költségére növelheti lakásának hőmérsékletét. Az összkomfortossá tett nagy lakásokat a szokásos normál hőmérsékletre fűtenék.
* A telepen többlépcsős lakásgazdálkodási rendszert szándékozik kiépíteni a Piac és Vagyonkezelő Kft. és ebben nélkülözhetetlennek tartja a hajléktalanszállót, amely önmagában is megpecsételi a kolónia sorsát. A vállalat vezetői úgy vélik, hogy a kicsiben megvalósítandó lakáselosztás “differenciált eszközrendszerével” és szociális esetmunkával majd “kezelni” lehet a betelepítések szította konfliktusokat, mert a családok szükségleteik, anyagi tehetségük, érdemeik és együttműködési készségük függvényében foglalhatják el helyüket a hierarchiában. Ha máshol nem, akkor a szállón. A feljutás esélyétől azonban senki nem lesz megfosztva, az ehhez szükséges magatartás kódexet a vállalat dolgozza ki.
* A lakásállomány bővítésére két lehetőség kínálkozik. Az egyik elképzelés szerint a Guszevtelepen, vagy annak közvetlen közelében a város építési telkeket alakít ki, majd kiválasztja azokat a családokat, akik érdemesek arra, hogy szociálpolitikai kedvezménnyel házakat építhessenek. A családok előzetesen kötelezik magukat, hogy a pénzkezeléssel és a kivitelezéssel a Piac és Vagyonkezelő Kft-t bízzák meg. A másik koncepció arra számít, hogy a Honvédelmi Minisztérium a haderőreform keretében rövidesen túl akar adni a telep szomszédságában lévő laktanyán, a város pedig könnyedén megszerezheti majd a lepusztult ingatlan együttest. A laktanya épületeit azután kormányzati pályázati forrásokból bérlakásokká lehet átépíteni. Mindkét koncepció tudatosan épít a kormányzati finanszírozásra. Az Orbán kormány által egységes szerkezetbe foglalt otthonteremtési támogatás-csomag több szempontból is szakít a korábbi gyakorlattal. Az önkormányzatok bérlakás-állományának bővítéséhez nyújtandó, pályázati rendszerű központi támogatás szándéka szerint megpróbálja újjáépíteni a privatizáció során minimálisra zsugorodott közösségi bérlakás-szektort. Ugyanakkor a támogatás nem csak új lakások építéséhez igényelhető, hanem ingatlanok átalakításához, sőt, eredetileg nem lakáscélú épületek bérlakássá alakításához is. Ez a lehetőség egybevág a Guszev telep bővítésének helyi szándékával.
3) A Roma Közösségi Ház létrehozása és finanszírozása
* Pályázati forrásokból rendezték be a roma közösségi házat, és a program keretében alkalmazzák a ház három fiatal, telepi asszisztensét is. A roma közösségi ház léte több mint hasznos; valószínűleg a legfontosabb kapocs, ami a Guszevtelepet összeköti a középiskolák, a munkahelyek, a nyári táborok világával. A tehetséggondozó, és készségfejlesztő tréningek, a munkanélküli klubok, a művészeti szakkörök, a különféle pályázatok rombolják a telepet övező jelképes falat, és azt a meggyőződést erősítik, hogy a külvilág kínálta intézmények, programok és források egy része igenis elérhető az itteniek számára.
9. A program hibái és hiányosságai
* A program alapvető ellentmondása az, hogy egyes részelemei egyértelműen hasznosak a célcsoportként megjelölt közösség, tehát a Guszev telepi családok számára, ám ha a tényleges célkitűzés megvalósul, az a város roma közösségének végzetes területi és oktatási szegregációjához vezet.
* A nyílt és látens célkitűzés közötti ellentmondás lehetetlenné teszi az érintettek bevonását a döntésekbe.
10. A projekt számszerű eredményei
A projekt közvetlen haszonélvezői
Tevékenység
Érintettek
Csatornázás vízórák felszerelése, járdaépítés lakóépületek festése
A telep kb. 1000 lakója; 168 egyszobás lakásba szereltek fel vízórát; összesen 199 közmunkás vett részt a munkákban
A Cigány Közösségi Ház
A telep kb. 1000 lakója; a ház mintegy 70-70 rendszeres látogatója; a házban dolgozó 3 közmunkás
Az óvoda “step by step” programjának támogatása
Kb. 40 gyerek
Az általános iskola “step by step” programjának támogatása
Kb.: 12 alsó tagozatos általános iskolás tanuló
A projekt eddigi eredményeit nehéz számszerűsíteni. Kicserélték és korszerűsítették a szennyvízcsatorna hálózatot és megkezdték a csapadékvíz elvezető hálózat kiépítését, vízórákat telepítettek a háztartásokba. A “step by step” program illetve a Cigány Közösségi Ház tényleges jelentősége végképp nem fejezhető ki számokban.